Hatvan most olyan, mint egy tévés sorozat, amelyben a jól ismert kólamárkát valami kitalálttal helyettesítik: a város vezetését épp most rúgták ki a Fideszből, úgyhogy ők úgy döntöttek, csinálnak egy ugyanolyan kampányt, mint a központi, de a narancsos pártlogók, -színek és politikusok nélkül, saját néven.
Óriási, de szokatlanul lapos fekete táskákkal a vállán érkezik egy férfi és két nő a posta elé. A csomagolásból kivett műanyag elemekből szépen lassan összeáll egy profi utcai stand, villan a piros-fehér-zöld szórólapköteg, a kis sárga hátterű felirattal. Pár pillanat múlva már a kvótanépszavazás „nem” szavazata mellett agitálják a járókelőket, plusz meghívják őket egy hét múlvára, Georg Spöttle fórumára.
A történet eddig a szokásos. Csak a részletek valahogy nem stimmelnek. A stand zöld-fehér, narancsszínnek nyoma sincs. Aláírást nem gyűjtenek, a szórólapokon a KDNP-logó mellől hiányzik a Fideszé. Spöttle egyedül tartja a fórumot, nem érkezik vele politikus, ahogy az mostanában szokásos. És kell pár perc az embernek ahhoz is, hogy leessen neki, miért van olyan furcsa érzése, amióta a városba érkezett.
Mintha nem is 2016. szeptember vége lenne, az országos őrület tetőfoka.
Megérkezett a kereszténydemokraták központjából hozzánk is a kormányzati szórólap a Fidesz és a KDNP logóival, de úgy döntöttünk, mi azt nem használjuk, inkább csinálunk sajátot
– magyarázza Szinyei András, Hatvan városának KDNP-s alpolgármestere.
Az első hallásra nehezen kibogozható történet háttere, hogy a várost éppen egy fideszes belháború közepén találta meg a népszavazási kampány, a 11 tagú képviselő-testület nyolc fideszes tagját, köztük a polgármestert és a két alpolgármestert épp most tette ki a pártból Szabó Zsolt expolgármester, fejlesztési államtitkár, választókerületi elnök. Voltak olyanok is a kirúgottak között, akik kettős Fidesz–KDNP-párttagok voltak, ők most KDNP-sként dolgoznak tovább, így kapták meg a koalíciós kampányanyagot is. A többiek párt nélküliek lettek, illetve egy embert visszavett a Fidesz, ő azóta egy fontos szavazáson már szembe is ment a polgármesterékkel.
Ám mivel az nem volt kérdés a Fideszből kirúgottaknak, hogy mit gondolnak a migránskérdésről, beleálltak a kampányba a direkt erre, frissen alakított Jobboldali Városvédők Egyesülete nevű szervezetbe tömörülve. Ottjártunkkor épp nyomdában volt az óriásplakátjuk, standolnak, szórólapoznak, hamarosan a postaládákat is megtámadják direkt marketing üzenetekkel – ezeket szintén nyomtatják még –, rádiós szpotokat csináltak. „A központi kampány rádióüzenetéhez nagyon hasonlót, csak kicsit más szavakkal, és a polgármester beszél benne” – foglalták össze a lényeget.
Állításuk szerint magánemberektől és cégektől kapják a pénzt, legfeljebb néhány millió forintos lesz a kampányuk, "plusz rengeteg élőmunka". Az egyesületben szintén elmondásuk alapján ötvenen vannak most.
A központi kampány végrehajtói és a Fidesz viszont nem vásároltak plakáthelyeket, és ha eddig nem jelentették be a városi citylightokat üzemeltető önkormányzati cégnek, hogy hirdetnének, akkor valószínűleg már nem is fogják. A kormánypárt nem tartja meg a szokásos ijesztgető fórumait, néhány utcai standdal van csak jelen naponta pár órára.
Mindez azzal együtt válik igazán szürreálissá, hogy Hatvanba a polgármester nagy ellenfele, egykori munkatársa és főnöke Szabó Zsolt annyi uniós pénzt tolt az elmúlt öt évben, hogy a település simán elmenne német vagy osztrák városnak is. Térkőben például annyira erősek, hogy egész utcákat, járdákat, parkolókat borítottak vele. Egy időben olyan mennyiségben nyerték az ilyen pályázatokat, hogy saját térkőüzemet alakított ki a város, hátha úgy olcsóbban meg tudják oldani, mint ha vásárolják.
Közben uniós milliárdokat odaterelve megújították a vadászati múzeumként üzemelő barokk kastélyt és a kórházat is, utóbbit kívül-belül svájci állapotokkal. Igaz, száz százalékon működtetni már nincs pénz a sok drága műszert és berendezést, úgyhogy teljesen kihasználni nem tudják a legmodernebb technikát. A közvilágításra is akadt uniós pénz, az Elios csinálta egyébként a beruházást, de épült egymilliárdért aszfaltos bicikliút a töltés tetején (csak így lehetett elhozni a pályázati pénzt, kerékpársávra nem osztottak akkor), és furcsán cikkcakkozó biciklis híd is a Duna Aszfalt jóvoltából.
Mostanában viszont nem csak a Fidesz-kampány, az uniós pénz sem akar házhoz jönni. A pályázatok az esetleges minisztériumi támogatás után is megfeneklenek valahogy a megyei Fidesznél, ahol a polgármesterrel háborúban álló Szabó Zsolt van jó pozícióban. Az első hivatalos, lezárt „nem” választ épp a napokban kapták meg, mondja Horváth Richárd.
A polgármester mégsem aggódik, azt mondja, a hatvani és környéki nagy gyárak – például a Bosch – révén befolyó iparűzési adóból jól elélnek, gyerekmedencét, utat, járdát építenek, sőt, épp most szedett össze a kapcsolatai révén 900 millió forint tao-pénzt egy kézilabdacsarnokra, ami soknak számít. Az nem nyilvános, mely cégeknél kilincselt, erről annyit mond, a felét helyiektől, a másik felét a városhoz nem kötődő cégektől kapták. Mint ahogy arról sem akar beszélni Horváth, hogy a vele baráti viszonyban álló, mellette a párton belül is nyilvánosan kiálló Mészáros Lőrinc miért mellette lobbizik a pénzeket elvileg osztogató fejlesztési államtitkár ellenében.
Hatvan nem csak politikusi szinten megosztott. Az utca embere vagy Szabó Zsolt oldalára áll, mondván, „akkor nagyon mentek a fejlesztések, most Horváth nem tudja befejezni azokat sem, amikre pedig van pénz”, vagy a mostani polgármestert dicséri: „azóta megy jól a városnak, amióta ő van”. A cikk elején említett zöld-fehér standdal és az új városvédő egyesülettel mindenesetre senki sem tudott mit kezdeni hirtelen, érezhetően kell még egy kis idő, míg a kezdeményezés átmegy a hatvani köztudatba.
A kampánnyal Horváth Richárd exfideszes polgármester, aki ugye az államtitkár, expolgármester, választókerületi elnök Szabó Zsolttal vív vérre menő háborút, egyvalakinek a malmára hajtja a vizet.
A fideszes választókerületi elnököknek ugyanis nagyon fontos az október 2-a, a Fidesz háza tájáról szivárgó hírek (üzenetek?) szerint ha nem tudnak megfelelően mozgósítani, akkor kieshetnek a pixisből, és ugorhat a 2018-as jelöltség is. A polgármester is elismeri, hogy ha most nem kampányolnának, vagy ellenkampányt csinálnának, simán összehozhatnának egy kiugróan alacsony részvételt, ami miatt Szabót valószínűleg a szőnyeg szélére állítanák a Fideszben, de azt mondja, ez nem volt opció, ugyanazt a politikát akarják vinni továbbra is, mint pártszínekben.
Csütörtök délután megkerestük Szabó Zsoltot is, hogy a helyi kampányról kérdezzük. Stábja írásban kérte a kérdéseinket és ígért válaszokat, de azok cikkünk megjelenéséig nem érkeztek meg.
És hogy hol a vége a történetnek? Horváthék „írtak leveleket” az országos Fidesz-központba, Szinyei András pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy még semmiféle írásos határozatot nem kaptak arról, hogy nem lettek Fidesz-tagok, úgyhogy ő nem jelentené ki egyelőre, hogy ki lettek zárva. Elmondása szerint az ügy már a KDNP felső vezetéséhez is eljutott, mivel a helyi kereszténydemokraták – köztük ő is – arra kérték Semjénéket, hogy tegyenek valamit a koalíciós feszültség enyhítésére. Most azonban mindenki a népszavazással van elfoglalva, talán utána indulhat el valami lobbizás Budapesten, a legfelsőbb szinten.
Éppen hazafele készülődünk Hatvanból, amikor váratlanul egy kormányzati kvótareklám suhan el előttünk. Egy busz oldalán virít. Hatvannak nincs köze hozzá, a szolnoki központú Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ működteti a járatot, aminek révén a helyiek mégiscsak láthatnak központi hirdetést is a városukban.