A magyarok szerint a korrupciós helyzet folyamatosan romlik, és több mint felük elégtelennek tartja a kormány intézkedéseit - mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten, írja az MTI.

A Transparency globális korrupciós barométerének adatait ismertetve Martin József Péter kiemelte, hogy a magyar társadalom tehetetlennek érzi magát a korrupcióval szemben, amely erősíti a passzivitást és a bizalmatlanságot. 

A felmérés szerint az állampolgárok mintegy harmada úgy véli, hogy a politikai szféra korrupt.

A magyarok a korrupciót (28 százalék) és a bevándorlási válságot (29 százalék) csaknem egyformán súlyos problémaként értékelik - mondta a TI ügyvezető igazgatója. Az "utcai korrupció" elsősorban az egészségügyben van jelen, a hálapénz formájában, és az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők közül minden ötödik válaszadó (22 százalék) fizetett hálapénzt az ellátásért.

Martin József Péter arra is kitért, hogy Magyarországon tovább csökkent a korrupció jelentésének hajlandósága, bár míg az idősebb generációk különösen passzívak, a fiatalok inkább tennének a korrupció ellen. A válaszadók túlnyomó többsége szerint a korrupció ellen az átlagember nem tehet semmit, csak 14 százalékuk gondolkodik erről másként.

A sajtótájékoztatón Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője hangsúlyozta, hogy  a korrupció nemcsak a közbizalmat ingathatja meg, hanem erőteljesen befolyásolja a versenyképességet és a befektetői szándékokat. Mint mondta, néhány éve az EU tagállamai felkérték a bizottságot, hogy minden évben értékelje a tagállamok gazdasági helyzetét, így az uniós testület minden évben készít országjelentéseket és ajánlásokat tesz, hogy mit lehetne javítani.

E munka keretében jövő héten brüsszeli bürokraták érkeznek Budapestre, hogy előkészítsék a következő jelentést.

A Transparency globális korrupciós barométere az egész világra kiterjedő közvélemény-kutatás, amely az állampolgárok korrupcióval kapcsolatos tapasztalataira fókuszál. A felmérésben 42 európai és közép-ázsiai országban csaknem 60 ezer válaszadó véleményét vizsgálták, Magyarországon 1501 embert kérdeztek meg 2015 decembere és 2016 májusa között.