Hiába ért már véget a koranyári Pride-szezon Európában és Magyarországon – a kontinens nagyvárosaiban általában júniusban-júliusban tartják a melegfelvonulásokat –, a múlt héten mégis kisebb botrány bontakozott ki a szlovák miniszterelnök és a szlovák külügy között, mert Robert Fico tudomására jutott, hogy a budapesti szlovák követség kitette épületére a szivárványos Pride-zászlót. 

Idén rekordszámú, összesen 31 nagykövetség állt ki a Budapest Pride mellett, a régiós országok közül pedig Ausztria, Szlovénia és Románia mellett Szlovákia is kifejezte szimbolikus támogatását – amiért Fico utólag nagyon letolta a szlovák külügyminisztériumot. A szlovák kormányfő közleményben tudatta, elfogadhatatlannak tartja, hogy az ország külképviseletére a szlovák és az európai uniós zászlón kívül bármilyen más zászlót is kihelyezzenek. A szlovák külügy erre válaszul azzal védekezett, hogy a Budapest Pride a szlovák uniós elnökség támogatott rendezvényei közt volt, ugyanakkor a budapesti nagykövetük a konkrét lépésről nem egyeztetett velük előzetesen.

Most kiderült, a magyar külügy Ficóéhoz hasonló érveléssel áll a kérdéshez, és nem teszi lehetővé a szivárványos zászló felhúzását sehol.

Nincs rá engedély, és nem is lesz

A magyar vonatkozású ügy nyilvánosságra kerülése után megkérdeztük a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), ők hogyan állnak a kérdéshez; milyen szabályozás vonatkozik a külföldi nagykövetségek zászlóhasználatára, engedélyezett-e a szivárványos Pride-zászló felhúzása, és került-e sor hasonló lépésre 2014 óta. A KKM ezt válaszolta az Indexnek:

A nagykövetségeken csak a nemzeti és az uniós zászló loboghat. Más zászlók kihelyezésére a miniszter nem adott engedélyt, és nem is fog. Kivételt a határon túl élő magyar nemzeti közösségek zászlói jelentenek, egyes ünnepnapokhoz vagy megemlékezésekhez kapcsolódóan.

A válaszból tehát az következik, hogy miként eddig sem, a jövőben sem loboghatnak szivárványos zászlók a Pride ideje alatt, semelyik magyar nagykövetség épületén sem. Természetesen ahogy Szlovákiában, úgy nálunk sem konkrétan csak a szivárványos zászlóra vonatkozik a tiltás.

A KKM tájékoztatása után megkerestük a Budapest Pride szervezőit is, hogy reagáljanak a minisztérium állásfoglalására: ők azt remélik, ez a döntés azért még változni fog.

Örömmel fogadnánk, ha a magyar nagykövetségek is egytől egyig kiállnának az európai értékek mellett,

amelynek idei kiemelt fókusza az emberi jogok, így az LMBTQ emberek jogai is" – írták a szervezők, akik a külügyminiszter kategorikus elutasítására célozva azt is hozzátették, hogy „ilyen kijelentéseket nem csak Magyarországon tesznek elhamarkodottan a politikusok", azonban szerintük „a mozgalom és az egyenlő jogokért folyó küzdelem sokkal régebb óta van jelen Magyarországon és Európában és tovább marad annál, mint a kirekesztő kijelentéseket tevő politikusok, képviselők és külügyesek".

BoJo máshogy gondolja

Érdekes, hogy miközben a KKM egy platformra került a kérdésben a baloldali-populista Robert Ficóval, a brit konzervatívok új külügyminisztere, Boris Johnson – aki még londoni polgármestersége idején rózsaszín kalapban mindig részt vett a brit főváros Pride-rendezvényein – nemrég egyik első intézkedéseként oldotta fel ezt a tiltást, ahogy erről a Guardian beszámolt pár napja.

Még Johnson elődje, Philip Hammond hozott külügyminiszterként rendeletet arról, hogy a brit képviseleteken kizárólag a brit zászló, az uniós zászló, a királyságot alkotó nemzetek zászlói, illetve az Egyesült Királyság tengerentúli területeinek zászlói loboghatnak. Hammond döntését sokan kritizálták, mivel a tiltás valójában teljesen egyértelműen a Pride-zászló ellen irányult, ráadásul úgy, hogy közben a brit kormány hivatalosan éppen hogy a melegek jogegyenlősége mellett állt ki.

A magyar külügy szabályozása viszont teljes összhangban van a magyar kormány hazai melegpolitikájával, ellentmondás itt fel sem merül.