Semmi újat nem talált fel Rogán Antal, ez már biztos. És nem csak azért, mert – ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk – van olyan szabadalmi irat, amelyik Rogánék feltalálói tevékenységet erősen megkérdőjelezi, hanem azért is, mert már évek óta jelen van a magyar piacon az az eljárás, amit a propagandaminiszter és feltalálótársai szabadalmaztatni akarnak.

Amikor az IT-piacon azon technológia után érdeklődtünk, amire Rogán nagyon büszke, egy magyar cégbe, az AppSol Zrt.-be botlottunk az e-papir.hu oldalon. Ez a cég már 2011-ben kifejlesztette azt az eljárást, amit most Rogán Antal és feltalálótársai szabadalmaztatni szeretnének. Azért csak szeretnének, mert Rogánék 2015 nyarán adták be a szabadalmaztatási kérelmüket a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez, az eljárás egyelőre még csak ideiglenes oltalom alatt áll.  

Az AppSol Zrt. öt évvel ezelőtt nemcsak lefejlesztette ezt a technológiát, de azóta értékesítette is. A cég ügyfelei között magyar és külföldi ügyvédi irodák, utazási irodák, szállodák, telefonos cégek, biztosítók, önkormányzatok vannak.  

Az AppSol az elektronikus aláírást ötvözte a biometrikus aláírással, így olyan dokumentumok készíthetők, amelyek érintőképernyőn kitölthetők, biometrikusan aláírhatók, tartalmazhatják az aláíró személyi okmányainak fotóját – mindezt a fokozott minősítésű elektronikus aláírással ellátott, időbélyegzett PDF-fájlba ágyazva. Ráadásul az AppSol fejlesztésénél a dokumentumok kiegészíthetők online fizetési megoldásokkal, azaz egy felületen kitölthetők, aláírhatók és kifizethetők.

Négy éve az állam adott pénzt az újabb fejlesztésre

A technológia olyannyira nem új, hogy az AppSol 2012-ben, azaz egy évvel az első verzió kifejlesztése után tovább is fejlesztette azt. Mi több, az első verzió továbbfejlesztéséhez akkor állami támogatást is kapott: nyolcmillió forintot a Széchenyi-programból.

Az új verzió annyiban tért el az elsőtől, hogy már bármilyen elektronikus tartalmat egy gombnyomással érintőképernyőn kitölthetővé és aláírhatóvá tett. 

A feltalálást azért is tettük idézőjelbe, mert amikor az AppSolt felkerestük, hogy a találmányukról érdeklődjünk, a cég vezetője, Popper Ádám azt mondta: ez az eljárás nem igazán nevezhető találmánynak, így magukat sem nevezné feltalálóknak. „Ennek a megoldásnak az alapja úgy harminc éve létezik. Az elmúlt években mindössze annyi történt, hogy az érintőképernyős eszközök megjelentek. Ez pedig azzal járt, hogy egy új, fejlesztői szemszögből a végtelen lehetőségek megvalósításának platformja lett az, amit régen kitaláltak" – magyarázta Popper az Indexnek.

Méltatlan lenne ilyen babérokra törni

Az AppSol vezetője szerint az elmúlt két-három évtizedben kiváló megoldások születtek, de ezek mindegyike speciális hardvert igényelt, így elterjedésük korlátozott volt. Az érintőképernyős eszközök megjelenésével ez az akadály elhárult. „A saját szolgáltatásunk is erre épül, és nem hordoz újdonságot abban az értelemben, ami az aláírást illeti. A mögöttes folyamatokban annál inkább” – mondta, hozzátéve, hogy ezt programozók fejlesztették ki néhány hónap alatt.

Poppert kérdeztük arról is, hogy az általuk is értékesített eljárás „feltalálásához” milyen tudás szükséges. A cégvezető szerint

programozónak vagy a programozásban azért többé-kevésbé jártas rendszertervezőnek kell lennie annak, aki egy ilyet „feltalál”,

de az AppSol vezetője ismét hangsúlyozta, hogy mindezt szerinte erős túlzás találmánynak nevezni. Rogán Antal egyébként közgazdász.

Arra a kérdésünkre, hogy látta-e Rogánék „találmányát”, és mit szól ahhoz, Popper azt mondta: teljesen ugyanarról az eljárásról van szó, mint amit ők öt évvel ezelőtt kifejlesztettek, abban pedig semmi újdonság nincs. Megkérdeztük arról is, hogy ők miért nem védték le a „találmányukat”, a cégvezető erre azt válaszolta, nem lett volna értelme. „A kijelzőn való aláírás húsz-harminc éve elérhető, igaz, speciális hardvert igényelt.

Mi csak ennek a mobiltelefonos, érintőképernyős változatát fejlesztettük le, de ettől még az alapötlet nem a miénk, így méltatlan lenne ilyen babérokra törni.

A mögötte lévő folyamatok levédetése pedig csak pénzkidobás, mert egy apró változtatást csinál benne valaki, és már nem is ugyanarról a dologról beszélünk” – magyarázta Popper.

A 256 milliós támogatás egy kicsit soknak tűnik

A Népszabadság múlt héten írt arról, hogy az „eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás” néven ismert találmány Rogán Antal mellett Csík Balázs és Lengyel Csaba nevéhez fűződik. Utóbbiak a kormányzati hátszéllel milliárdos bevételhez jutó, ismeretlen végső haszonhúzói­nak több mint kétszázmilliós osztalékot fizető Hunguard látható tulajdonosai – bár ez csak a nemzetközi cégadatbázisból derül ki, a magyarból nem. Az elektronikus aláírási rendszer alapjául szolgáló fejlesztés vevője a MobilSign Kft. 

A MobilSignt is lényegében erre hozták létre, a cég 2014 végéig Rogán feltalálótársainak, Csik Balázsnak és Lengyel Csabának a tulajdonában állt, azóta Pozsgai Petra vette át. Ezzel azonban nem került nagyon távol a körtől az üzlet, hiszen Csik Balázsnak Pozsgai hat évig üzlettársa volt a Profitrade informatikai cégben, amelynek Csik most is tulajdonosa és ügyvezetője.

És a Profitrade volt az, amelyik a MobilSign technológiát például a Magyar Telekomnak is eladta, de referenciáik között számos állami nagyvállalat található a MÁV-tól a BKV-n, Főtávon és Postán át a Volánig. Sőt a jelek szerint a Profitrade állhatott az egész innováció hátterében is, honlapjuk szerint a MobilSign-technológia kidolgozásához még uniós pénzre is rámentek. Az Új Széchenyi-terv keretein belül 256 800 000 forintot kapott. 

Csakhogy az AppSol ugyanezt a fejlesztést néhány programozóval és néhány millió forinttal néhány hónap munkával megoldotta, ezért is furcsállják a piacon, hogy a Profi Trade 90 Kft.-nek százmilliókra volt szüksége a projekthez. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)