Két hónapja Christian Kern osztrák kancellár vezérelvű állami berendezkedésűnek nevezte Magyarországot, Orbán Viktor menekültpolitikáját pedig illúziónak. Az új kancellár májusi hivatalba lépése óta a mai volt az első kétoldalú találkozó a két kormányfő között. Látszik a szándék a kapcsolat javítására, de a hangsúlyok érezhetően máshol vannak. Orbánt végül Trumpról kérdezték, és a magyar miniszterelnök ekkor véletlenül olyat mondott, amit akár komolyan is gondolhat.
Orbán Viktor azzal kezdte, hogy jó külpolitikai hírrel szolgált, mivel nagyon eredményes tárgyaláson van túl, osztrák kollégájával. Röviden kitért a két nép hagyományos jó viszonyára, és az intenzív gazdasági kapcsolatokra.
Az elmúlt időszakban a két ország kapcsolatában meggyengültek a jó viszonyhoz szükséges alapok, új fejezetet akarunk nyitni, ezt a célt sikerült elérni
– utalt a menekültválság miatt Bécs és Budapest között tavaly kirobbant, és idén is folytatódott diplomáciai perpatvarra, hozzátéve, hogy a két ország és a két nép kapcsolata felette áll a pártok érdekeinek (Kern szociáldemokrata).
A lehető legpragmatikusabb, leggyakorlatiasabb alapokat akartuk megvetni
– mondta Orbán, majd felsorolta, hogy a fokozódó együttműködés elsősorban a "digitalizációs technológiák" meghonosítására és a modernizálásra, a vasúti közlekedés bővítésére és a határátkelők nyitására, valamint a szakképesítések egyenjogúsítására irányul, illetve megemlítette, hogy az Eximbank félmilliárdos hitelkeretet nyit az együttműködés javítására.
"Tekintélyes rész" jutott a tárgyalásokon migráció kérdésére
– tért a lényegre Orbán, majd kifejtette, hogy Magyarország a menedékjog betű szerinti betartásában érdekelt: mindenkit, aki itt lépett be először az unió területére, az osztrák határon átveszünk, és visszaszállítunk a Nyugat Balkánra, ahonnan jöttek. Bejelentette, hogy Budapest a szerb-magyar határ közös (magyar-osztrák) védelmében érdekelt. Ausztria húsz "határvédő személyt" küld a szerb határra, és vizsgálják, hogy ezt lehet-e növelni. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország a lehető legjobb szomszédja és partnere szeretne lenni Ausztriának.
Christian Kern úgy fogalmazott, hogy látogatása fő célja új fejezet nyitása volt, hogy magyar partnerével átgondolják a következő hónapok, évek kihívásait. A meglévő véleménykülönbségeket bizalomra, megértésre alapozva, közös megoldásokat keresve kell megpróbálni áthidalni – mondta, ugyanakkor azt nem mondta, amit Orbán, hogy ezt az új fejezetet valóban sikerült volna megnyitni:
Jó úton haladunk a jobb, átláthatóbb együttműködés felé
mondta, majd ő is a két ország gazdasági egymásra utaltságát hangsúlyozta.
Fő témánk természetesen a migráció volt, és hogy ezzel hogy bánjunk
– jelentette ki Kern.
A szerb-magyar határra küldendő 20 rendőr szerinte az első lépés, az osztrák kormány szakértői bizottságot jelöl ki, hogy megvizsgálják, miként tudják biztosítania a támogatást, például az osztrák szövetségi hadsereg, a Bundesheer bevonásával. Ugyanakkor nem kertelt, hogy ez a segítség elsősorban humanitárius jellegű lehet: utak építését, a menekülttáborok fejlesztését, a higiéniai állapotok javítását célozhatja. Kern bejelentette, hogy egyetértésre jutottak Orbánnal, hogy
civil szervezeteket kell küldeni a szerb-magyar határra, és a szerb oldalra is kibővítve kell vizsgálni, hogy mi történik.
E ponton utalt a magyar gyakorlattal kapcsolatos minapi emberi jogi kritikákra. Kern szerint ezért azt is vizsgálni kell, hogy milyen módon történjen a határőrizet. Szerinte a magyar fél ellentmondott a Human Rights Watch lesújtó jelentésének, ezért megállapodtak, hogy a magyar kormány Bécs rendelkezésére bocsátja a szakértői anyagát.
Kern kijelentette, hogy augusztus végén-szeptember elején az osztrák kormány megvizsgálja, sikeresek-e a szerb-magyar határon bevezetett új intézkedések. Ha nem nő a Magyarországról Ausztriába érkező migránsok száma, sőt, esetleg csökken, akkor lehet szó az együttműködés kiterjesztéséről.
A Kleine Zeitung azonnal rákérdezett, hogy valóban kész-e Magyarország odaengedni a civileket a határra. Orbán kitért a válasz elől: mint mondta, Magyarországon most is működnek civil szervezetek, szerinte azokat a magyar állam most is támogatja, de igazából a szerb területeken várakozó embereknek van szükségük segítségre. Megismételte, hogy a magyar beengedési politika lényege, hogy annyit engedünk be, amennyit le tudunk ellenőrizni.
"Felfogásunk szerint minden migráns közbiztonsági és terrorkockázatot jelent, ezért mindenkivel szemben hosszú, több hónapos ellenőrzést kell lefolytatni. Akit nem tudunk leellenőrizni, azt nem engedjük be – utalt az erőforrások végességére.
Azt is megismételte, hogy ha rajta múlna, a menedékkérőket a jogi folyamat lezárultáig zárt táborokban tartaná. Ezt azonban az Európai Bizottság megtiltotta, ezek az emberek ezért a nyílt táborokból továbbindulnak Ausztrián át eredeti, nyugat-európai úti céljuk felé. Ausztria ezt joggal teszi szóvá, de Orbán egyértelművé tette, hogy szerinte a helyzetért nem Budapestet, hanem Kern Brüsszelt tartja felelősnek.
Az osztrák kancellár elismerte, hogy a magyar-szerb határintézkedések miatt valóban jelentősen csökkent a Németországba és Ausztriába érkezők száma, tehát profitáltak belőle. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy azért is felelősnek érzik magukat, amit témáját Orbán annyira kerülte: a szerb oldalon kialakult pokoli állapotokért.
Haszonélvezők vagyunk, támogatást is kell nyújtanunk, de felelősek is vagyunk azért, ami a szerb területen, a magyar határ előtt történik. Ezért fontos az NGO-k bevetése is. Ezt Németországgal is meg fogjuk vitatni.
Mindkét kormányfő beszélt az osztrák válaszlépésekről, a rengeteg fennakadást okozó határellenőrzések szigorításáról. Orbán szerint az osztrák intézkedésekre, amik problémát okoznak, úgy tekint, mint amire "jóhiszemű értelmezés" szerint szüksége van Ausztriának, hogy megvédje az állampolgárai biztonságát.
Azt kérjük, hogy ezt a minimálisra szorítsák, de ez az ő dolguk.
Kern emlékeztetett rá, hogy Ausztriában zajlik egy vita arról, hogy ha nem csökken a migránsok száma, vissza kell-e álíltani a határellenőrzést. De mivel a két ország gazdaságai teljesen összefonódtak, mindent meg kell tenni, hogy korlátozott legyen a bevándorlás:
Nem elsődleges osztrák cél a magyar-osztrák határ lezárása.
A Reuters végül Orbánt szombati, tusnádfürdői, Donald Trump támogatást bejelentő szavai tisztázására kérte. Kern elöljáróban annyit jegyzett meg erre viccesen, hogy az osztrák álláspont szerint a tanulság az, hogy az ember férfiként ne fesse a haját.
Az amerikai elnökválasztás az amerikaiak dolga
– határolódott el finoman saját magától Orbán, közölve, hogy ebbe nem kíván beleszólni, bár az osztrák felvetéssel (a férfiak hajfestéséről) egyetért. Ugyanakkor szerinte abba, hogy milyen amerikai külpolitikák jöhetnek létre a választás után, beleszólhat:
a demokraták külpolitikája (menekültpolitikája) rossz az Európai Uniónak, Magyarországnak meg halálos. Trumpé Európának jó, Magyarországnak pedig az életet jelenti.
A sajtótájékoztató végén Orbánnak egy különös elszólása is volt. Amikor épp a szerinte a demokraták migrációs politikáját jellemző demokrácia-exportot kritizálta, megismételte, hogy Magyarországnak az életet jelenti a migrációellenes republikánus menekültpolitika, mely
ellenzi a demokrácia-építést.
Aztán menet közben kijavította magát.
Az 50 éves Christian Kern május közepe óta Ausztria kancellárja, miután elődje, Werner Faymann a két nagy párt vereségét hozó tavaszi elnökválasztás után lemondott. Kern korábban az osztrák államvasút (ÖBB) vezetője volt, és alig egy hete töltötte be a kancellári posztot, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter máris beszólt neki.
Illúzió volt azt gondolni, hogy az osztrák kancellárváltás kultúraváltást hoz az osztrák belpolitikában, mély csalódást okoz Christian Kern keddi kijelentése
– nyilatkozta a magyar külügyminiszter, miután Christian Kern azt mondta, hogy
illúzió azt gondolni, hogy a menekültek jelentette problémát ki lehet iktatni azáltal, hogy az államot egy vezérelvű állami berendezkedéssé változtatjuk, ahogy azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök teszi.