Index Vakbarát Hírportál

Októberben készül egy szelfi a magyar társadalomról

2016. szeptember 20., kedd 14:09

Csodálatos sajtótájékoztatót tartott ma a Központi Statisztikai Hivatal: a Grund Színház improvizációs társulatának színészei játszották el a szituációt, ahogy az időközi népszámlálás, az úgynevezett Mikrocenzus kérdéseire válaszolnak a családok, fogadják a kérdezőbiztost. A KSH elnökhelyettese bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy ez az évtized a társadalomstatisztika évtizede volt; a sajtótájékoztató színházi felvezetését nézve az egészen biztos, hogy jó irányba indult el a szakma.

A jelenetek egy közös szelfivel végződtek, ezt fűzte tovább Dr. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese azzal, hogy gyakorlatilag egy nagy felbontású szelfi készül Magyarországról.

Mikrocenzus

Fontos dolog készülődik, ehhez képest valószínűleg eddig kevesen értesültek róla: a KSH Mikrocenzus néven tart népesség-összeírást. A szokásos, tíz évenkénti népszámlálás félidejében, a lakosság tíz százalékára, azaz egymillió emberre kiterjedő felmérést október 1-je és november 8-a között tartja majd a hivatal, ami 2148 településen, 440 ezer címet érint. A felmérésről 2015-ben döntött az országgyűlés

"Terjed a tényekre alapuló döntések kultúrája"

− mondta a KSH elnökhelyettese, és ezt a mondatot most csak azért emeltem ki, hogy miután elolvastak minden fontosat a Mikrocenzusról, ezt a mondatot vigyék be saját közösségeikbe, és vitassák meg!

Dr. Németh Zsolt elmondta, hogy a kis népszámlálás mintája a lakások és a népesség 10 százalékára terjed majd ki, így átfogó képet adhat a népesség nagyságáról, kor-, nem-, családi állapot, nemzetiség szerinti összetételéről, iskolázottságáról, foglalkoztatásáról, a lakáskörülményekről, a háztartások és a családok jellemzőiről, a 2011-es népszámlálás óta eltelt változásokról. A két évnyi munka 3,5 milliárdba kerül.

Kiegészítő kérdések

Az eddigi mikrocenzusokhoz képest az alapfelmérésen túl, a dolog kiegészül 5 témakörrel, amelyeket nem a minta teljes egészén, csak egy, véletlenszerűen kiválasztott részén kérdeznek majd le. A kérdéstől függően 10, 20 vagy a minta 60%-án. Ezekben napjaink legfontosabb társadalmi eseményeire kérdeznek rá.

Hogy a kormány kampányőrülete milyen szinten állította pályára az én agyamat is: még társadalomtudományi végzettséggel is azt gondoltam elsőre, hogy egyedülálló módon a KSH most a menekültekre is rá fog kérdezni, amikor az 5 kiegészítő kérdés címét sorolva a Nemzetközi vándorlás - részhez értek. Persze nem arról fog szólni a kérdés, de nézzük sorban!

Társadalmi rétegződés: Itt többek között a kulturális, szabadidős szokásainkra, társadalmi kapcsolatainkra kérdeznek rá. Ennek részeként lesz egy társadalmi önbesorolás rész is: a felmérés arra kíváncsi, hogy a kérdezett a társadalomba hová sorolta be magát a múltban, hová sorolja a jelenben, és mit gondol, el fog-e mozdulni ebből a jövőben. Illetve, igazságosnak tartja-e.

Foglalkozások presztízse: Mivel a munka és a foglalkozás az emberek életének egyik legmeghatározóbb tényezője, így a kérdezők a minta egy részénél rákérdeznek a foglalkozás értékelésére, közérzeti elégedettségre, a család foglalkozási státuszára, illetve annak változására az időben.

Szubjektív jóllét: Felmérik az emberek elégedettségét az életükkel, illetve annak körülményeivel; lakással, munkával, jövedelemmel, életkörülményekkel, biztonságérzetükkel.

Egészségproblémából fakadó akadályozottság: Ezt a kiegészítő kérdést kérdezik le a legnagyobb, az egymilliós mint 60%-án. A KSH legutóbbi népszámlálásának eredménye mutatta meg, hogy ez az egyik legfontosabb kérdéskör (félmillió fogyatékkal élő, közel egymillió valamilyen egészségügyi problémából fakadóan akadályoztatott ember, stb). Így rákérdeznek, hogyan élnek, mekkorák a nehézségek, milyen segítségeket kapnak, mikre lenne szükségük stb.

Nemzetközi vándorlás: Itt megkérdezik a külföldre költözési terveket, a múltbéli tapasztalatokat. Azt, hogy ha tervezik a külföldre költözést, annak mik az okai, hogy kint talált-e a képzettségének megfelelő munkát stb. Ennél a résznél az egyszerű kérdések miatt az itthon maradt családtagok azokról is beszélhetnek, akik arról a címről mentek külföldre élni, dolgozni. 

A KSH elnökhelyettese hozzátette, a hivatal 2013-ban kiadott egy becslést arról, hogy 1990 után hányan mentek el az országból hosszabb-rövidebb időszakokra. Az a becslés helyesnek bizonyult, erre akarnak most ráerősíteni, frissíteni.

Rovatok