2016. október 23-án a Kossuth téri állami ünnepséget a Valton Security biztosította. A biztonsági őrök szúrópróbaszerűen ellenőrizték főleg a táskával, csomaggal érkezőket, több síppal érkezőt nem engedtek be. Az egyik őr azt mondta magyarázatképp: nem szeretnék, hogy megzavarják a rendezvényt. Juhász Pétert, az Együtt alelnökét sem engedték be. Amikor rendőrt hívott, az a magyarázat hangzott el az elmondása szerint, hogy az állami rendezvényt egy magáncég, a Valton Security biztosítja, és ők dönthetik el, kit engednek be. Juhászt nem akarták beengedni. A politikus hétfőn közölte: bepereli a Miniszterelnökséget.
A fenti három idézet kísértetiesen hasonló helyzetet ír le, mint a vasárnapi, de nem most hangzottak el. Az elmúltnyolcévre, azon belül is 2008-as és 2009-es nemzeti ünnepeken történtekre vonatkoznak.
Amikor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, fideszes politikusokban merültek fel komoly alkotmányossági aggályok, és ők voltak azok, akik az ombudsman véleménye mögött felsorakozva válaszokat követeltek.
Szabó Máté, az akkor hivatalban lévő ombudsman 2008-ban és 2009-ben is gyászos jelentést adott ki az adott év március 15-éről. Bőven volt jogsértés és panasz, amivel foglalkoznia kellett. A sok közül az egyik dolog, amit vizsgált, az volt, hogy mindkét évben csak egy vagyonvédelmi magánvállalkozás (In-kal Security )által végzett ellenőrzés után lehetett belépni a Múzeum körúti állami rendezvény területére. Előfordult, hogy kisgyerekes családtól elvették volna a cumisüveget, és csak úgy engedték volna be őket. A jelentéseiben Szabó Máté kimondta:
komoly alkotmányos aggályokat vet fel az a gyakorlat, hogy egyes állami (vagy önkormányzati) rendezvények biztosítását az állam a rendőrség helyett személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató (ún. őrző-védő) magánvállalkozásokra bízza.
Az ombudsman szerint önmagában nem azzal van gond, ha a belépésnél ellenőrzés van, az érkezők csomagját átnézik, és a közbiztonságra veszélyes tárgyak bevitelét megtiltják. Szerinte erre lehetőség van akkor, ha az állami szervezőnek olyan információk jutnak birtokába, miszerint a rendezvény biztonságát – az általános kockázaton túl – jelentős, konkrét veszély fenyegeti.
A jelentés hangsúlyozta, hogy általános vizsgálatra gondol, vagyis arra, ha az összes résztvevőnél van átvizsgálás: a biztonság védelmében ilyenkor nincs szó a magánszférához való jog aránytalan korlátozásáról. Kimondta ugyanakkor azt is: „nagy jelentősége van azonban az alapjog-korlátozás arányosságának megítélésekor annak, hogy ezeken az állami rendezvényeken ki végzi el az ellenőrzést: rendőr vagy egy a biztosítással megbízott személy- és vagyonőr”.
Még nagyobb ennek a jelentősége ennek a kérdésnek közterületen zajló állami rendezvények esetében, folytatta, és megjegyezte: pusztán az, ha egy adott utcát, teret állami rendezvény miatt lezárnak, attól az még közterület marad.
Szabó Máté 2008-ban és 2009-ben arra jutott:
Ha az állami (önkormányzati) rendezvényekre való beléptetést személy- és vagyonőrök végzik, akkor fokozottan fennáll a visszaélés lehetősége, megítélésem szerint ugyanis hiányoznak azok a garanciális eszközök, amelyek az adott rendőri intézkedést, a belépők csomagjának átvizsgálását – általánosságban – arányossá teszik.
Annak ugyanis megvannak a kidolgozott keretei, menete, hogyan és kinél lehet panaszt tenni a sérelmes rendőri intézkedések miatt. Ha a vagyonőr tesz valami jogelleneset, akkor bírósághoz fordulhat, feljelentést tehet vagy polgári pert indíthat az állampolgár, de ez, ahogy az ombudsman írta, „különösen a rendőri intézkedés elleni panasszal összemérve – nem tekinthető tényleges, valódi garanciának”.
Szabó Máté a Gyurcsány-kormány idején rögzítette azt is, hogy emellett „az állampolgárokban keltett bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, a garanciális rendelkezések ilyen megkerülésének a veszélye fennáll, amely a jogállamiságból következő jogbiztonság követelményét veszélyezteti”. Az ombudsman megoldási javaslata az volt, hogy a rendezvénybiztosítást a rendőrség végezze, ha mindenképp muszáj átvizsgálni az érkezőket, rendőrök tegyék ezt.
Az ombudsman kritikája mellett 2009-ben felsorakozott a Fidesz. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, aki akkoriban, 2010-ig a parlament emberi jogi bizottságának az elnöke volt, levélben fordult 2009. március 17-én Bencze Józsefhez, az akkori országos rendőr-főkapitányhoz. A levél kiadója a Fidesz volt. A szöveg ma már nem érhető el a fidesz.hu oldalon, amelyet pár hete a párt Facebook-oldalára irányítottak át, de az interneten több helyen megvan még mindig, és az MTI archívuma is megőrizte.
A rendőr-főkapitánynak címzett levélben Balog felidézte Szabó Máté 2008-as (akkor még a 2009-es jelentés nem volt kész) alkotmányos aggályait az őrző-védő vállalkozások megbízásával kapcsolatban. "Jómagam is egyetértek az állásfoglalással, különösen a tegnapi események kapcsán, amikor a Nemzeti Múzeum kertjébe való belépéshez a polgároknak fémkereső kapukon lehetett csak bejutni, amit őrző-védő cégek alkalmazottai üzemeltettek. Magánszemélyek döntöttek tehát arról, hogy valaki bejuthat-e az ünnepségek helyszínére."
Balog ebben a 2009 márciusi levélben arról kérdezte a rendőrfőkapitányt, "miért nem volt képes a rendőrség a Nemzeti Múzeum kertjébe való bejutásnál a biztosítási feladatok ellátására". Arra is kíváncsi volt, mennyibe került vajon a magáncégek munkája. Végül pedig ezt a kérdést is feltette:
Egyetért-e velem Tábornok Úr abban, hogy a fenti őrző-védő vállalkozások munkavállalói önkényesen korlátozták a gyülekezési szabadságukkal élni kívánó polgárokat alkotmányos alapjoguk gyakorlásában, és ezáltal bűncselekmény gyanúja is felmerülhet eljárásukkal kapcsolatban?
A téma előjött pár nappal később, 2009. március 24-én a parlamentben az emberi jogi bizottság ülésén, ahol jelen volt Bencze József és Szabó Máté is. Itt tette fel Ékes Ilona a cikk elején idézett kérdéseit. A Wittner Máriától és a Révész Máriusztól származó idézet másfél évvel későbbi, a 2002 és 2010 közötti és különösen a 2006 őszén elkövetett állam általi jogsértéseket vizsgáló albizottság 2010 szeptemberi ülésén hangoztak el.