Budapest egy dologban biztos nagyon le van maradva a vidéktől: a kórházak színvonalában és szervezettségében. Most londoni mintára négy nagy centrumot akarnak kialakítani a fővárosban; ezekre több százmilliárd forintot fordítanának, és nem egy, hanem legalább három szuperkórház lenne Budapesten. Ha így mennek tovább a dolgok, egyedül az lesz a kérdés: lesz-e még orvos és ápoló, aki átköltözik az új és hipermodern kórházba.
Nézze meg jól a következő képet. Ezen egy kórház sürgősségi osztálya látható. Színes, modern, jól felszerelt. Ön szerint ez hol van? Hollandiában? Az Egyesült Államokban?
Nem.
Ezen a képen a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház nemrég átadott új sürgősségi osztályát látja.
Az elmúlt években uniós forrásból 500 milliárd forintot fordítottak vidéki kórházak fejlesztésére. A körülmények a legtöbb helyen olyanok, amelyekről a budapestiek – néhány kivételtől eltekintve –csak álmodhatnak. Vidéken kialakult a feladatmegosztás is a kórházak között.: a kis városi kórházak járóbeteg-ellátást, egynapos sebészeti beavatkozásokat végeznek vagy krónikus betegeket ápolnak, a komolyabb eseteket a megyei kórházakban látják el, és vannak olyan megyei vagy egyetemi centrumok, amelyek a nap 24 órájában el tudják látni a legsúlyosabb betegeket és sérülteket.
Mi a helyzet ezzel szemben Budapesten, ahol 22 közkórház és a Semmelweis Egyetem több mint 30 egyetemi klinikája van szétszórva a városban? A teljes összevisszaság. Menjen el a Nagyvárad térre, és forduljon körbe! Bármerre néz, kórházakat fog látni lát: a Heim Pál Gyermekkórházat, az Egyesített Szent László és Szent István kórházat, és a klinikákat. Budán egymás tőszomszédságában működik a lerobbant Szent János kórház, a Kútvölgyi Klinikai Tömb, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája és az Érsebészeti Klinika. Mindeközben Budán nincs rendes gyerekellátás (összesen kb. száz ágy), Pesten viszont több száz ágynyi gyermekgyógyászati kapacitás tömörül, a budai XII. kerületben élőknek máig nincs szakrendelője, és sorolhatnánk tovább a teljesen torz viszonyokat.
Legalább tíz éve világos, hogy ezzel a nagy összevisszasággal kezdeni kellene valamit. Az ellátásokat hasonló rendbe kellene szervezni, mint vidéken. Épüljön egymásra a kis kórházak, a szakkórházak, a jól felszerelt sürgősségi központok és az egyetemi klinikák rendszere.
Most úgy látszik, elindul valamilyen komoly átszervezés, de ez olyan hangzavarban történik, hogy ember legyen a talpán aki követni tudja, mi a terv. A kórházak átalakításáról ugyanis egyszerre és gyakran egymásnak ellentmondva beszél Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Ónody-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, Cserháti Péter budapesti kórházfejlesztésért felelős miniszteri biztos, az egyetemi klinikák átalakításával foglalkozó Palkovics László oktatási államtitkár, aztán ott vannak a kerületi polgármesterek és Tarlós István főpolgármester is. Múlt héten vasárnap például Balog Zoltán azt mondta a Kossuth rádiónak, a kormány már döntött az új budai kórház helyszínéről, ami a Dobogó nevű területen lesz. Rá két napra Lázár János azt mondta, továbbra is két lehetséges helyszín között mérlegel a kormány.
A budapesti egészségügyi fejlesztések költségét ma 235 milliárd forintra becsülik. Ebből 185 milliárdot fordítanának a három sürgősségi centrum kialakítására, 11 milliárdot a társkórházak energetikai fejlesztésére, és 39 milliárd forintot a kórházak belső komfortosítására és orvostechnológiai fejlesztésére. A három nagy centrummal kapcsolatos terveket jövő márciusig kell véglegesíteni, hogy a 2018-as költségvetés tervezésénél már figyelembe tudják venni. A nagy centrumok 2019-2020 környékén készülhetnek el.
A nyilatkozatok, háttérbeszélgetések és dokumentumok alapján most megpróbáljuk összefoglalni a budapesti átszervezések lényegét. Bár az lemúlt egy évben általában egy új "szuperkórházról" volt szó, a tervek alapján Budapesten négy kiemelt feladatokat ellátó egészségügyi centrum lenne (pontosabban 3+1, de erről majd később). Ezek a jól felszerelt és sokmilliárdos beruházással fölfejlesztett megyei kórházakhoz hasonlóan a Budapesten és környékén élő 3,5 millió ember ellátásáért felelnének.
Kórházak nem fognak megszűnni, hanem ellátásaikkal és eszközeikkel csatlakoznak a centrumokhoz: társkórházként így továbbra is fontos szerepet kap az Uzsoki, a Flór Ferenc, a Bajcsy, a Jahn Ferenc, a Szent Margit és a Szent Imre kórház, és az olyan szakkórházak is mint a Heim Pál Gyermekkórház vagy az Országos Kardiológiai Intézet. Ehhez a rendszerhez illeszkednének majd a Semmelweis Egyetem klinikái, amelyek most is részt vesznek a budapestiek és a környéken élők ellátásában, másrészt országos szinten is végeznének speciális beavatkozásokat.
Úgy tudjuk, az átszervezéseket londoni mintára képzelték el. A várost ott is négy nagy területre osztották. Három centrumba csoportosították a legfontosabb kórházi kapacitásokat, az egyetemi kórház pedig a saját területének ellátása mellett át tudja venni tőlük a bonyolult eseteket. Egy súlyos autóbaleset után például az egyszerre több súlyos és életveszélyes sérülést elszenvedett (politraumatizált) sérültet olyan kórházba kell tudni szállítani, ahol egy helyen és egy időben elérhető traumatológus, mellkassebész, idegsebész, fül-orr gégész és más specialista. Budapesten ennek megfelelően alakul ki egy észak-pesti, egy dél-pesti, egy észak-budai és egy dél budai centrum.
A legizgalmasabb kérdés most az, hol épül új kórház Budán. Abban a szakma egyet ért, hogy erre feltétlenül szükség van. Az új budai kórház építését tavaly februárban jelentette be Rogán Antal, majd ráerősített erre Orbán Viktor is. Azóta másfél év telt el. Már felkérték az új kórház tervezőjét a jó nevű Noll Tamás személyében. Azt is tudni, hogy egy 8-10 hektáros terület kell, amire majd több mint 100 ezer négyzetméteres épület épül, csak azt nem tudni, hol lesz.
Két helyszín maradt versenyben. Egyikre sem mondhatnánk, hogy a legideálisabbak. Az egyik helyszín a Kelenföldi pályaudvarhoz és a metróvégállomáshoz közeli Andor utca-Than Károly utca környékén lévő terület, ahol a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) és egy buszgarázs működik. Ez a terület gyalog is viszonylag hamar megközelíthető a kelenföldi metróvégállomástól, ide érkeznek városi és vidéki buszok, villamosok is. Autóval és mentőautóval kicsit bonyolultabb a megközelítés, hiszen ha észak felől érkezik az ember át kell kelni a kelenföldi pályaudvarra érkező síneken, ezt pedig csak az Egér út felé kerülve lehet elérni.
Valószínűbb, hogy az üresen álló Dobogó nevű területen lesz az új kórház. Ezt Lázár János sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta kedden. Az M1-es autópálya mellett fekvő üres területen ma az Olimpia park nevű, erdős-bozótos terület fekszik (az olimpiára a kőből megépített öt olimpiai karika utal), és a közelben működik egy nyári bobpálya. Nem sík területről van szó, a parkot keletről egy domb határolja, a terület egy részét pedig az autópálya építéskor kiemelt földdel töltötték fel. Nem éppen a legjobb ómen egy kórháznak, hogy ezt a területet a középkorban vesztőhelyként használták.
Abból a szempontól jó fekvésű, hogy közel van az autópályához, a tömegközlekedés azonban most csapnivaló. Metróval még csak-csak el lehet jutni Kelenföldre, innen azonban a Google Maps szerint egy átlagos kedd délután 17-24 percbe telik busszal elvergődni ide. Ebbe az időbe az útvonaljavaslattól függően 9-19 perc gyaloglással (!) is érdemes számolni - konkrétan az autópálya mellett kellene ma gyalogolni. Az autópálya közelsége a mentősöknek vagy az autóval érkezőknek előny, a betegeknek kevésbé, tekintve a komoly légszennyezettséget és zajt ezen a környéken. Lázár János nem zárta ki, hogy majd kötöttpályán is el lehet érni a kórházat. Ezzel feltehetően az M4-es metró eredeti, Gazdagrétig tartó nyomvonalára gondolt. Lázár azt is mondta: a terület megvásárlására, a közművesítésre és az új kórház közlekedési fejlesztésére önmagában 5 milliárd forintot szánnak.
Ha fel is épül valahol az új budai kórház, fontosabb kérdés, hogy kik fognak dolgozni benne. Budapesten nem lesz több kórházi kapacitás és orvos, így ezt a feladatot a már meglévő kórházak ágyainak és személyzetének átcsoportosításával lehet megoldani. Korábbi nyilatkozatok szerint ebe az 500 ágyas dél-budai sürgősségi centrumba költöznének át a sürgősségi ellátáshoz szükséges orvosok és osztályok a Szent János kórházból. Ide kerülnének a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika aktív ágyai, társkórházként pedig kapcsolódni tudna az ellátáshoz a Szent Imre Kórház.
A Szent János kórház egyik orvosa az új budai kórházba való költözésükről nagyon szkeptikusan nyilatkozott. Mint mondta, azok után, hogy először a János-kórház fejlesztéséről, majd bezárásról hangzottak el kormányzati nyilatkozatok,
nagy kérdés, lesz-e még, aki egyáltalán átköltözik a Jánosból a budai szuperkórházba.
A helyzet ugyanis az, hogy a János kórház bizonytalan helyzete miatt rezidenst és szakorvost is alig tudnak találni, arról nem is beszélve, hogy akinek jön egy jobb lehetőség itthon vagy külföldön, az megy a biztosabb helyre.
Komoly fejlesztést jelentene, ha a dél-budai centrumba költöztetnék át a Semmelweis Egyetem I-es és II-es számú gyermekklinikáját, amelyek ma két, nem túl jó állapotú pesti bérházban működnek. A tervek között szerepel a 2007-ben bezárt, és azóta is üresen álló lipótmezei egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet egy részének megnyitása, ahol krónikus betegeket helyeznék el.
Új sürgősségi centrumot építenének a Nagyvárad tér közelében lévő Haller utcában is. Ide költöztetnék át a Péterfy Sándor utcai kórházhoz tartozó Baleseti Központ tapasztalt stábját. Ez a centrum alapvetően az Egyesített Szent István és Szent László Kórház és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet bázisára alapulna. A traumatológiai ellátással, idegsebészettel és más kapacitásokkal együtt itt is kb. 1200 ágyas tömb jönne létre.
A volt Fiumei úti baleseti központ kiürülő épületébe a Péterfy kórház műtétes szakmáit, a fül-orr-gégészetet, sebészetet, szemészet, urológiát költöztetnék át. A János kórházhoz hasonlóan több mint száz éves, pavilonrendszerű Péterfy Sándor utcai kórház elsősorban a krónikus betegek, idősek ellátásra rendezkedhetne be.
Egyszerűbbnek tűnik a helyzet az észak-pesti régióban. Itt már kialakult és rendben működik a komoly összegekkel fejlesztett és helikopter leszállóval is rendelkező Honvédkórház. A tervek szerint a komplexumot egy újabb épülettel bővítenék, és egy 1200 gyógyító ággyal rendelkező centrummá fejlesztenék. Ide költöztetnék át a Podmaniczky úton lévő egykori MÁV kórház osztályait. Ehhez a centrumhoz tud kapcsolódni a pszichiátriai ellátással a közeli Nyírő Gyula Kórház, a gyermekellátással pedig a Bethesda kórház.
Nagyon kritikus kérdés a negyedik, észak-budai kórházi centrum kialakítása. Ennek a problémának a megoldását hatványozottan befolyásolják a földrajzi adottságok és a közlekedési helyzet. Az észak-budai kórháznak ugyanis nemcsak a Széll Kálmán tértől északra lakó, hegyek, szűk völgyek közé beszorított, nagyrészt egysávos utakon közlekedő budiakat, hanem a Solymáron, Pomázon és a pilisi településeken élők ellátást is biztosítania kellene (ők ma leginkább a Honvédkórházba járnak át).
Az ideális helyzet az lenne, ha megépülne északon az M0-ás körgyűrű. Ebből 2020-ig legfeljebb a tervezés, esetleg az első ütem készül el északról a 10-es útig. Addig is kell azonban valamilyen megoldást találni az itt élők ellátására. Ez az ideiglenes megoldás lesz a +1 centrum az egymással szomszédos Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinika Tömbje és a Szent János kórház bázisán. Az alapelv itt az, hogy a Kútvölgyi kórház felújításával normálisabb körülményeket teremtenek, így a betegek nagy részének már nem kell a János kórházba járniuk.
A tervek szerint ide költözne Pestről a Semmelweis Egyetem egyik szülészeti klinikája, a János kórház meglévő kapacitásaiból, az óbudai Szent Margit kórház fejlődésneurológiai osztályából, és a Semmelweis Egyetem egyik gyerekklinikájának kb. 100 ágyából egy anya-gyerek központot is létrehoznának itt. A Kútvölgyi kórházban kaphatnának helyet a XII. kerület szakrendelései. A nagyívű fejlesztési tervek között szerepel a Kútvölgyi és a János kórház alagúttal való összekötése, egy parkolóház építése a Kútvölgyivel szemben és a közlekedés javítása is.
Elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy a Kútvölgyibe kerülne a Testnevelési Egyetem terjeszkedése miatt kiköltöztetett Sportkórház egy része is. Legújabb információink szerint azonban a Sportkórház mostani formájában nem fog elférni a Kútvölgyiben, így valószínűbb opció, hogy a Sportkórház nagy részét a Karolina úti, most üresen álló volt ortopédiai klinika épületébe helyezik át.
A budapesti kórházak sok szempontból logikusnak tűnő átszervezését alaposan megbonyolította a Palkovics László oktatási államtitkárságán dédelgetett Semmelweis XXI. terv. Ennek lényege, hogy több budapesti kórházat, sőt országos intézetet is a Semmelweis Egyetemhez kapcsolnának. A terv mögött két megfontolás húzódik: többször lássanak beteget a hazai és a külföldi orvostanhallgatók, az így nagyra növelt Semmelweis Egyetem pedig impozánsabb eredményeket tudjon felmutatni a nemzetközi egyetemi rangsorokban.
A klinikák mellett tehát lennének egyetemi kórház és gyakorló kórház státuszú intézmények. A gyakorló kórház megőrizné önállóságát, csak egy egyetemmel kötött szerződés alapján fogadna gyakorlatra orvostanhallgatókat. Az egyetemi kórházak irányítását azonban intézményesen is átvenné az egyetem, hogy a felsőoktatási intézményhez számíthassák az ágyszámot, az orvosokat, a minősített oktatókat, a tudományos közleményeket. Ezzel jelentősen javítani lehetne az egyetem mutatóit, ami még több külföldi hallgatót vonzana az évi több tízmilliárdos bevételt hozó magyarországi orvosképzésbe.
A felsőoktatási törvény erre vonatkozó módosítását Ónodi-Szűcs Zoltán megkerülésével már be is terjesztette a parlament elé Kósa Lajos, Pósán László és Halász János. A javaslat nemcsak Budapestre vonatkozna, hanem ez nyitná meg az utat a Debreceni Egyetem klinikáinak és a Kenézy-kórháznak az integrációja előtt. Ez a koncepció ugyan a kórházak helyét és feladatainak átszervezését nem érintik, a szakma mégis zúgolódik.
Kórházak és országos intézetek most leginkább attól tartanak, hogy működésük ezzel az egyetemi rektor és kancellár irányítása alá kerül. Azért sem mindenhol lelkesednek, hogy a tudományos eredményeik innentől a Semmelweis Egyetem hírnevét öregbítik majd. Kérdésünkre Palkovics László oktatási államtitkár azt mondta: az egyetemek és a kórházak integrációjának csak ott lesz értelme, ahol ebből valamilyen többlet várható. Nem kell például a Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolni a szentesi kórházat, mint ahogy a kaposvári városi kórházat sem a Pécsi Tudományegyetemhez, a Kútvölgyi Klinikai Tömb, a mellette lévő Pető Intézet vagy az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet egyetemi kórházzá minősítése viszont hasznos együttműködést eredményezne mindegyik félnek.
Borítókép: Zombor Gábor az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára (k) Pintér Tamás osztályvezető főorvos (b) és Tamás László János főigazgató főorvos (j) beszélget egy új sugárterápiás berendezés mellett a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház onkológiai centrumában megvalósult 12 milliárd forintos fejlesztés átadásán. MTI / Krizsán Csaba