Index Vakbarát Hírportál

A népszavazás elbukott, de megmagyarázzák

2016. október 2., vasárnap 19:00 | aznap frissítve

Mivel fél hatkor a negyven százalékot sem érte el a részvételi arány, aligha lesz érvényes az Orbán Viktor által kezdeményezett kvótanépszavazás. Az ellenzék várhatóan a bojkott sikeréről és Orbán bukásáról fog beszélni a következő napokban, míg a Fidesz a nemek nagy arányát akarja hatalmas győzelemként beállítani. Mi következik a megjósolható érvénytelenségből?

A népszavazási tudósításunkat itt követheti percről percre.

Bár a pontos részvételi arányt csak egy-két óra múlva, a szavazatok számlálása után tudjuk meg, a fél hatos adatok alapján szinte biztos: nem lesz érvényes a kvótáról szóló népszavazás.

Fél hatig a magyar választók 39,88 százaléka szavazott, az eddigi szavazások statisztikái alapján erre az utolsó másfél órában maximum 5-7 százalékpont jöhet. Vagyis összességében 45 százalék körül lehet az országos részvétel. 

Az érvényességhez 50 százalék plusz egy szavazat kell, a részvételi arányban pedig az érvénytelen szavazatok is benne vannak. Mivel sokan már napközben is jelezték, hogy érvénytelenül szavaznak, ebből a 45 százalék körüli adatból még le kell vonni néhány százalékpontot, így az érvényes szavazatok aránya 40 százalék körül lehet majd. 

Nem kell törvényt alkotni, de fognak

Az eredményt jogi szempontból sokkal könnyebb elemezni. Mivel nem érvényes a szavazás, ezért a parlamentnek semmilyen jogi kötelezettsége nincs, nem kell semmilyen törvényt alkotnia. Más kérdés, hogy a Fidesz és a kormány vezetői már jelezték: a nemek többsége esetén is kötelezőnek érzik a törvényalkotást.

Vagyis valamilyen törvény, esetleg alkotmánymódosítás így is következhet. De ez már csupán a Fideszen múlik, hogy mikor és pontosan mit nyújt be. Orbán Viktor és Lázár János is alkotmánymódosításról beszélt korábban, ehhez viszont kétharmad kell, vagyis egy ellenzéki képviselő bevonása is szükséges. A migránsokat és a kvótát elutasító Jobbikban nyilván egyszerű lesz partnert találni.

Orbánnak ez csalódás, de nem kudarc

Politikai szempontból érdekesebb, hogyan értelmezhetjük ezt az eredményt. Az ellenzék – a baloldalt és a Jobbikot is ideértve – nyilván azt fogja harsogni egész este, hogy „elbukott” az a népszavazás, amelyet Orbán Viktor maga kezdeményezett. Hiszen nem lett érvényes, és a választópolgárok felét sem érdekelte. 

A bojkottáló baloldal azt a panelt is várhatóan bedobja, hogy az ország többsége velük van, hiszen a távolmaradást választotta több mint 50 százalék. A Jobbik pedig folytatja azt a kommunikációs hadjáratot, amely szerint Orbánnak le kell mondania, hiszen a szavazás érvénytelenségével adott egy adut a brüsszeli vezetők kezébe (eszerint Brüsszelben mondhatják, hogy a magyarok többsége nem vett részt a kvóták elutasításáról szóló játszmában, nincs érvényes népszavazás a kvótáról).

A fideszesek ezzel szemben viszont azt szajkózhatják, hogy a részvétel mellékes, hiszen az urnához járuló választók véleményét kell figyelembe venni. Egy parlamenti vagy önkormányzati választáson is csak azoknak a döntését vesszük figyelembe, akik szavaztak.

Gulyás Gergely Fidesz-alelnök már el is kezdte ezt a kommunikációt. „Politikai értelemben akkor is érvényes lesz a népszavazás, ha a részvételi arány nem haladja meg az 50 százalékot” – mondta vasárnap délután. Orbán is azt mondta vasárnap délelőtt, miután leszavazott, hogy mindig jobb az érvényes, mint az érvénytelen, de a közjogi következmények beállnak mindenképpen.

Ha a politikusi nyilatkozatokon túl tekintünk, a következő dolgokat állapíthatjuk meg:

Rovatok