Az MTI szerint az egyik határozatban a Kúria a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t az M4 csatornán, a másikban pedig a TV2 Média Csoportot a TV2-n elhangzott reklám miatt marasztalta el, és állapította meg, hogy a "Szeretem Magyarországot és szavazok október 2-án" műsorszám közlésével a műsorszolgáltatók megsértették a választási eljárásnak a politikai reklám közzétételéről szóló rendelkezését.

A Kúria szerint a népszavazási kampánynak nemcsak a népszavazásra feltett kérdés mikénti megválaszolása, hanem a részvétel vagy a távolmaradás is része volt, és ebben a kontextusban a kormány megbízásából készült, a részvételre ösztönző reklám nem függetleníthető a népszavazás szervezőjének céljától. Ezáltal a közlésben megjelent a kormány támogatására való ösztönzés, ami azonban a politikai reklám ismérve - indokolta döntését a bíróság. 

A Kúria végzésével szemben a műsorszolgáltatók alkotmányjogi panasszal fordultak az Ab-hez, amely kedden megállapította a végzések alaptörvény-ellenességét és ezért megsemmisítette azokat. 

Az Alkotmánybíróság határozatában kitért arra, hogy abból, hogy a hatalom forrása a nép, aki a hatalmát választott képviselői útján vagy közvetlenül gyakorolja, az következik, hogy önmagában sem az e jog gyakorlására való felhívás, sem az attól való tartózkodásra felhívás nem minősül politikai reklámnak. Az Ab szerint a műsorszámok semmilyen formában nem utalnak a népszavazáson eldöntendő kérdés mikénti megválaszolására és nem irányulnak a népszavazás során megnyilvánuló választói akarat befolyásolására. 

Utaltak a Kúria két megtámadott határozatára, amelyek értelmében egy társadalmi célú reklám közzététele során nem elegendő önmagában a közérdekű cél meglétének vizsgálata, a népszavazási kampány aktuális tartalmát és irányát is vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, ami alapján a társadalmi célú reklámnak szánt műsorszám politikai reklámnak minősülhet.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban egy társadalmi célú reklám közzététele előtti vizsgálat során nem várható el a műsorszolgáltatótól, hogy vizsgálja azt is, egy kampány pillanatnyi állásából következve esetleg valamilyen mögöttes tartalom megállapítható-e. Ez ugyanis könnyen eredményezheti azt is, hogy egy közérdekű céllal ellentétes politikai vélemény megakadályozza a közérdekű cél elérését szolgáló társadalmi célú reklám közzétételét - szögezte le az Ab. 

Az Alkotmánybíróság szerint az a körülmény, hogy a részvételre ösztönzés a népszavazás érvényességét szolgálja, nem ad alapot arra az értelmezésre, hogy az alaptörvény értelmében a közlés a kérdésnek a kormány - mint kezdeményező - által kívánt módon való megválaszolására irányulna. 

Az Ab szerint a Kúria végzéseivel a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben előírt szabályoknál lényegesen szélesebb körű vizsgálatot igénylő, és objektív módon be nem határolható többletkötelezettséget telepített a műsorszolgáltatókra. A Kúria döntése alkalmas arra, hogy - mintegy öncenzúraként - a műsorszolgáltatót visszatartsa társadalmi célú reklámok közzétételtől. A Kúria a végzésében foglalt jogértelmezésével ennek következtében megsértette a műsorszolgáltatónak a médiatartalom-szerkesztésre vonatkozó, az alaptörvényben biztosított szabadságát - olvasható az Alkotmánybíróság határozataiban.