8,6 milliárdos kvótakampányt emleget a kormány, pedig a migrációellenes kommunikációs harcára költött összeg eléri minimum a 14 milliárdot. És még mindig vannak fehér foltok.
Nem sajnálja a milliárdokat a kormány a migránsellenes harcához. A kvótanépszavazás előtt folyamatos volt a vita, hogy mennyit költ a kormány a kampányra. Rogán Antal végig azt mondta, hogy majd a szavazás után összesítik az adatokat, és ezután közlik a pontos összeget.
Kedden azután az Indexnek el is küldték, hogy „a népszavazással kapcsolatos tájékoztató kampányokra és politikai hirdetésekre” 7 milliárd 493 millió forintot költött, „a népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványok” pedig bruttó 1 111 250 ezer forintba kerültek.
A kormány közlése szerint tehát a kampány bruttó 8,604 milliárdba került. Ehhez azonban a kormány nem számolta hozzá azokat a költéseket, amelyeket a népszavazási kampányt megelőzően fizetett ki. Ezek hivatalosan nem is kapcsolódnak a referendumhoz, hiszen a „migrációval összefüggő kommunikációs feladatok" ellátására fizették ki. Ugyanakkor nem kétséges, hogy például az „Üzenjünk Brüsszelnek...” plakátkampány a népszavazás felvezetése volt.
Orbán Viktor idén februárban jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a kormány a kvótáról. A migrációról szóló „tájékoztatás”, vagyis a menekültek elleni kormányzati kampány ugyanakkor már tavaly júniusban elkezdődött.
Összegyűjtöttük, hogy a kormány tavaly nyár óta mennyi pénzt szánt csak a migránsok elleni kampányra. A felsorolásban a korábbi sajtóhírekre, kormányzati nyilatkozatokra támaszkodtunk, illetve azokra a közlésekre, amelyet a kormány például Harangozó Tamás MSZP-s képviselő közérdekű adatigénylésére kiadott.
Bruttó összegeket tüntettünk fel mindenhol, hiszen a kormánynak ennyit kell valóságosan kifizetnie. (Az áfabevételek egy része persze később visszafolyhat majd a költségvetésbe.)
Ha jól értelmezzük, a fenti összegeket különítette el és költötte el a kormány a hivatalos kampány kezdete előtt.
És csak ezután indult be a népszavazási kampány hivatalosan. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az MSZP-s Harangozó Tamás adatigénylésére azt írta szeptember 21-én, hogy két szerződést kötött augusztusban a kormányzati kommunikációs feladatok elvégzésére a Csetényi Csaba (Rogán Antal szomszédja) tulajdonában lévő Network 360 Reklámügynökség és Affiliate Networkkel:
Ez tehát majdnem 5 milliárd forint (4,94 milliárd).
A kormány az Indexnek kedden küldött válaszában egy eddig még sehol nem szereplő összeget, 8,6 milliárdot írt arra a kérdésre, hogy mennyibe került összesen a „Tudta?” és a „Ne kockáztassunk!” kampány. Ebből 1,2 milliárd ment a levelekre, 7,4 milliárd a kampányra és a hirdetésekre.
Az egyelőre nem világos, hogy a korábbi keretszerződésekből melyik költéseket számolta hozzá a kormány ehhez a 8,6 milliárdhoz, esetleg kötött-e új, eddig a nyilvánosságra ismeretlen szerződéseket. Erről szóló kérdéseinket feltettük Rogán Antal minisztériumának.
(Frissítés: megérkezett a tárca válasza, eszerint "az említett két szerződés beleértendő ebbe az összegbe".)
Az MSZP-s Harangozó Tamás arra gyanakszik, hogy a kormány az utolsó pillanatban újabb szerződéseket kötött. A szocialista képviselő a közleményében azt írta: Rogán Antal minisztériuma a szeptember 21-én megválaszolt adatigénylésében azt írta, hogy „a kampány összköltsége mintegy 6,5 milliárd forint”. „A kérdésünk egyszerű: hol a hiányzó több mint 2,5 milliárd forint? Szeptember 21. és október 2. között az eredménytelenségtől tartva még kiszórtak az ablakon több mint 2,5 milliárd forintot?” – tette fel a kérdést Harangozó.
Az eddig nyilvánosságra került adatok alapján azonban vonhatunk egy mérleget. A kampány előtt 9,1 milliárdot, a kampányban pedig szerződéssel igazolhatóan 4,9 milliárdot szánt a kormány a migránsellenes kommunikációjára.
És ebben nincs benne az a nagyjából 4,5 milliárd forint, amit a népszavazás technikai lebonyolítására kellett költeni (szavazólapok, szavazatszámlálók díjazása stb.).
A Kormányzati Tájékoztatási Központ cikkünk megjelenése után így reagált a megjelent összegekre:
"A népszavazással kapcsolatban megjelent társadalmi célú reklámok és politikai hirdetések összköltsége nettó 5,9 milliárd forint. Azért indokolt a nettó összegek használata, mivel az Áfa visszakerül a költségvetésbe. Ehhez hozzáadódik a tájékoztató kiadványok és a postai levelek 875 millió forintos költsége. Ez minden, a népszavazás kezdeményezése után megvalósult kommunikációs kampány költségeit magában foglalja.
Erős túlzásnak tartjuk, ha a 2015-ös kiadásokat a népszavazás költségvetéséhez sorolják, mivel a kormány 2016-ban kezdeményezte a referendumot."