A rendszerváltás utáni hét népszavazásból csak kétszer sikerült megmozgatni a választásra jogosultak nagyobbik felét azaz több mint 50 százalékot. Először az alig egy hónapos köztársaság négyigenes népszavazásán, amin 58,03 százalék vett részt. (Az akkori ügyek: az MSZMP számoljon el a vagyonával, a pártszervek vonuljanak ki a munkahelyekről, számolják fel a Munkásőrséget, és csak a parlamenti választások után válasszanak államfőt.)
Másodszor az úgynevezett szociális népszavazáson, 2008-ban.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem volt ezeken kívül érvényes népszavazás. Az érvényességi szabályok többször is változtak ugyanis. Az MSZP még 1990-ben belefutott egy érvénytelen népszavazásba: az államfő közvetlen választásáról szóló referendum megdönthetetlennek tűnő negatív rekordot hozott 14 százalékos részvétellel, hiába volt 86:14 az igenek javára.
1997-ben viszont ők módosították a törvényt: egyrészt szigorodott – százezer helyett kétszázezer támogató aláírást kellett összegyűjteni a kiíráshoz és négy hónapos időkorlátot vezettek be a gyűjtésre –, másrészt enyhült: az érvényességhez ezután az kellett, hogy az összes választópolgár legalább egynegyede azonos választ adjon a kérdésre. Tehát, ha a nyolcmillió választópolgárból csak kétmillió megy el, de mindannyian ugyanúgy szavaznak, akkor érvényes és eredményes a népszavazás, noha a részvétel aránya csak 25 százalék.
Orbán a kvótareferendum kampányában is utalt rá, hogy politikailag egy érvénytelen népszavazás is előkészítheti a talajt egy későbbi döntéshez: ilyen volt az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló referendum, amely hiába nem volt érvényes az új szabályok mellett sem, később fontos politikai fegyvertény lett belőle az azt támogató Fidesz számára: olyannyira, hogy 2010-ben meg is valósult, és azt nemcsak hogy megszavazta az MSZP is, de három évvel később Mesterházy Attila pártelnök még bocsánatot is kért a párt „kárt okozó”, 2004-es elutasító állásfoglalásáért.
Mindenesetre 2004 novemberében győzelemnek érezhette az akkori kormány, hogy csak 37,5 százalék ment el szavazni. Ez is elég lehetett volna az érvényességhez, ha a válaszok nem oszlanak meg: de az igenek csak 51,6 százalékig jutottak, ami 1,5 millió voksot jelentett, félmillió igen tehát még hiányzott az érvényességhez. Igaz, az elutasításért kampányoló MSZP–SZDSZ-kormánnyal egyetértők még kevesebben voltak.
Kevesebb hiányzott az érvényességhez a kórház-privatizációt lehetővé tévő törvény módosításáról szóló népszavazásnál, amelyet a kettős állampolgárságival egy időben írtak ki. Itt 1,92 millió igen szavazat jött – 65 százalék –, az ezt képviselő ellenzéki Fidesznek tehát alig 80 ezer voks hiányzott az érvényességhez, míg az MSZP–SZDSZ képviselte nem csak 35 százalékig, egymillió szavazatig jutott.
Az érvénytelen népszavazások után az MSZP–SZDSZ megnyerte a 2006-os parlamenti választásokat.
2008-ban viszont az őszödi beszéd óta amúgy is lebénult kormány népszavazáson is belefutott egy pofonba: a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és az ingyenes felsőoktatásról tartott népszavazás nemcsak hogy az akkori szabályok szerint lett érvényes, de az 50 százalékot is meghaladta a részvétel – 19 év óta először, és azóta is utoljára.
50,51 százalékos részvétel mellett a három kérdésben szavazatok 82-84 százalékát adták le a Fidesz által is támogatott igenekre. A nem mellett kiálló SZDSZ-nek és az érvénytelenségre játszó MSZP-nek ez vitte be a végső ütést a kormányzati ciklusban.
A 2010-ben kétharmaddal visszatérő Fidesz egyik első intézkedése volt az egyszerűsített honosítási eljárás megadása – népszavazást ezúttal nem írtak ki rá, de erre utalt a parlament őszi ülésszezonjának megnyitóján tartott beszédében, kijelentve, hogy anélkül a népszavazás nélkül nem válhatott volna valóra a kettős állampolgárság –, majd 2011-ben a kormány nekifutott a népszavazás újraszabályozásának, végül 2013 végén visszatértek az 1997 előtti, többségi részvételhez kötött szabályozáshoz. (Ezenkívül megszüntették a véleménynyilvánító népszavazást és megnehezítették a népszavazási kérdés benyújtását, például azzal, hogy egy kérdésről nem lehet népszavazást kezdeményezni, ha egy azonos tartalmú kérvény elbírálása már folyamatban van – ez vezetett a kopaszos botrányhoz a Nemzeti Választási Irodánál a vasárnapi boltzár kapcsán.)
Kézenfekvő a feltételezés, hogy a Fidesz az érvényes népszavazásban rejlő ellenzéki fegyver erejét akarta elvenni, látva, hogy az milyen előnyökkel járt nekik a kormánnyal szemben 2008-ban.
Ha ettől nem tartott volna a kormány, akkor a vasárnapi népszavazás érvényes lett volna, hiszen a korábbi szabályozás szerint körülbelül kétmillió szavazat elég lett volna – a határon túli magyaroknak megadott állampolgárság révén ehhez úgy 70 ezret kell hozzá számolni a közülük regisztrált 270 ezerből –, márpedig vasárnap 3,2 millió szavazott azonos módon. Ez a legeredményesebb érvénytelen népszavazás a rendszerváltás utáni Magyarországon.
Az 1997 és 2011 közötti szabályozás a közvetlen és a képviseleti demokrácia viszonyát „erőteljesen eltorzította akkor, amikor lehetővé tette, hogy a választópolgárok kisebbsége felülbírálhassa az Országgyűlés döntését” – mondta 2011-ben az alkotmány előkészítő bizottságának KDNP-s vezetője a parlamentben. Salamon László szerint mindez politikai célokból történt, hogy az akkori kormány véletlenül se vallhasson kudarcot a NATO-népszavazás kapcsán.
Ugyanígy a NATO-tagságról szóló népszavazást hozta fel akkoriban példaként Gulyás Gergely, aki szerint ideje visszatérni a többségi részvételhez kötött érvényességhez – idézte fel a fideszes frakcióvezető-helyettes nyilatkozatát a 444.hu, emlékeztetve arra, hogy a párt EP-képviselője, Szájer József is ezt szorgalmazta.
A 2011-es Gulyás-nyilatkozat szerint elvárható, hogy legalább minden második ember vegyen részt a népszavazáson, ha a nép közvetlenül is gyakorolni akarja a hatalmat. A 2016-os Gulyás az érvénytelen október 2-i népszavazás után már úgy nyilatkozott: politikai értelemben mindenképp érvényes a népszavazás, akkor is, ha nem éri el az ötven százalékot. Az Országgyűlés fideszes alelnöke olyan páratlan összefogás eredményének nevezte a nem szavazatok számát, amelyre szerinte kevés példa van a rendszerváltás óta – írta az MTI.
A kormány most láthatóan felülemelkedik az érvényesség 2011-ben még létező követelményén, amit a kvótakampány elején is fontosnak tartott, majd a felmérések láttán megérezve, hogy rezeg a léc az érvényesség ügyében, alább adott ebből az igényéből, és már csak az erős összefogás jelentőségét hangsúlyozta.
A történteket győzelemként magyarázva Orbán Viktor már vasárnap bejelentette, alkotmánymódosítást kezdeményez, hogy az emberek akaratát törvényben rögzítsék. Ezt, konkrétumok nélkül hétfői parlamenti beszédében is megerősítette.