A kiszivárgott hírek szerint vasárnap este óta nagy elemzésben van a Fidesz stábja: azt nézik meg, hogy az egyes választókerületekben mennyien mentek el szavazni. A választókerületi elnökök – akik egyben a körzet egyéni parlamenti jelöltjei is – ugyanis a helyi nagyfőnökök, nekik kell koordinálniuk, szervezniük a választókat. Választókerületi elnöknek lenni hatalom és felelősség a Fideszen belül.

A választási részvételnek állítólag nagy szerepe lesz abban a pártelnöki döntésben, hogy 2018-ban kikkel fusson neki a választásoknak Orbán. A 444 úgy tudja, a kormányfő még idén dönteni készül a 106 egyéni választókerület (OEVK) vezetőiről.

A választások napján rögtön látható volt a részvételi arány a megyékben kerületekben, településeken és szavazókörökben, erről akkor hírt is adtunk.

Csakhogy ezzel van két nagy probléma, ami miatt valószínűleg a Fidesznek is külön elemzésre van szüksége.

1. A kerületek-települések-megyék nem fedik tökéletesen a 106 választókerületet (csak egy példa: a budapesti 22 kerület 18 választókerületre tagolódik, a kerülethatár nem egyenlő az OEVK-határral.)
2. A részvételi adat sokatmondó ugyan, de vélhetően nem lehetett elvárás ugyanazt a százalékot hozni mondjuk a XIII. kerület környékén, mint egy hagyományosan fideszes területen. Erre utalt egyébként Gulyás Gergely is a kedd délelőtti sajtótájékoztatóján, amikor a részvételt illetően védelmébe vette Kocsis Máté józsefvárosi polgármestert. Szavai szerint „a balliberális média egy részében ellene folytatott sajtóhadjáratnak semmilyen alapja nincs, Józsefvárosban pedig mindig alacsony a részvétel”.

Az Index ezért kiszámolta a választókerületekre is, hogy hány nem szavazat érkezett, és ezt összevetette a 2014-ben a Fidesz képviselőjelöltjére és a Fidesz+Jobbik jelöltjére összesen leadott szavazatok számával is (itt nézhető meg a 106 választókerület jelöltje és eredménye 2014-ből.)

Az így kiszámolt adatokból remekül látszik, hogy kiknek lehet félnivalójuk.

Ha csak az akkori Fidesz-szavazatokkal vetjük össze a most behozott nem voksokat (lásd: fenti térkép), akkor kiderül, hogy összességében és körzetenként is többen szavaztak nemmel, mint ahányan a Fidesz jelöltjeire két éve (2,1 millió voks vs. 3,3 millió "nem"). Vagyis itt a javulás mértéke a kérdéses.

Lázár János majdnem kétszer annyi nemet söpört be, mint ahányan rá szavaztak 2014-ben, a hegyvidéki és Buda környéki zöldövezet viszont nem teljesített jól Fónagy János, Varga Mihály és Csenger-Zalán Zsolt vezetésével, de a Jászság is gyenge volt, ahol Fazekas Sándor a legismertebb politikus.

Budapest lett összességében a leggyengébb, és érdekes, hogy az amúgy nagy részvételt produkáló, minden elemzésben külön dicsért Győr-Moson-Sopron és Zala sem kiemelkedő ilyen összevetésben. Bár a térképen nagyon bekékült Borsod 2. körzete, az amiatt lehet, hogy ott a Jobbik rettentő erős volt 2014-ben, ami egyrészt a Fideszt gyengítette, másrészt nyilván az ő szavazóik közül most is sokan aktívak voltak.

Ez egyébként jól látszik a második térképen is, amelyen a 2014-es Fidesz+Jobbik összesített szavazatokkal vetettük össze a mostani nemeket. Akkor a Fidesz 2,1 millió, a Jobbik egymillió szavazatot kapott, vagyis összességében még így is több nem voks érkezett be most (3,3 millió), de az eloszlásuk nem volt egyenletes.

Az a második térképen is jól látszik, hogy Lázár János nagyot ment, de az is, hogy a keleti országrészben és Fejérben sok helyen nem tudott akkorát mozgósítani a jobboldal, mint 2014-ben. Pest megye 4-es kerületében a KDNP-frakcióvezető Harrach Péter sem szerepelt jól, és nagyon nem lennénk nyugodtak a Heves megyei 2-es körzetből parlamentbe bekerült Horváth László helyében és a Budapest 5. számú választókerületének elnöke helyében sem. Ott egyébként Rónaszékiné Keresztes Mónika indult 2014-ben, de nem nyert. Pécsen Csizi Péter és Hoppál Péter mozgósított mérsékelt sikerrel.

Érdekes, hogy Budapest összességében így egyáltalán nem produkál olyan tragikus képet, mint a sima részvételi adatokat nézve.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)