A fő kérdés, vagyis hogy érvényes lesz-e kvótanépszavazás, továbbra sem dőlt el, és úgy tűnik, azt megalapozottan megjósolni most már nem is lehet vasárnapig. A közvélemény-kutatásokban jelzett szavazási hajlandóság alapján akár az érvényesség, akár az érvénytelenség elképzelhető. Az utolsó napok eseményei és kommunikációja döntő lehet az eredmény szempontjából.

Az Index és a Závecz Research legújabb közvélemény-kutatása szerint az utóbbi hetekben egyszerre nőtt a nemmel szavazók aránya, és azoknak a száma, akik távol akarnak maradni a népszavazástól. Hatásos tehát a kormány és a Fidesz kampánya, de a baloldali ellenzék távolmaradásra biztató kommunikációja is.

Most az emberek 53 százalék gondolja úgy, hogy elmegy vasárnap, és közülük 51 százalék érvényes szavazatot kíván leadni. A nemek fölénye már eddig is kiugró volt, de az elmúlt hetekben egy kicsit még nagyobb lett. Az elmúlt egy hónapban 37-ről 43 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy tervezik, hogy október 2-án megjelennek az urnáknál, és nemmel voksolnak.

Ezek alapján a nemek szinte biztos, hogy 90 százalék feletti győzelmet fognak aratni. Ennek az is az oka, hogy változott a kormány bevándorláspolitikájával szemben állók „szavazási taktikája”, a korábbi zavar után egyre inkább átment a bojkottfelhívás. Ezt mutatja, hogy augusztus vége óta 19-ről 23 százalékra emelkedett a népszavazástól távol maradók aránya, miközben 5-ről 2 százalékra csökkent a kormányzati kvótakérdésre igennel válaszolók aránya.

Továbbra sem tűnik viszont népszerűnek az érvénytelen szavazat. Csak 2 százalék tervezi, hogy vasárnap szándékosan érvénytelenül ikszel, firkál, vagy hagyja a lapot üresen.

Az igazi kérdés azonban az, hogy meglesz-e az érvényességi küszöb, az ehhez szükséges 50 százalék plusz egy, érvényesként elfogadott szavazat.

A most mért 51 százalék bőven hibahatáron belül van, de ennél is fontosabb, hogy a közvélemény-kutatások általában is a tényleges viselkedést mérik a legnehezebben. Miközben az, hogy ki mit gondol, szeret vagy utál, többnyire viszonylag jól látszik a válaszokból, az, hogy a valóságban ki hogyan fog cselekedni, például hogy valóban részt vesz-e egy voksoláson, már kevésbé megjósolható. Emögött ott van a normakövetés is, többen úgy szokták érezni, hogy még egy kérdezőbiztos előtt is illik aktívabbnak mutatkozniuk, mert „a világ” ezt várja el tőlük – fogalmazott Závecz Tibor.

A mért részvételi hajlandóság ezért szinte mindig magasabb a valóságos elmeneteli szándéknál, nem ritkán akár 10 százalékponttal vagy akár annál is többel. Ha ez most sincs másként, akkor nagyon könnyen lehet, hogy érvénytelen lesz a kvótanépszavazás. Külön érdekes az a 6 százaléknyi szavazó, akik vasárnap állításuk szerint el akarnak menni, de még nem tudjuk, hogyan szavazzanak. Az érvényességhez mindenképpen szükség lenne erre a kevésbé elkötelezett csoportra is. Az ő elmeneteli szándékukat felerősítheti a mozgósítás, de hathat rájuk az ellenzék lebeszélő kampánya is.

Közben pedig határozottan erősödött a párthűség. Ha ugyanis pártszimpátiák szerint vizsgáljuk a válaszokat, az látszik, hogy egyre többen követik pártjuk hivatalos iránymutatását. Még  a szocialistáknál is sokan megfogadták a párt nyögvenyelősen kialakított álláspontját, hiszen míg a korábbi hónapokban még csak háromtizedük gondolt az otthonmaradásra, most már a fele részük.  A Fidesz szavazói ezúttal is rendkívül magas arányban követik pártjuk hivatalos álláspontját – nyolctizedük el akar menni, és nemmel fog voksolni.

A szeptember végi kutatás azt is jelzi, hogy minél kisebb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy nemmel szavaz a kvótára: a budapestiek nem egész harmada, a falvakban élőknek viszont a többsége ezt tervezi. A bojkottálók tábora a fővárosban messze a legnagyobb.

Címlapkép, borítókép: instagram.com/lvnte