A Jobbik sajtótájékoztatóján állt a nyilvánosság elé az a kaposvári gimnazista, akinek beszédét egy hete kormánykritikus tartalma miatt félbeszakították az Országos Diákparlament Somogy megyei ülésén. 

A 12 évfolyamba járó Bradánovics Bendegúz a történteket úgy értékelte, hogy bár a diákparlament értelme a demokrácia gyakorlása lenne, annak éppen egyik legalapvetőbb eleme, a szólásszabadság sérült meg. A kaposvári Munkácsy Mihály gimnázium diákönkormányzatának elnöke azt mondta: miután a levezető elnök félbeszakította felszólalását, abból ki kellett húznia a kritikus részeket. Megjegyezte, hogy a szünetben ugyanakkor szülők, pedagógusok és diákok gratuláltak neki a beszéd éhez.

Miután a levezető elnök személyeskedésre hivatkozott, amikor félbeszakította, ezért az ülés második felében a diák elnézést kért, mert senkit nem akart megbántani. A "gyönyörű áldemokráciáról" beszélő diákönkormányzati elnök szerint 1996, a diákparlament indulása óta nem született olyan döntés, ami a szervezet határozatára épült volna.

Dúró Dóra, az Országgyűlés oktatási bizottságának jobbikos elnöke a sajtótájékoztatón  felháborítónak nevezte a történteket és azt mondta, hogy az oktatási rendszernek és a politikusoknak is az lenne a feladatuk, hogy olyan gondolkodó fiatalokat neveljenek, akik tudatosan vesznek részt a közéletben. Ennek egyik eleme kellene, hogy legyen a diákparlament. Ösztönözni kellene a fiatalokat, hogy ezen a fórumon is értelmes vitákat folytassanak. Az, hogy egy fiatal egy vita során akár a személyes felelősséget is firtatja, még nem jelenti azt, hogy személyeskedik, mondta Dúró Dóra. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán az Index kérdésére azt közölte, hogy  a diákok mindenhol elmondhatják a véleményüket, ha "a helyhez és a rendezvényhez méltó retorikát" használnak. A tárca szerint a diákparlament célja is az, hogy véleményt nyilvánítsanak a diákok és kérdéseikre válaszokat kapjanak úgy, hogy ez a fórum ne váljon politikai célok eszközévé.

A Jobbik frakcióvezető-helyettes szerint  a Bradánovics Bendegúz által felvetett kérdések, például a tankönyvek problémái, a mindennapos testnevelés infrastrukturális hibái, a folyamatos pénzkivonások vagy az állami fenntartásba vétel valódi gondokat jelentenek az oktatási rendszer számára. 

A Kaposváron történtek ügyében  Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa hivatalból vizsgálatot indított.

Dúró Dóra arról is beszélt: 16 évre szállítaná le a választói korhatárt, a szavazásra való jogosultságot pedig legalább általános iskolai végzettséghez kötné. Indoklása szerint a fiatalokban van igény és tudás a döntésekben való részvételre, ezért érdekeltté kell tenni őket abban, hogy részt vegyenek a közéleti vitákban.