Ellenzéki kezdeményezésre tartott rendkívüli ülést hétfőn kilenc órától a parlament. Nem volt azonban túl hosszú, épp csak a napirend előtti felszólalások mehettek le: a Fidesz-KDNP - ahogy a korábbi, Liget-beruházásról szóló rendkívüli ülésen - ugyanis nem biztosította a határozatképességet. Így a napirendet sem tudták elfogadni, és nem szavazhattak a képviselők a Jobbik javaslatáról, amely kiterjesztené a levélben történő szavazás lehetőségét.
Az ellenzék arról tárgyalt volna, hogy a szavazás, választás napján külföldön tartózkodók is ugyanúgy szavazhassanak levélben, mint a határon túliak. A mostani szabályozás szerint ugyanis a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak személyesen az adott ország nagykövetségén vagy konzulátusán tudnak szavazni. Míg a magyar lakcímmel nem rendelkezők (jellemzően a határon túli magyarok) levélben is szavazhatnak a regisztráció után.
A problémára pár héttel ezelőtt először Ujhelyi István MSZP-elnök hívta fel a figyelmet, bár politikailag nehezen magyarázható, hogy ha a szocialisták távolmaradás mellett buzdítanak, miért fontos nekik, hogy külföldről is minél többen szavazhassanak. A Jobbiknak ez már évek óta szívügye volt, már 2013-ban így módosították volna a törvényt, ezért kapott a dolgon, hogy újra aktuális lett az ügy, és kezdeményezte a rendkívüli ülést.
Az MSZP ezt először nem támogatta, majd meggondolta magát a párt, és mégis aláírták az ívet a szocialisták, ahogy az LMP-sek is.
A Jobbik tehát azért akarta ezt az ülést, hogy módosítsák a választási eljárási törvényt, minden külföldön élő magyar szavazhasson levélben már az októberi kvótareferendumtól kezdve, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e állandó magyarországi lakhellyel, vagy sem.
A Jobbik indoklásában igazságtalannak nevezte a jelenlegi szabályokat, mivel a Nyugat-Európában dolgozó magyaroknak sokszor több száz kilométert kell utazniuk a helyi külképviseletekre voksuk leadásához, a levélben szavazás lehetőségére pedig csak akkor lennének jogosultak, ha megszüntetnék magyarországi lakcímüket, amit az ellenzéki párt szerint jobb lenne elkerülni.
A kormánypártok ugyanakkor politikailag aggályosnak nevezték, hogy az ellenzék egy már kitűzött népszavazás szabályain változtatna. "Az ellenzék valójában csak el akarja lehetetleníteni a kvótareferendumot" - mondta korábban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki hozzátette azt is, hogy a választási eljárási törvény kiállta az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság próbáját, emellett a Velencei Bizottság ajánlásait is tartalmazza. Kósa Lajos jelezte, a kormánypárti frakciók nem biztosítják a hétfői ülés határozatképességét, egy képviselő megy csak be az ülésre. Így is tettek.
Napirend előtti felszólalásában Szél Bernadett arról beszélt, hogy a Fidesz szándékosan, hatalomtechnikai okokból egy olyan választási rendszert, szabályozást hozott létre, amely különbséget tesz magyar és magyar, választópolgár és választópolgár között. A tény pedig, hogy a kormánypártok bojkottálták a mai ülést azt jelenti, hogy nem tesznek eleget a megbízatásuknak, amit a választópolgároktól kaptak. Dr. Völner Pál államtitkár a kormány részéről úgy reagált, hogy a választási törvény semmilyen alapjogot nem sért, és a finn mintát követi.
Szakács László az MSZP-től arról beszélt, hogy a kormány az egyik félnek végtelenségig megkönnyíteni a másiknak végtelenségig megnehezíteni a szavazást. Hozzátette, hogy a kormány azzal érvel, hogy az ellenzék el akarja lehetetleníteni a népszavazást (kvótanépszavazást), miközben hol voltak a kormánypárti képviselők akkor, amikor kopaszok akadályozták meg, hogy egy ellenzéki képviselő beadhassa a népszavazási kérelmét. Szakács szerint akkor semmit nem tettek, lapítottak, amíg haza nem jött Orbán. Így elég visszás, hogy a kormány az ellenzéktől félti a népszavazás intézményét. Szakács szerint a kormánytól kopaszokat, szlogeneket és félelmet kap az ország, ám nem ettől lesz erős Magyarország, hanem azoktól, akik ezek dacára még mindig ezért az országért dolgoznak.
Szávay István szerint nem igaz, hogy korábban ne jelezték volna, hogy problémás a szavazási szabályozás, legutóbb a 2014-es választásnál tett ezt a Jobbik. A jobbikos politikus szerint az is nevetséges indok, hogy nincs elég idő módosítani a választási törvényt, amikor a kormány a "gránitszilárdságú" Alaptörvényt is vagy háromszor módosították pár nap alatt. Hozzátette, nevetséges, hogy a kormány hivatkozik arra, hogy például a Felvidéken félnek az emberek a saját nevükre, címükre kérni a szavazással kapcsolatos magyar hivatalos leveleket a szlovák kormány retorziói miatt. Mert ez ellen épp a magyar kormány tehetett volna valamit, de a Fico-barátság mindig fontosabb volt, mint a szlovákiai magyarok jogainak védelme.
49 képviselő volt a parlamentben, nem volt határozatképes, nem tárgyalták az ellenzéki javaslatot.