Rettentően diplomatikus interjút adott a kvótanépszavazás következményeiről a Népszabadságnak Navracsics Tibor, aki fideszes igazságügy-miniszterből lett a Fidesz által hevesen támadott Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság tagja. Ebben elismeri, hogy
A kampány nagyon sok Európa iránt szimpátiát érző embernek fájdalmas pillanatokat hozott.
És bár Juncker nem fog bosszút állni Magyarországon, az biztos, hogy 'az ottani magyar képviselőknek nehezebbé teszik a helyzetüket'. Az ő nem-szavazatáért nem dicsérték meg kollégái az Európai Bizottságban, de nem is szidták le; főnökével, a magyar kormány által sokat szidott Jean-Claude Junckerrel nem is beszélgetett a témáról. Szerinte Brüsszel a témában nem is üzen vissza, mint ahogy a korábbi esetekben sem üzent. Az uniós támogatások befagyasztásával fenyegető, készülő bizottsági jelentést sem fűti politikai motiváció.
Brüsszel tudomásul veszi a népszavazás eredményét.
És a népszavazás gazdája továbbra sem számít az unió mumusának,
Orbán Viktort jegyzik Brüsszelben, de félni azért nem félnek tőle.
Az érvénytelenség dacára bejelentett alaptörvény-módosítás pedig az EU jogrendjével összhangban fog megtörténni. Mondjuk azt ő is úgy látja, hogy
Navracsics nem reagált a személyét a Fidesz vezetéséből ért nyílt támadásokra, és arról nem igazán beszél, mi értelme van az alaptörvény-módosításnak. Ehelyett sajátos érvrendszerrel próbálja megmagyarázni, a készülő Alaptörvény-kiegészítések nem az uniós döntések korlátozására születnek:
Mivel a kérdés nem a közösségi jogra, az Európai Bizottságra, hanem egy belső döntéshozatali eljárásrendre irányult, nem lehet hatása a közösségi jogra.