Még mindig nincs részletes követelményrendszer a három éve bevezetett szakmai ágazati tárgyakra, pedig jövőre minden szakképzésben tanuló végzős diáknak érettségiznie kell belőle. Így a tanároknak és a diákoknak fogalmuk sincs, mit kellene alaposabban megtanulni, és mit kevésbé. A szakképzés amúgy is tele van bizonytalansággal: nem sokkal az iskolakezdés előtt azt sem tudni biztosan, milyen tárgyból, mit és hány órában kell majd tanítani. Az Abcúg írása.
A kormány 2013-ban alakította át úgy a szakképzést, hogy szakképzési ágazatokat, más néven szakmacsoportokat hozott létre. A 2015/2016-os tanévben 37 ilyen volt, például egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátóipari vagy informatikai ágazat. Évről évre azt is meghatározzák, hogy egy adott megyében melyik ágazatnak mennyi férőhely jut, illetve melyik számít támogatottnak, korlátozottan támogatottnak és nem támogatottnak.
Az viszont csak tavaly januárban derült ki, hogy 2017-től a szakképzésben tanulók nem választhatják meg szabadon az ötödik érettségi tárgyukat a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellé, hanem kötelezően ágazati szakmai érettségi vizsgát kell tenniük. Korábban a szakközépiskolásoknak nem volt kötelező szakmai tárgyból érettségizni, így ha valaki időközben rájött, hogy mégsem azzal akar majd foglalkozni, amire 14 évesen jelentkezett, könnyen módosíthatott. Erre most már jóval szűkebbek a lehetőségek.
Az ágazati vizsga magában foglal egy sor tantárgyat, amelyet a diákok az évek során tanulnak. Ha ezen kívül választanának valamit, például egy természettudományos tárgyat, vagy informatikát, abból csak hatodik tárgyként vizsgázhatnának. Azt is kikötötték, hogy az ágazati tárgyból mindenkinek kötelező emelt szinten érettségizni.
Csakhogy a kormány ezzel együtt elfelejtette közzétenni az új érettségi tárgy követelményeit, pedig jogos elvárásnak tűnik, hogy beiskolázáskor ismerni lehessen a kimeneti követelményeket. Az első verzió idén januárban jelent meg
a Magyar Közlönyben, de a tanárok és a diákok nem sokra mentek vele, mert csak nagyon általános követelményeket soroltak fel benne. Olyanokat mint
amelyekbe gyakorlatilag bármi belefér, főleg emelt szinten. A pedagógustüntetések aztán néhány kérdésben meghátrálásra késztették a kormányt, így idén júniusban a Palkovics László-féle módosítócsomag részeként a parlament elfogadta, hogy középszinten is lehessen ágazati vizsgát tenni. Középszinten azonban még olyan vázlatos követelményrendszer sincs, ami emelt szinten már megjelent, és bár az emelt szintű követelmények azóta – június végén – már felkerültek az Oktatási Hivatal honlapjára (igaz, a leírás szerint ez még mindig kihirdetés előtti szakaszban van), a középszintű követelményekről még mindig semmi hír, pedig a többség nyilván ezt fogja választani.
“Rendkívüli módon aggódnak a gyerekek, tavasszal a tizenegyedikesek napi szinten kérdezgették, tudunk-e már valamit. Nagyon nehéz négy év anyagából úgy levizsgázni, hogy nem tiszták a követelmények, és nincs hozzá feladatgyűjtemény sem” – mondta az Abcúgnak egy vidéki szakközépiskola tanára, aki logisztikai ügyintéző és vendéglátás-szervező szakon oktat.
Ráadásul Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke szerint könnyen lehet, hogy a középszintű követelmények fényében a kormány az emelt szintűeken is változtatni fog, tehát egyelőre azt sem érdemes készpénznek venni.
“Egy jó szakember persze meg tudja becsülni, hogy mi lehet fontos része a tananyagnak, de valójában az elmúlt években nem lehetett felkészíteni a diákokat az érettségire. A tanároknak külön hangsúlyt kell fektetniük arra, ami fontos, de erre nem is volt lehetőségük” – mondta Szenes, aki úgy tudja, a középszintű követelmények kidolgozás alatt állnak, de még ha meg is jelennek szeptember előtt, akkor is “teljesen abnormális a helyzet”. Szenes szerint az ágazati szakmai érettségivel az is gond, hogy nem tudni, jár-e egyáltalán érte felvételi pont az egyetemeken. Az ügyben megkerestük a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot is, egyelőre várjuk a választ.
Az Abcúgnak nyilatkozó tanárok szerint mindenhol tanácstalanok az új tanévet illetően. “Mindenki apátiába süllyedt, nekem úgy tűnik, senkit sem érdekel semmi. Gőzünk sincs, mit fogunk tanítani, úgy vagyunk vele, hogy majd lesz valami” – fogalmazott egy vidéki tanárnő.
A szakközépiskolai tanároknak nemcsak emiatt fájhat a fejük, ősztől ugyanis az egész rendszer átalakul: a szakközépiskolákból ősztől szakgimnáziumok lesznek, ami nemcsak egyszerű névváltoztatást takar. Idén áprilisban derült ki, hogy az új iskolatípusban kétszer annyi szakmai órát terveznek, mint eddig, a természettudományok jó részét pedig egyszerűen száműzik a tantervből.
Ez sokaknál kiverte a biztosítékot, ezért a kormány végül egy komplex természettudományos tárgy bevezetéséről döntött science néven, amelyet a szakgimnáziumok 9. évfolyamán fognak tanítani. Ebben a cikkben részletesen leírtuk, miért jó ötlet egy ilyen tantárgy bevezetése, és azt is, miért van mégis kudarcra ítélve a kormány próbálkozása.
A szakgimnáziumi óratervek egyelőre szintén csak tervezetként léteznek, ráadásul több verzió is született már, így az iskoláknak legfeljebb sejtéseik lehetnek, hogy ősztől milyen tárgyakat, milyen tartalommal, hány órában kell tanítaniuk. “A tanévzáró értekezlet végén úgy álltunk fel az asztaltól, hogy a szeptemberben induló képzések tartalmáról, tantárgyi követelményekről, óraszámokról, tantervekről semmit sem tudtunk, és az igazgatónk is csak annyit tudott mondani, hogy nyugodjunk meg, mire megérkezünk a nyári szabadságról augusztus végén, el tudjuk majd készíteni a tanmenetet. Hát, ez vékony biztatás” – mondta egy budapesti szakközépiskola tanára.