Hányan mennek el szavazni, és közülük hányan adnak le érvénytelen voksot? Nagyjából ez volt a tétje a vasárnapi népszavazásnak, az ugyanis nem volt kérdés, hogy a nemek lesznek óriási többségben.

Mindkét adatnak külön-külön is jelentősége van. A részvételi adat mutatja, hogy a Fidesznek és a Jobbiknak mennyire sikerült mozgósítania, mennyi az elkötelezett jobboldali szavazó adott településen, és mutathat valamit abból is, hogy egyes, a migráció által tényleg érintett részeken, például a déli határnál vagy a befogadóállomások környékén van-e különleges aktivitás. És persze lehet elemezgetni, hogy mi a viszony kelet és nyugat, városok és falvak, szegény és gazdag régiók között.

Az érvénytelen szavazatok aránya egy egész más jelenségre mutat rá. Ha eltekintünk a néhány véletlenül elrontott vokstól, akkor azt jelzi, hogy adott településen hányan vannak, akik fontosnak tartják, hogy aktívan kifejezzék véleményüket, és megmutassák, hogy részt akarnak venni a politikai döntésekben, de a mostani népszavazásban már a kérdésfeltevéssel sem értenek egyet.

Az Index településenként térképre tette ezeket az adatokat. Ha az egérmutatót a térképre teszi, megnézheti egyes környékek adatait.

Az első térképen a mostani átlagos részvételt, 43,36 százalékot jelöltük meg határként, az ennél kevésbé aktívak zölddel, az aktívabbak naranccsal és pirossal láthatók. A nyugati országrészben például sokan mentek szavazni, miközben például Miskolctól északra teljesen vegyesek a részvételi arányok, kiugróan aktív és inaktív falvak váltják egymást.

A második térképen az érvénytelen szavazatok arányát mutatjuk az összes leadott voks - tehát nem a szavazásra jogosultak - arányában. Itt az országos átlag 6,27 százalék volt, alatta zölddel, felette kékkel színeztünk. A nagyvárosokban és környékükön ez átlag feletti, miközben az apró települések - főként a délnyugati és az északkeleti országrészben - nem éltek az érvénytelen szavazás lehetőségével.