Hetven év után, 2019 körül térhet vissza legkorábban a Kúria eredeti, Kossuth téri épületébe, írja a Magyar Idők. Az igazságügyi palotából addig nemcsak a Néprajzi Múzeumnak, de a Politikatörténeti Intézetnek is ki kell költöznie.

A költözést nem csak az hátráltatja, hogy a Liget-projekt részeként el kell készülnie a Néprajzi Múzeum új épületének. A Kossuth téri épületben működő Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft.-vel (PTI) az államnak két pere is van, ezek közül az egyik 2018-ig is elhúzódhat, közölte a lappal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.  

Az egyik ügy lényege, hogy a 2012-ben megváltozott levéltári törvény értelmében a PTI-nek a birtokában lévő iratokat át kellett volna adnia a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának. Mivel erre nem volt hajlandó, az MNV a levéltárral közösen pert indított.  Az intézet azzal az indokkal tartja vissza az iratokat, hogy felelős őrzés jogcímén körülbelül 26 millió forint jár neki.

A másik pert 2016 februárjában a magyar állam képviseletében ugyancsak az MNV Zrt. indította a Politikatörténeti Intézet ellen. Ez a kereset a Budapest V. kerület, Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlanra a tulajdoni lapban bejegyzett használati jogának törlésére irányul nem létező vagy érvénytelen szerződés jogcímén. A PTI használati joga egy 1990-ben az MSZMP jogutódjaként megalakult MSZP és a Politikatörténeti Intézet között megkötött szerződésen alapszik, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az MSZP és a PTI 1996-ban megerősített. Az állam szerint az épület használatáért  a PTI nem fizetett bérleti díjat, mivel pedig az intézet anyagait a fent említett jogszabályváltozás óta a levéltárnak kell kezelnie, a PTI ingatlanhasználati joga megszűnt.