November 25. a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja: éppen ezen a napon kerül a Fővárosi Ítélőtábla elé az utóbbi évtizedek egyik legbrutálisabb bűncselekménye, amit Magyarországon nő ellen elkövetettek. Renner Erikát 2013 márciusában a saját otthonában támadta meg egy maszkos férfi, elkábította, levetkőztette, megkötözte kezét-lábát, maró lúggal leöntötte a nemi szervét és az egész altestét, majd magára hagyta. Első fokon csak négy évet kapott az a budapesti orvos, aki az elmarasztaló ítélet szerint mindezt elkövette. Öt év után akár újra praktizálhatna is. Az áldozat nem akar belenyugodni abba, hogy ennyivel megússza.
Az elsőfokú, nem jogerős bíróság ítélet idén májusban született meg. A vádlott hiába tagadta mindvégig bűnösségét, a Fővárosi Törvényszék bizonyítottnak látta, hogy a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója, B. Krisztián, Renner Erika volt barátja a tettes. Az indítéka pedig a bosszú volt: áldozata szexuális életét akarta végleg tönkretenni.
B. Krisztián és Renner Erika valamikor általános iskolai évfolyamtársak voltak. Felnőttként újra találkoztak, házasságon kívüli viszonyt kezdtek, ami 5-6 évig tartott. A nő 2012 végén szakított a férfival. Az elsőfokú ítélethirdetésen elhangzottak szerint B. Krisztián nem akarta elfogadni a szakítást, telefonálgatott, üzengetett a nőnek, felbukkant arrafelé, ahol lakott.
A támadás 2013. március 12-én reggel történt, miután a nő kamasz gyerekei iskolába mentek. Ő maga épp indult volna kutyát sétáltatni, mikor a kinyitott ajtóban megjelent egy biciklis maszkot, sisakot viselő férfi, és betuszkolta a lakásba. A combjába kapott egy injekciót, ami úgy elkábította, hogy a perben korábban meghallgatott szakértő szerint gyakorlatilag rongybabává változott. A támadója lemeztelenítette, és az altestét, nemi szervét leöntötte lúggal. Végül elvette a telefonját, rázárta az ajtót, és sorsára hagyta.
A nőnek teljesen szétroncsolta a maró anyag a nemi szervét, így az életminősége már sohasem lesz ugyanolyan, mint a támadás előtt. Mivel a nemi szervek területe nagyon nehezen helyreállítható, folyamatosan újabb és újabb műtétekre van szükség. Renner Erika eddig nyolc műtéten van túl, átmenetileg még a vizeletürítési képességét is tönkre tette a sérülés.
Most azt reméli: a másodfok végre számára is elfogadhatóbb és megnyugtatóbb eredményt hoz, és hogy jóval súlyosabb ítélet születik. Ebben bízik az ügyben illetékes Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője, dr. Csiha Gábor is. A főügyészhelyettes az Indexnek azt mondta, hogy az ügyészség sem tartja elegendőnek a négy éves börtönbüntetést, és a másodfokú eljárásban súlyosabb szabadságvesztést kérnek majd B. Krisztiánra .
„A négy év nincs arányban a cselekmény súlyával, ráadásul itt egy magasan képzett orvos vádlottról van szó, akinek tudatában kellett lennie az egészségügyi következményekkel” - fogalmazott dr. Csiha. Első fokon hat évre tiltották el a közügyektől a vádlott B. Krisztiánt, de mindössze négy év börtönt kapott, ami az ügyész szerint szokatlan.
„A bírói gyakorlat általában arányosít, azaz a közügyektől eltiltás és a börtönbüntetés azonos időtartamú szokott lenni. Így ha a bírói döntés szerint hat évig kell távolmaradnia a közügyektől, tehát a társadalomra való veszélyességét ilyen súlyosnak ítélik meg, akkor az ehhez képest rövidebb időtartamú szabadságvesztést indokolatlannak tartjuk” - tette hozzá.
A majdani jogerős büntetés súlyossága nagyban azon múlik, hogy a lúgos támadás a jog szerint milyen bűncselekménynek minősül: ez az ügy kulcsa. Az elsőfokú bíróság maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó testi sértést (és mellékesen még kifosztást) állapított meg, és így a büntetés legfeljebb 7,5 év lehetett volna.
A másodfokon illetékes fellebbviteli ügyészség szóvivője az Indexnek azt mondta, az elsőfokú bíróság előtt megvizsgált bizonyítékok alapján nem bizonyosodott be, hogy B. Krisztián brutális cselekménye életveszélyes helyzetet idézett volna elő, így a fellebbviteli ügyészség elfogadja, és helyesnek tartja az első fokon megállapított bűncselekményt, vagyis a maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást okozó testi sértést.
Viszont az áldozat és ügyvédje szerint valójában ennél
mégpedig előre kitervelten, aljas célból, különös kegyetlenséggel, egy védekezésre képtelenné tett emberrel szemben.
Ezt szeretnék bebizonyítani a Fővárosi Ítélőtábla előtt. Ha sikerülne, B. Krisztián elvben akár életfogytiglan is rács mögé kerülhetne.
Az áldozat az ügyvédje, Gál András segítségével másodfokon arról próbálja majd meggyőzni az ítélőtáblát, hogy
Szerintük azon a március 12-i reggelen Renner Erika már akkor életveszélybe került, amikor a lúgot még elő sem vette a maszkos támadó, ugyanis maga az altatóinjekció is halálos lehetett volna: az izomba injekciózott ketamintól ugyanis leállhat a légzés.
De életveszélyt rejtett magában a lúg is, amely a borzalmas roncsoláson túl halállal végződő égési sokkot is okozhatott volna, mondják. Az égési sokk nem következik be azonnal, óráknak kell eltelnie hozzá a szakértők szerint.
Renner Erika azt mondja, ennek függvényében csakis a véletlen szerencsének köszönheti, hogy időben rátaláltak, és viszonylag gyorsan kórházba került. Miután nem ért be dolgozni, és telefonon sem tudták felhívni, az aggódó barátok már déli 12-kor, tehát a támadás után körülbelül három órával a lakásánál voltak. Ezt viszont senki sem láthatta volna előre, a támadó sem, így nem is számolhatott vele, nem volt semmi alapja azt gondolni, hogy az áldozata néhány órán belül úgyis orvoshoz kerül. Sőt. Logikusan azt várhatta, hogy Renner Erikára majd a kamasz gyerekei fognak rátalálni, akik közül a lányt leghamarabb 15:15-re, a fiút 17:30 lehetett hazavárni.
Mi történt volna vele ezekben a plusz órákban, bekövetkezhetett volna-e ezalatt az égési sokk? – Renner Erikáék azt szeretnék, ha a bíróságon igazságügyi orvosszakértők adnának választ ezekre a kérdésekre.
További homályos pont a történetben, hogy vajon B. Krisztián lemosta-e áldozata altestét a támadás után. Mindenesetre, az elsőfokú bíróság előtt májusban a vádlott helyzetén javított az a mozzanat, hogy a bíró tényként megállapította: a férfi úgy próbált valamicskét enyhíteni a lúg rettenetes pusztításán, hogy valamennyire vízzel lemosta, és kamillával is letörölgette a szétmart testrészeket. Illetve, hogy végül egy pokrócba csavarva hagyta magára az áldozatát.
Renner Erikáék szerint viszont ez tévedés:
A vizes lemosásra abból következett a bíróság, hogy a fürdőszobában állt a víz. Az áldozat viszont azt gondolja: sokkal valószínűbb, hogy a fürdőszobát nem segítségre, hanem egészen másra használta a támadó: ott, a kádban öntötte le lúggal, hogy könnyebb legyen a nyomokat eltüntetni, és aztán kimosta a kádból a maró anyagot.
A kamillás lemosás pedig meg sem történt szerinte, az Indexnek azt mondta, amellett, hogy nem életszerű, hogy a tettes nekiállt teát főzni a rettenetes támadás után, a helyszínen járó rendőrök, mentősök és tanúk sem érezték a gyógynövény jellegzetes szagát. És ugyan találtak a lakásban némi kiborult kamillavirágot, mondja az áldozat, de az könnyen lehetett annak a maradványa, hogy előző nap maga főzött teát a tinédzser lányának. A pokróc pedig, amivel letakarva találtak rá, az a kutya takarója volt, így az áldozat szerint csak a szerencsén múlt, hogy nem fertőzte el a maró anyag okozta nyílt sebeket.
Az áldozat és ügyvédje érvelése szerint az is fontos szempont, hogy egy égési osztályt megjárt orvos igazán tudhatja, mivel lehet a lúg hatását semlegesíteni: az nem a kamilla, hanem a savas dolgok, például az ecet. Ha B. Krisztián utólag valóban segíteni akart volna, azt használja, mondják.
Szerintük egyébként tévedés a támadó javára írni, hogy kábító injekciót adott be a lúggal való leöntés előtt. Úgy gondolják, nem az vezette, hogy megkímélje áldozatát a fájdalomtól, sokkal inkább arról volt szó: egyszerűen nem akarta, hogy zajt csapjon, védekezzen.
Gál András, az áldozat ügyvédje a másodfokú eljárásban a kiszabott szabadságvesztés jelentős súlyosítására számít, és arra is, hogy egyéb bűncselekményekben is elítélik majd B. Krisztiánt, mint például zaklatás, magánlaksértés vagy kábítószer-birtoklás. "Mindenhol a világon sokkal súlyosabb az ilyen ügyek megítélése, hazai összevetésben is példátlanul enyhe az ítélet még akkor is, ha semmit nem változtat a minősítésen a másodfok. Meggyőződésem, hogy ez így nem maradhat" - mondta az Indexnek.
Renner Erikáék számára elfogadhatatlan az elsőfokú ítéletben az is, hogy B. Krisztiánt pusztán 5 évre, és nem örökre tiltották el hivatása gyakorlásától. A férfi egyébként egyelőre most még akár dolgozhatna is orvosként, hiszen jogerős ítélet még nincs az ügyében. Az elsőfokú ítélet előtt közvetlenül Terézvárosban rendelt gyerekorvosként, de az ítélet másnapján az önkormányzat közölte, hogy felmondják a szerződését, mert nem tartják elképzelhetőnek, hogy ez az ember Terézvárosban praktizáljon, részt vegyen gyerekek egészségügyi ellátásában.
B. Krisztián eddig végig tagadta, hogy ő lett volna a maszkos támadó. Szerettük volna megkérdezni az ő ügyvédjét is, hogyan készülnek a másodfokra. Korábban Bánáti János védte, úgy tudjuk, a Fővárosi Ítélőtábla még most is őt tartja számon védőként. Az Indexnek viszont most Bánáti azt mondta, már nem képviseli a vádlottat.
(Borítókép: Renner Erika, akit otthonában támadott és öntött le maró lúggal egy maszkos férfi. Fotó: Velvet)