Budapest után Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legalacsonyabb a szavazáson résztvevők aránya, az 541 ezer választásra jogosultnak mindössze 41,71 százaléka ment el, az érvényes szavazatok száma 39,52 százalék volt. A megyében az igenek is dobogós helyet értek el, az 1,89 százalék országos összevetésben a harmadik legnagyobb arány, míg nem szavazatból 92,93 százalék gyűlt össze. A szavazni elment borsodiak 5,18 százaléka érvénytelenül szavazott, 164 szavazni érkezett választó pedig végül nem adott le szavazólapot.

A fideszes vezetésű Miskolcon az érvénytelen és igen szavazatok aránya a megyei átlagnál magasabb volt, előbbi 7,49 százalék, utóbbi 1,88 százalék. A megyében 36 olyan kisebb település is volt, ahol 100 százalék volt a nem szavazatok aránya az érvényesen leadott szavazatok közül. Alsótelekesen viszont 12,9 százalék érvénytelen és 9,6 százalék igen szavat is összejött.

A jobbikos polgármester vezette Ózdon az alacsony megyei átlagnál is kisebb, mindössze 31,35 százalékos volt a részvétel, és a botrányba keveredett fideszes parlamenti képviselő, Mengyi Roland településén is mindössze 37,85 százalék ment el szavazni. Borsodban Fulókércsen volt a legkisebb a részvétel, 25,2 százalék, ami 64 embert jelent. 

Nógrádban az országos átlagnál kicsit többen, a szavazásra jogosultak 45,08 százaléka ment el a népszavazásra, 4,67 érvénytelen szavazattal, 1,5 százalék igen szavazat mellett. Ahogy máshol az országban, úgy itt is kevésbé érintette meg a kampány a városi embereket, Salgótarján például 38,78 százalékos részvételi arányt hozott, Balassagyarmat 40,4 százalékot.

12 olyan kisebb település volt, ahol nem érkezett igen szavazat. Megyei szinten egyébként összesen 49 olyan szavazó volt, aki bár elment, végül nem került az urnába a szavazata. Nógrádban nem volt jellemző a 30 százalék alatti részvételi arány, Szirák volt az egyetlen, ahol kisebb volt a részvétel, 25,57 százalék ment el a jogosultak közül, mindössze 214-en.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 44,58 százalékos részvétel mellett zajlott a vasárnapi népszavazás, az érvénytelen szavazatok aránya 4,45 százalék volt. Nyíregyházán 41,47 százalék ment el, de ebből csak 38,45 százalék volt érvényes. Megyei szinten nyolc olyan település volt, ahol egyetlen igen szavazatot sem adtak le, Szabolcsban összesen 93,92 százalék volt a nemek aránya. A Seszták Miklós fejlesztési minisztert is adó Kisvárda 45,55 százalékos részvételt hozott, 6386-an jelentek meg a szavazáson.

Heves megyében az országos átlag feletti részvétel volt, 46,04 százalék, 5,23 százalék volt érvénytelen. A nemek aránya is kicsit átlag feletti volt, 93,3 százalék. A fideszes vezetésű Eger is viszonylag aktív volt, 45 százalékos részvétellel. Az igenek aránya Zaránkon volt a legmagasabb, de itt is csak mindössze 10 igen szavazat volt a 188-ból. Gyöngyösön, Vona Gábor városában 92,55 százalékkal győztek a nem szavazatok.

Hajdú-Bihar megye már csak azért is érdekes, mert a debreceni Kósa Lajos az egyik legaktívabban tolta a kampányt, másrészt, mert a helyieknek a debreceni táboron keresztül volt némi kapcsolatuk migránsokkal. Az eredmény ugyanakkor az átlaghoz közelít: Debrecenben 92,46 volt a nemek aránya, és 6,17 százalék volt az érvénytelen szavazat. A megyében ugyanakkor mindössze két olyan település volt, ahol egyáltalán nem érkezett igen szavazat.

Mindez úgy, hogy ebben a megyében egy olyan település sem volt, ahol 30 százalék alatt lett volna a részvétel. Balmazújvárosban 42,01 százalék, Hajdúböszörményben 44,25 százalék, Hajdúszoboszlón 43,25 százalék volt a részvételi arány. A megyében leadott érvénytelen szavazatok aránya alulmúlta az országos átlagot, mindössze 4,64 százalék szavazott érvénytelenül.