A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon másfél év felfüggesztett börtönre enyhítette V. Pál, a fagyállós gazdaként elhíresült vácszentlászlói férfi büntetését. A bíróság csak halált okozó testi sértésben találta őt bűnösnek. A közügyektől sem tiltják el, priusza sem lesz. A mérgezett meggybor megivásába belehalt tolvaj apja felháborodott az ítéleten, és megfenyegette a gazdát.
Csütörtökön másodfokra, a Fővárosi Ítélőtábla elé került a fagyállós gazda, V. Pál esete. A vácszentlászlói férfi 2013-ban a fosztogatásokat megelégelve fagyállót öntött a meggyborába, és a tolvaj belehalt a mérgezésbe.
Az ítélőtábla jelentősen enyhítette az elsőfokú ítéletet: a férfi hét év letöltendő helyett másfél év, három évre felfüggesztett börtönt kapott, és a közügyektől sem tiltották el. Úgynevezett előzetes mentesítésben is részesítették, ami azt jelenti, hogy nem lesz priusza, a történteknek semmilyen hátrányos jogkövetkezménye nem lehet a számára, például munkavállaláskor. Az ítélet jogerős.
Az ítélőtáblán Nehrer Péter tanácsa arra jutott, hogy a gazda halált okozó testi sértést követett el.
A jogi érvelés szerint V. Pál tudatában fel kellett merülnie annak, hogy akár halálos eredménnyel is járhat, amit tett, de ez nem jelenti azt, hogy ölési szándék vezette volna (első fokon még emberölés kísérletében találták bűnösnek). A vádlottat csak testi sértésre irányuló szándék vezette, azt akarta, hogy kórházba kerüljön a tolvaj, hangzott el az indokláskor.
A tanácselnök az indokláskor hangsúlyozta, hogy V. Pál nem az egész megvásárolt flakon fagyállót öntötte a borba, hanem csak 2 litert az 5-ből, és két nappal később szólt azoknak, akikről azt gyanította, hogy ők a tolvajok, vagyis próbálta kontrollálni, hogy mi történik velük. (K.-ékra, az alkalmi munkásaira gyanakodott, és őt is meglepte, hogy Sz. Sándor halt meg.)
A bíró arról is beszélt, hogy a közismert adatok szerint az emberek többsége túléli a fagyálló-mérgezést, "köztudomású, hogy nem olyan, mintha egy pisztolyt valaki halántékhoz szorítanak, és ha elsül, meg fog halni". Sz. Sándor is megmenthető lett volna, ha időben orvoshoz kerül. A halálához az vezetett, hogy dizájnerdrogot is fogyasztott: bár ettől nem lett súlyosabb a mérgezés, a családtagjai azt hitték, hogy csak ettől van rosszul, és nem vitték azonnal kórházba.
Az ügyben kezdetektől fogva visszatérő elem volt a jogos védelem felvetése, V. Pál esetét sokan a kerítésébe áramot vezető, az uborkáját védő Szoboszlai Barna esetéhez hasonlították. Ugyanakkor első- és most másodfokon is arra jutott a bíróság, hogy jogilag ebben az ügyben nincs szó jogos védelemről, mert ez nem engedi meg olyan eszköz alkalmazását a védekezéshez, ami halál előidézésére alkalmas. Ahogy írtuk a tragédia után: tolvajt megölni nem ér. A fagyállóról pedig mindenkinek tudnia kell, hogy akár halált is okozhat, hangzott el. Az ítélőtábla tanácselnöke szerint tehát nincs arról szó, hogy a vádlott ne tartozna felelősséggel a tettéért, de az indoklásból kiderült, hogy azért figyelembe vették, hogy a gazda a tulajdonát próbálta védeni.
Halált okozó súlyos testi sértésért 2-8 év börtönt lehet kiszabni, a másfél év felfüggesztett börtön nemcsak az első fokon adott 7 év letöltendőhöz, hanem még ehhez képest is enyhe büntetés. Az ítélőtábla szerint súlyosító körülményt egyáltalán nem lehetett a gazda rovására írni, míg az enyhítés mellett szólt büntetlen előélete, és a "magas fokú sértetti közrehatás".
Az elhunyt tolvaj szülei is bent voltak a tárgyalóteremben, a hallgatóság soraiban. Az apa az indoklás befejezésig türtőztette magát, de amikor a bíró befejezte, felháborodásában felállt, és elkezdett kiabálni.
Mocskos ez az egész, meg volt ez rendezve"
"Majd isztok ti még fagyállót!
kiáltotta a bírói tanács és a vádlott felé. Utóbbit meg is fenyegette azzal, tudja, hogy még ott lakik, majd a helyéről felállva odament hozzá, tett egy mozdulatot felé, mintha meg akarná ütni, de végül az őrök kikísérték a teremből.
A vádlott még a helyén ült, amikor az áldozat addig csendben lévő édesanyja is odalépett hozzá, és halkan annyit mondott neki, hogy a fiának nem kellett volna meghalnia, és nagyon hiányzik neki. Számonkérte V. Pálon azt, hogy eddig még nem kért bocsánatot. A gazda ekkor bocsánatot kért.
A tárgyalás végén az újságíróknak azt mondta, hogy „a bíró úr a szívemből szólt”. Az őt most ért fenyegetésre úgy reagált, hogy számított rá. Határozott igennel felelt arra kérdésre, hogy fél-e a zaklatásoktól, de azt mondta: nincs pénze elköltözni.
Kérdezték arról is, van-e lelkiismeret-furdalása. Erre azt mondta, persze, hogy van, de ez, mármint a tragédia "kölcsönösen lett összehozva”. Szerinte ha a tolvaj nem megy oda, akkor „nem történik ilyen baleset”.
V. Pál arról is beszélt az újságíróknak, hogy ha újra olyan helyzetben lenne, mint 2013-ban volt, máshogy cselekedne, még időben kiöntené a mérgezett bort. Arról, hogy akkor miért tette, amit tett, megismételte, amit korábban a bíróságon is mondogatott: tehetetlennek érezte magát, el volt keseredve, "és kíváncsiságból" ki akarta deríteni a fagyálló segítségével, ki a tolvaj.
A gazda ellen hozott elsőfokú ítélet súlyossága sokakat megdöbbentett: V. Pált tavaly novemberben a Budapest Környéki Törvényszék emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek, és 7 év letöltendő börtönre ítélte. Az elsőfokú bíróság részletesen megindokolta, miért hozott ilyen szigorú ítéletet, többek közt azért, mert arra jutott: nem igaz, hogy a gazda próbált volna segítséget kérni a rendőröktől, mielőtt a saját kezébe vette volna a dolgokat, és nem igaz az sem, hogy nem tudta, mit csinál, ráadásul könnyen többen, teljesen ártatlanok is meghalhattak volna a mérgezett bortól.
Az ítélet ellen szokatlan módon maga az ügyész is a vádlott javára fellebbezett, a büntetés enyhítéséért. Ezt azonban később felülbírálta a Fellebbviteli Főügyészség, visszavonta a fellebbezést, és inkább azt kérte, hogy börtön helyett a szigorúbb fegyházban kelljen leülnie a gazdának a büntetését.
V. Pál szabadlábon maradt az elsőfokú ítélet után, nem kellett előzetes letartóztatásban kivárnia a jogerős ítéletet.