Fontosabb részletek
Táblázatunk azt mutatja, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból mennyit kellett elérni az egyes szakokon a bekerüléshez tavaly és most. A táblázat minden esetben a tandíjmentes, nappali, alap- vagy osztatlan képzések ponthatárait tartalmazza.
| Intézmény | Szak | Ponthatár 2015 | Ponthatár 2016 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi gazdálkodás | 460 | 460 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | alkalmazott közgazdaságtan | 466 | 458 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) | 460 | 460 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi tanulmányok | 465 | 465 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | politológia | 421 | 409 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | kommunikáció és médiatudomány | 456 | 455 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | mechatronikai mérnöki | 456 | 458 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | mérnökinformatikus | 375 | 370 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | gépészmérnöki | 383 | 380 |
| Budapesti Gazdasági Egyetem | turizmus-vendéglátás | 428 | 428 |
| Budapesti Gazdasági Egyetem | nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) | 460 | 464 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | nemzetközi tanulmányok | 466 | 466 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | pszichológia | 445 | 446 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | programtervező informatikus | 335 | 350 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | kommunikáció és médiatudomány | 455 | 456 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | jogász | 460 | 460 |
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem | jogász | 460 | 460 |
| Semmelweis Egyetem | általános orvos | 435 | 441 |
| Debreceni Egyetem | általános orvos | 409 | 425 |
| Pécsi Tudományegyetem | általános orvos | 403 | 420 |
| Szegedi Tudományegyetem | általános orvos | 413 | 426 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | óvodapedagógus | 308 | 300 |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre akart bejutni minden 5. felvételiző (22 694 diák). Közülük 8278 diákot vettek fel. Az ELTE-n idén a biológia-fizika tanárszakra volt a legmagasabb ponthatár: 480. A magas pontszámot itt az okozhatta, hogy erre a képzésre maximum 5 embert vehetnek fel. Tizenkét szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez. Néhány ponthatár az ELTE-n: szabad bölcsészet (411), anglisztika (418), német germanisztika (364), de a felvettek átlagpontszámai ezeken a szakokon is is magasak.
A Budapesti Corvinus Egyetem idén 5 százalékkal növelni tudta a felvett jelentkezők létszámát. 3295 diákot vettek fel. A nappali alapképzésekre felvett hallgatók több mint 90 százalékának 400 vagy annál magasabb a pontszáma. A felvettek több mint fele 450 vagy magasabb pontot ért el. Kiemelkedően magas az átlagpontszán az angol nyelven induló nemzetközi tanulmányok alapképzési szakra felvett hallgatóknál (476) és ugyanennek a szaknak a magyar nyelvű képzésén (473).
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre összesen 5240 hallgatót vesznek fel. Ez lényegében ugyanannyi, mint az elmúlt évben. Alapképzésben az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415 pontot, közölte az egyetem.
A Semmelweis Egyetem orvosi karán volt idén is a legmagasabb a ponthatár a 4 hazai orvoskar közül. Ide 441 ponttal lehetett bekerülni. Szembetűnő, hogy tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a bekerülési küszöb az orvosi képzéseken: Szegeden 426, Debrecenben 425, Pécsen pedig 420 pont kellett.
A ponthatárokat egy informatikai algoritmussal határozzák meg. Megnézik, hány szabad hely van a felsőoktatási intézmények szakjain, hányan jelentkeztek ezekre, és ők milyen pontszámot értek el. Ez alapján sorolják be a felvételizőket a helyekre.
A magasabb vagy alacsonyabb ponthatár egy-egy szakon önmagában nem sokat jelent. Egy képzés ponthatárát a helyek száma mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező írta be felvételi lapjára első helyen az adott szakot, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Előfordulhat az is, hogy egy szakra csak kevés embert lehet felvenni, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakoknál érdemes figyelni a felvettek átlagpontszámát is.
Az ELTE-n például a jelentkezők átlagpontszáma a következő 5 szakon volt a legmagasabb: pszichológia (464), szabad bölcsészet (450), anglisztika (445), alkalmazott közgazdaságtan (445), germanisztika (440).
Találtunk néhány toplistás pontszámot, de a fentiek alapján ezeket érdemes óvatosan kezelni. A Kaposvári Egyetem pénzügy és számvitel nappali, állami ösztöndíjas alapképzésére például 492 ponttal lehet bekerülni. A szak leírásából látható, hogy a képzés keretszáma (5-40 fő) a tandíjat fizető diákokkal együtt van megadva. Mindebből az következik, hogy csak annak nem kell fizetnie, aki igazán jó eredményt ér el. Hasonló okokból lehet, hogy az azóta az egri Eszterházy Károly Egyetembe tagozódott gyöngyösi Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel szakjára a maximális, azaz az 500 pontos ponthatárt állapították meg. Ez lényegében azt jelenti, hogy ide nem vesznek fel állami ösztöndíjas hallgatót.
| Szak neve | Első helyen ide jelentkezők száma |
| Gazdálkodási és menedzsment | 3879 |
| Óvodapedagógus | 3145 |
| Mérnökinformatikus | 3045 |
| Gépészmérnök | 2974 |
| Ápolás és betegellátás | 2884 |
| Pszichológia | 2847 |
| Turizmus-vendéglátás | 2639 |
| Kereskedelem és marketing | 2431 |
| Pénzügy és számvitel | 2101 |
| Csecsemő- és kisgyermeknevelő | 2047 |
Idén is 41 szakon határoztak meg előre központi ponthatárt. Aki ezt nem éri el, bármilyen jó eredménye is van, csak fizetős képzésre kerülhet be. Ahol ez a pontszám magas, ott a kormány csak kevés diák tanulmányait akarja finanszírozni. Itt vannak az olyan népszerű szakok, mint a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi kapcsolatok, a turizmus-vendéglátás, a jogász vagy a kommunikáció és médiatudomány szak. Ahol a központi ponthatár alacsony, oda sok diák kerülhet be állami ösztöndíjasként. Ide tartoznak a kormány által nemzetgazdasági szempontból fontos képzések, hiányszakmák, azaz a tanárképzés, a természettudományos-, műszaki-, egészségtudományi- és agrárképzések.