Az egyik azzal dicsekszik, hogy a Terrorelhárítási Központ munkatársaival bankokban kukázott szaúdi pénzek után kutatva, a másik a külügyminisztériumba beszél meg találkozót a vidéki polgármesterrel egy „hosszú távú együttműködés” reményében. Georg Spöttle és Nógrádi György nemcsak a közmédia állandó „biztonságpolitikai szakértői”, de a kvótareferendum kampányában a fideszes fórumok sztárjaiként hakniztak országszerte. Az ezekről az eseményekről készült videók felbecsülhetetlen értékű kordokumentumok, a szellemi sötétség, a politikai cinizmus és az abszurd humor különös elegyének állítanak emlékművet.
Ha más nem is, az abszurd humor szívcsakrája egészen biztosan a Kárpát-medencében van, és szerencsére vagy szerencsétlenségünkre, de időnként a saját szemünkkel is megcsodálhatjuk. Hála azoknak a neten elérhető videóknak, amik a kvótanépszavazás azon vidéki kampányhaknijairól készültek, ahol a közmédia két állandó „biztonságpolitikai szakértője”, Georg Spöttle és Nógrádi György voltak a meghívott előadók.
Ilyen kvótakampányfórumok az elmúlt hónapban szép számmal voltak. A hírek szerint a fideszes fórumszervezők körében a fideszes nagyágyúk és a két „biztonságpolitikai szakértő” mellett Bayer Zsolt volt a legnépszerűbb, a szervezők szinte versenyeztek azért, hogy valamelyiküket el tudják hívni.
Érthető, hiszen a kalandos életű Nógrádi és a kilencvenes években még a földönkívüliek témájában is otthonosan mozgó Spöttle országosan ismert arcok, ráadásul mindketten egyszerűen, világosan, mondhatni közérthetően beszélnek dolgokról, legyen szó egy merényletről, a migrációról, biztonságpolitikáról, titkosszolgálatokról, arabokról, afgánokról, a csajokról vagy bármiről.
A közmédia Spöttle és Nógrádi rendszeres szerepeltetésével régóta próbálja hitelesíteni a migrációs válsággal kapcsolatos kormányzati propagandát. A kormánypárti politikusokkal ellentétben ezek a „szakértők” akár túl is tolhatják a biciklit, és mondhatnak néha sokkal durvábbakat és meghökkentőbbeket annál, mint amit a kormánypárt vezetői mondani mernek – így akár azt is, hogy a menekültválság megoldása a tűzparancs. És legalább ennyiszer mondanak elképesztő nagy ostobaságokat is, ami arról árulkodik, hogy noha szakértőnek tartják magukat, de nem értenek az adott témához. Legutóbb például Spöttle fejtegette, hogy minden robbantás terrorcselekmény, ami természetesen nem igaz, mégis simán átment a közmédián.
Nógrádi és Spöttle videóra vett előadásai mégis felbecsülhetetlen értékűek, mert ezek segítségével részt vehetünk egy olyan szellemi szafarin, amelynek során a szemünk előtt bontakozik ki, hogy a politikai cinizmus milyen csodálatos módon használja fel azt az intellektuális mélyszegénységet, amit ezek az önjelölt és államilag megtámogatott szakértők képviselnek a nyilvánosságban.
Spöttle becsületére legyen mondva, hogy nem köntörfalazik, hanem nyíltan kampányol.
Igazából már minden el is hangzott és csak azt tudom mondani, hogy másodikán szavazzatok nemmel
– kezdte például az aszódi előadását, miután megtapsolta Vécsey László fideszes parlamenti képviselőt, aki a köszöntőjében arról beszélt, hogy október 2-án jó döntést kell hozni, de hát Aszódnak már volt egy jó döntése, „a jó döntés George Spöttle személyében csúcsosodik ki”.
Vécsey előtt a település független polgármestere biztatta a hallgatóságot a nem szavazatra, bár azzal már akadt némi problémája, hogy megfogalmazza, miről is szól a népszavazás. „Amikor a kormány elindította a migránsok elleni kvóta, én nem mondanám, hogy háborút, hanem egy megfelelő szinten hangsúlyozta, hogy nincs szükségünk Magyarországon semmiféle olyan jellegű bevándoroltakra, akik a Brüsszel egyértelműen a részünkre elő akar írni” – mondta szó szerint a polgármester, és ha ezt hallgatjuk, tényleg felesleges a South Park epizódjaira vesztegetnünk az időnket.
Még azt mondom, hogy az arab az istenes, de utána jön az afgán, tényleg ilyen zéró iskolával, utána meg majd jönnek a fekete afrikaiak, akikkel nem tudom mit fogunk velük csinálni
– magyarázta Spöttle aszódi hallgatóságának. Ez nem egy kurucinfós elszólás volt, az előadása nagyjából végig ezen a színvonalon folyt.
Az, hogy a „szakértő” általánosít, és minden menekültet és migránst, aki nem európai, azt egy kalap alá vesz, nagyon is tudatos része mondandójának. Tápiógyörgyén például azt, hogy miért kell az emberek „ lelkére beszélnie ” és a nem szavazatra buzdítania, azzal indokolta , hogy az ország anyagi forrásait nem szabad a migránsokra fordítani, azokra,
akik nem tisztelnek törvényt, határokat hágnak át, akiknek semmi nem jó, akik csak követelnek.
Spöttle előadásait nagyon egyszerű összefoglalni: a migránsok tanulatlanok, bűnöznek, erőszakosak, molesztálják a nőket, és eszük ágában sincs integrálódni. Egyiknek sem. A szakértő egy olyan, valóban rémisztő világot fest fel, aminek láttán a hallgatóságban okkal merül fel, hogy ha nem megy el és nem szavaz a nemre, akkor Magyarországnak vége lesz, a gyerekeit és az unokáit pedig afgán autótolvajok erőszakolják majd meg fényes nappal az utcán.
Masszív idegenellenességét Spöttle innen-onnan előkapott adatokkal, mindenféle megtörtént vagy csak városi legendaként ismert sztorival támasztja alá, a legtöbb történetet saját életéből meríti, így körülbelül annyira ellenőrizhető a valóságtartalmuk, mint bármelyik kocsmai sztorizgatásnak. Bár kísérletet tehetünk arra, hogy egy-egy ilyen történetnek utánanézünk, de ne számítsunk nagy sikerre – én például nem találtam meg azt a bajor kisvárost, ahol Spöttle egyik rokona strandigazgató, és amelyik strandon egy 14 éves gyereket afgánok megerőszakoltak, de ettől még valóban megtörténhetett az eset. (Hiszen hasonló amúgy is történt, igaz, az Ausztriában.)
Spöttle többször felidézi, hogy az ártatlannak tűnő migráns tinik is mekkora kis gengszterek, miközben kicsivel később viccesen megjegyzi, hogy ő maga bűn rossz volt gyerekként. „Mindig nagyon rossz kisfiú voltam, templom közelébe se mernék menni, mert elporladnék” – vicceskedett. Kicsit később pedig egy félmondatban arra utalt, hogy rendőrként hogyan vert meg egy elfogott bűnözőt, aki szerinte amúgy bevándorló volt. Hát igen, a törvény tisztelete ugyebár.
A legabszurdabb mégis az, hogy miközben arról beszél, a migránsok mennyire nem tisztelik az európai törvényeket, ő maga is arra buzdítja a hallgatóságot, ha tehetik, inkább csapjanak oda, kár a rendőrséget kihívni, és amúgy is, a „német férfiak már elfelejtettek verekedni”, milyen kár. Neki például ez a hitvallása, ha már önbíráskodásról van szó:
Mindig az van, hogy jaj, hívjuk a rendőrséget, csak ne önbíráskodjunk! Kisfiam, meg ne üsd, mert bajod lesz. Hát dehogynem! Ha valaki molesztálja a csajomat, baszki, azt úgy leverem, hogy a feje leszáll.
Spöttle előadásaiban nem is az a legelképesztőbb, hogy több méterről sugárzik róla, mennyire felületesen, kocsmai szinten ért ahhoz, aminek állítólag a szakértője, hanem az, hogy a kormányzati propagandát az általa elmondottakkal akarta hitelesíteni a Fidesz, és kétség nem fér hozzá, hogy több fórumon ez nyilván sikerült is.
De ezek a videók nem csak erről árulkodnak, hanem arról is, hogy nem teljesen tiszta a „szakértők” és a kormányzat kapcsolata, és a „szakértők” szerencséjére bármit be lehet kamuzni az előadásaikon. Például Spöttle, akinek ugye formálisan semmi köze a Terrorelhárítási Központhoz, viszont a fideszes kampányfórumok aktív propagandistája, mégis hogyan dolgozhat együtt a terrorelhárítókkal? – tehetnénk fel a kérdést.
Merthogy Spöttle azt is elmesélte Aszódon, hogy (idézem):
kukáztunk TEK-es kollégákkal bankokban, ahol (a szaúdiak – a szerk.) átutalgatták a pénzeket, Western Union, és nagyon komoly pénzek, több ezer eurók jöttek a szaúdi királyságból.
Kár, hogy erről a TEK nem tud. Amikor a szervezetnél a „kukázás” részleteiről érdeklődtünk, a terrorelhárítók sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy „Georg Spöttle nevű személy nem áll a Terrorelhárítási Központ alkalmazásában, és a TEK műveleteiben sem vesz részt”.
De legalább ilyen érdekes, hogy Nógrádi Györgynek mi dolga a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Az előadásaival tényleg hihetetlen intenzitással haknizó Tanár Úr Kozármislenyben a hallgatóságnak elárulta, hogy szeretne egy hosszabb távú együttműködést a település polgármesterével „egy másik területen”.
Megbeszéltük (a polgármesterrel), hogy körülbelül egy hónap múlva Budapesten a külügyminisztériumban találkozunk
– ennyit árult el a titokzatos együttműködésről Nógrádi, mielőtt belekezdett az előadásába.
Ezek a szakértők irányt mutatnak. Derecskén például a polgármester nyíltan megmondta a hallgatóságnak, azért hívták meg Nógrádit, hogy a közelgő népszavazás miatt „hátha kapunk egy kis segítséget, iránymutatást” egy olyan embertől, „aki a világpolitika dolgaiba is belelát”. „Mi a saját kis eszközeinkkel igyekszünk megtenni mindent azért, hogy minél többen elmenjenek jövő héten vasárnap a népszavazásra” – magyarázta a polgármester, majd arról beszélt, hogy minden derecskei kapni fog a postaládájába egy levelet, amit a derecskei képviselő-testület küld ki.
„Nógrádi urat is megkérdeztem, felolvashatom-e, azt mondta, hogy korrekt a dolog” – magyarázta a település vezetője, aztán felolvasta a levelet, amelynek a lényege, hogy Brüsszel menekülteket akar Magyarországra telepíteni, és „ha nem állunk ki magunkért, akkor Brüsszelben fogják eldönteni, hogy telepítenek-e bevándorlókat, és ha igen, mennyit magyarországi településekre, esetleg Derecskére". Nógrádi ezek szerint keni-vágja a témát, ha ezt így egy korrekt tájékoztatásnak gondolta.
Ez most nem pártpolitika! Ez össznemzeti ügy. Pont. Ennyit erről
– kezdte a derecskei előadását Nógrádi, aki egyébként rutinból lenyomta ezeket az előadásokat, és bár Spöttléhez hasonlóan ő is egy kókler, mégsem ment le annyira kutyába, mint az exrendőr. Persze ahogy Nógrádi szakmai múltja is meglehetősen kalandos, úgy Spöttle háttere sem semmi. Az mindenesetre kevésbé életszerű, hogy ha terrorelhárító volt Németországban, mint ahogy azt állítja, akkor az ilyen területen kötelező pszichológiai szűrésen hogyan engedhették át, miközben azt képzelte (és ezt korabeli írott sajtómegjelenések is bizonyítják), hogy földönkívüliek elrabolták. Vagy ha tényleg így volt, akkor okkal aggódik a németországi események és az ottani terrorelhárítás miatt.
Spöttle előadásaiból például kiderül, hogy retteg, ha egy európai pályaudvaron sétál át, ami azért tényleg nagyon mókás (és kevésbé hihető) egy olyan ember esetében, aki azzal dicsekszik, hogy terrorelhárító volt, és többször járt veszélyes országokban.
Vonattal jöttem vissza Brüsszelből. Akkora hiba volt. Kimentem a pályaudvarra, paráztam. Pedig nem nagyon szoktam. Én voltam az egyetlen fehér ember
– mesélte például Aszódon.
Egyébként nagyon úgy tűnik, hogy ebben a nagy parakampányban a fideszesek egymást is sikeresen megijesztették, ha a végén tényleg elhitték, hogy minden úgy van, ahogy azt a propagandaosztály kiagyalta. Egy mezőtúri Spöttle-előadáson Boldog István fideszes parlamenti képviselő például azt mondta a jelenlévőknek, hogy nem szeretne olyan másodrendű állampolgár lenni, akiből rabszolga lesz, és akinek a szomszédja egy terrorista, „aki bármikor felrobbanthat bennünket”, „vagy megerőszakolhatja asszonyainkat, lányainkat”.
Ha valaki úgy gondolja, hogy pártpolitikai rendezvényen van, az jól gondolja. A kormánypártok hívták össze ezt a rendezvényt
– magyarázta Boldog, de szerinte maga az ügy nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy. És persze mondott olyat is, ami a biztonságpolitika egy olyan dimenziójába visz el minket, ahol talán még az Afganisztánt is megjárt Georg Spöttle és Nógrádi György sem járt, mert annyira szörnyű:
Én frakcióülésről jöttem haza pár nappal ezelőtt, és kérdezték tőlem, hogy miért vagyok olyan borús. Azt mondtam, hogy azért, mert ha csak a felét tudtam volna annak, amit a frakcióülésen megtudtam arról, hogy áll körülöttünk a világ, akkor nem biztos, hogy elmentem volna, mert borzasztó a világ.