Érvényt kell szerezni az emberek akaratának. A lehetséges opciók közül az ügy súlya miatt az alaptörvény módosítását választotta a Fidesz–KDNP-frakció

– mondta Orbán Viktor a Kósa Lajossal, a Fidesz frakcióvezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatón. A miniszterelnök elmondta, a Fidesz és a KDNP frakciójának azzal a helyzettel kellett kezdenie valamit, hogy az érvényesen szavazók 98 százaléka nemmel szavazott a migránsok kötelező betelepítésére. Szerinte ez egy olyan politikai egység, ami korábban egyetlen más kérdésben sem nyilvánult meg.

Egy újszerű egység ez, amely nem pártkérdésben jött létre, hanem a pártok fölötti, nemzeti ügyben

– mondta. A miniszterelnök szerint ezt még olyan emberek is így gondolták, akik más pártokkal szimpatizálnak, és más eligazítást kaptak más pártoktól.

Orbán elmondta, négy helyen tervezik módosítani az alkotmányt. Az egyik legfontosabb a 14. cikk kiegészítése: „A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni. Tilos a csoportos betelepítés.”

Orbán szerint lehet azt mondani egy Brüsszellel szembeni vitában, hogy 3,3 millió szavazó akarata szép nagy egység, de ennek nincs közjogi következménye.

Ezt az érvet nem hagyhatjuk ott ellenfeleink kezében, közjogi érvényt kell adni a népszavazás eredményének

– mondta, és hozzátette, bízik abban, hogy a módosításhoz megkapják a támogatást a parlamentben. Elmondta, ha még többen lettek volna a népszavazáson, saját súlyánál fogva is érvényesült volna ennek a 3,3 millió embernek az akarata, „de így alakult, így a többség hangjának érvényesítéséhez kell egy parlamenti rásegítés".

Kósa Lajos elmondta a tervezett menetrendet: október 10-én délután fél 5-ig kell a tervezetet benyújtani ahhoz, hogy 17-én önálló ülésnapon az általános vitát lefolytathassa az országgyűlés. November 8-én tudja megszavazni a parlament, és november közepén léphet hatályba, amennyiben Áder János aláírja.

Orbán többször hangsúlyozta a népszavazáson létrejött „új egységet”. Azt mondta, rengeteg ember fogott össze egy fontos kérdésben, különböző pártállásról, országos lefedettségről lehet beszélni, vannak benne fiatalok, idősek, férfiak, nők, „egy igazi nemzeti formáció, amelynek nincsenek szilárd kontúrjai".

A kérdésre, hogy miért nem lenne egyszerűbb a Jobbik korábban a témában beadott alkotmánymódosítását elővenni, és megvitatni, Kósa azt válaszolta, a kormány világossá tette, hogy csak és kizárólag olyan alaptörvény-módosítást támogatnak, „ami semmilyen módon nem vezet minket ki az Európai Unióból. Ezért fontos a pontos szöveg, mert keskeny a palló, amin végig kell menni, és úgy értékeltük, a Jobbiknak ez nem sikerült.”

A Hvg.hu felvetésére, miszerint politikai értelemben lehet akadálya ez az alkotmánymódosítás a kötelező betelepítésnek, jogi szempontból azonban nem, mivel az uniós jog fölötte áll az alkotmánynak, Orbán azt felelte:

Ez lehetetlen.

A miniszterelnök szerint fontos az úgynevezett alkotmányos identitás: Brüsszel nem hozhat olyan döntést, amely megváltoztatná egy adott tagállam államformáját, területét vagy népességét. 

Délelőtt Gulyás Gergely, a Fidesz egyik alelnöke tartott ugyanebben a témában. Gulyás arról beszélt, hogy hétfőn, kezdeményezni fogják az alaptörvény módosítását, a Fidesz az ügyben nemzeti egység létrehozásában bízik, amikor mindenki bizonyíthatja, hogy szemben áll a kötelező betelepítési kvótával. 

A vasárnapi kvótaellenes népszavazás érvénytelen lett; összesen 3,3 millióan szavaztak nemmel, ami a leadott szavazatok 98 százaléka.