Ahogy azt sejteni lehetett, elvéreztek a legnagyobb tapasztalattal rendelkező tanodák a kormány sosem látott méretű, ötmilliárdos pályázatán. Az évtizedes múltú pedagógiai mozgalom szervezetei érthetetlenül állnak a fejlemények előtt, kilenc hónapot vártak a döntésre, indoklást nem kaptak, a nyertesek listája még nem nyilvános, és úgy hírlik, önkormányzatok friss alapítványai kerültek előnybe.
A tavaly decemberi beadási határidejű pályázat eredményét legkésőbb márciusban kellett volna nyilvánosságra hozni, az elutasító döntéseket azonban csak a múlt héten kapták meg az érintettek. Volt, aki
A 86 tanodát tömörítő ernyőszervezet, a Tanoda Platform vezetője, Szűcs Norbert azt mondta a Roma Sajtóközpontnak, hogy egyelőre nem látja az okokat, hogy miért a legnagyobb tapasztalattal rendelkező tanodai műhelyek estek ki a rostán, de ez mindenképpen nagy rendszerhibát jelez.
Most végeznek egy kérdőíves felmérést, eddig 60 tanoda jelzett vissza, közülük mindössze hatan nyertek. „Az látszik, hogy
a tanoda mozgalom legfontosabb szervezetei hullottak ki,
azok, akik erejükön felül akkor is kitartottak, amikor évekig nem volt forrás.”Pedig most lenne miből finanszírozni a civileket.
Decemberben derült ki, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét növelni hivatott tanoda programra a kormány korábban soha nem látott volumenben különített el pénzt az uniós forrásokból. Csakhogy az ötmilliárd forint keretösszegű pályázat feltételei már akkor okot adtak a gyanúra, hogy a legtapasztaltabb civilek helyett hatalom közeli alapítványok, illetőleg egyházi szervezetek kerülnek majd előnybe.
A kiírás alapján ugyanis gyakorlatilag lehetetlen kigazdálkodni a projektvezetőt és a rezsiköltségeket, ez utóbbira (terembérlés, fűtés, posta, internet, stb.) például havi 14 ezer forintot lehetne költeni. Nyilvánvaló, hogy azok a pályázók, amelyek eleve rendelkeznek likvid tőkével, munkatársakkal, egyéb forrásokkal és infrastruktúrával (például az egyházak, és az iskolák vagy az önkormányzatok által működtetett alapítványok, amelyek külön célcsoportként fel is tűntek a kiírásban) előnybe kerültek egy átlagos magyar civil szervezettel szemben, ami akár évtizede is működtet tanodát.
A tanoda olyan intézmény, amely iskolán kívüli foglalkozás keretében elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, közülük is főként a hátrányos megkülönböztetésük miatt még nehezebb helyzetben lévő romák iskolai sikerességét, továbbtanulását kívánja elősegíteni, ezáltal javítva későbbi esélyeiket a munkaerőpiacon való érvényesülésre és a társadalmi integrációra. A tanodai programok célul tűzték ki, hogy azokat a gyerekeket segítsék, akik számára önmagában sem a család, sem az iskola nem tud megfelelő feltételeket kialakítani az iskolai sikerességhez és a továbbtanuláshoz. Magyarországon kb. tizenöt éve működnek tanodák. A tanodai programok támogatása 2003-tól indult meg a PHARE keretében, az első jelentősebb támogatást az I. Nemzeti Fejlesztési Terv során 2004-ben ítélték meg. Többször szóba került a tanodák normatív finanszírozása, de az sosem valósult meg.
Káló Norbert, a Bhim Rao Egyesület által működtetett Kincses Sziget Tanoda vezetője szerint az ország legreménytelenebb helyzetű borsodi kistérségében öt településen működő tanodáik bezárásának legnagyobb vesztesei a gyerekek. „Ebben a térségben a tanodai foglalkozások biztosították a megfelelő oktatási színvonalat azoknak a gyerekeknek, akik otthonról is kevés támogatást kapnak, hiszen a szüleik munkanélküliek, nem tudják megfizetni azokat a szolgáltatásokat, amit a többség természetesnek tart”.
Kálóék még jobb helyzetben vannak a többiekhez képest, pályázataikat nem elutasították, hanem tartaléklistára kerültek, ami azt jelenti, hogy még reménykedhetnek, hátha marad máshonnan forrás. A három tanodát működtető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Romák Érdekvédelmi Egyesületének viszont minden pályázatát elutasították.
Szégyellem megmondani a gyerekeknek, mert nagyon várják már, mikor indul a tanév, folyton kérdezik.
Nem értjük miért nem nyertünk, indokolást nem kaptunk, állítólag majd később tájékoztatnak" – nyilatkozta a szervezet vezetője, Glonczi Béláné.
Az egyik legismertebb tanodavezető, a blogjáról és a tanítványai rajzairól is ismert L. Ritók Nóra szervezetét is elutasították. Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint a tanodások az esélykiegyenlítésre képtelen magyar iskolarendszer helyett dolgoznak tarthatatlan, hogy az erre a célra fordított uniós forrásra is kilenc hónapot kell várni. Ráadásul abból nemcsak hogy a tapasztaltak maradnak ki, de olyan fenntartókat is támogatnak, amelyek konkrétan felelősek egy-egy falu iskolájának totális szegregálódásáért, és ahova természetesen alig is jár halmozottan hátrányos helyzetű, netán cigány tanuló.
Ennél is meredekebb, hogy a már említett Tanoda Platform – aminek hajdúsági pedagógus is tagja – dolgozta ki azokat a szakmai sztenderdeket, amik a pályázat szakmai követelményeinek alapjait jelentik, és ennek ellenére az ebben aktív szakemberek szervezetei nem kaptak támogatást. Ritók most elárverezi a lovagkeresztjét, az így befolyt összeget a forrás nélkül maradt tanodára fogja költeni, holott egyébként általánosabb célokra szerette volna felajánlani.
Az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező tanodai civil, a Nógrád megyében aktív Berki Judit, arról tájékoztatta az RSK-t, hogy azonnal összehívatta a civil tagokkal is rendelkező kormányzati tanácsadó testületet, az Antiszegregációs Kerekasztalt, hogy napirendre vegyék a kérdést, de a minisztérium csak október 13-ra fogja összehívni a fórumot.
Kérték a nyertes lista közzétételét, hogy meg lehessen nézni az országos lefedettséget, mennyi a régi, mennyi az új pályázó, mennyi az iskolai, önkormányzati fenntartó – de nem kapott választ, mondja Berki.
„A régi tanodások fel vannak háborodva, folyamatos a megbeszélés a szervezetek között, napok óta forr a levegő; felülvizsgálatot fogunk kérni, és szakmai indoklást. Komplett településeket tudunk, ahol egy meghatározható pályázatírói kör minden pályázata nyert, olyan területeken, ahol nincs is rászoruló gyerek. Minket, régi tanodásokat egy sor előnnyel kecsegtettek sokéves szakmai tapasztalatunk alapján, de most úgy látjuk, ilyen körülmények között nem érdemes civilként pályázatokon indulni.”
Berkiéket egyébként néhány hete húsz év után dobta ki a bátonyterenyei önkormányzat, de egy magánalapítványnak köszönhetően meg tudtak vásárolni egy helyiséget, ahol folytathatnák sikeres tanoda programjukat, feltéve, ha találnak rá forrást. Megkérdeztük a pályázatért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mikor teszik közzé a nyertes listát, egyelőre nem válaszoltak.