A Greenpeace környezetvédőkkel, urbanistákkal, tájépítészekkel és városfejlesztőkkel közösen megfogalmazott kiáltványban foglalta össze a városi zöldterületek és zöldfelületek védelméhez szükséges intézményi és jogszabályi feltételeket - közölte a szervezet. 

A kiáltvány kezdeményezői azt várják a kormánytól, az országgyűlési képviselőktől és a települések vezetőitől, hogy a városi parkokat, fasorokat és egyéb zöldfelületeket ne építési területekként kezeljék, hanem tegyenek meg mindent valódi és sürgős védelmük érdekében. Erre mind egészségvédelmi, mind ökológiai, levegő- és klímavédelmi szempontból minden magyar állampolgárnak szüksége van. A háttértanulmányt itt olvashatja el.

A zöldfelületek óriási értéket képviselnek a városokban, világszerte hatással vannak az ingatlanok értékére és az egészségügyi költségekre. A hazai állami és önkormányzati döntéshozók gyakran kizárólag építési területekként kezelik ezeket a zöldfelületeket. A Dagály strand, az angyalföldi Duna-part, a József nádor tér csak pár budapesti példája ennek. A Városligetben és a Római-parton tervezett átalakítások is azt mutatják: a meglévő zöldterületek védelme nem prioritás a városfejlesztésnél.

A magyarországi zöldfelület-fejlesztési és -gazdálkodási gyakorlat hiányosságaira már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is felhívta a figyelmet 2009 szeptemberében. Létezik azonban egy olyan intézményi és jogszabályi feltételrendszer, ami kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt biztosítani tudná a zöldterületek és zöldfelületek védelmét.

Ezt a Greenpeace Bardóczi Sándor okleveles tájépítész mérnökkel, Beleznay Éva építész-urbanistával, a Budapest Körrel, a Budapesti Városvédő Egyesülettel, Lányi András író-filozófussal, a Levegő Munkacsoporttal, a Magyar Urbanisztikai Társasággal, a Magyar Tájépítészek Szövetségével, Megyeri Szabolcs kertésszel, Meggyesi Tamás professzor emeritussal, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének egyetemi tanárával és Schneller István építész-urbanista, egyetemi tanárral közös ötpontos kiáltványban foglalta össze az alábbiak mentén.

• A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet! Csonkításukra, eltávolításukra ne teremtsen jogalapot más szolgáltatások fejlesztése vagy új beruházások kivitelezése. Óvjuk meg a közparkokat és a közkerteket!
• A fejlesztések elsősorban a leromlott állapotú városrészek rehabilitációját szolgálják, és ne a város meglévő zöldterületeit terheljék! A köz- és magánfejlesztések továbbá mindenkor legyenek tekintettel a meglévő zöldfelületi értékekre, és gazdagítsák további elemekkel a zöldfelületi vagyont.
• Jó gazdát a városi zöldfelületeknek! Minden városi önkormányzatnál legyen felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének. Legyen minden városi önkormányzatnál felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének, aki gondoskodik a vonatkozó jogszabályok megszületéséről és érvényesítéséről. Készüljön mindenütt zöldfelület fejlesztési stratégia, megvalósulásának anyagi feltételeit tartalmazza a település éves költségvetése.
• A kiemelt állami beruházások se mentesüljenek a környezet védelmét szolgáló előírások hatálya alól!  Minden közparki, közterületi és közintézményi beruházáshoz készüljön zöldfelület - fejlesztési terv, melyet széles körben megvitatnak az érintettekkel. A terv biztosítsa, hogy a beavatkozások végeredményeként nő a zöldfelületek kiterjedése és javul a minősége, különös tekintettel a vegetáció klimatikus viszonyokra és levegőminőségre gyakorolt hatására.
• Semmit a közparkokról a helyi civilek nélkül! Rögtönzött fejlesztések ne írhassák felül a települések hosszabb távú fejlesztési terveit és építési szabályzatát. Tervezési fázistól a megvalósításig biztosítsák az érintettek részvételét, valamint jogát a teljes körű tájékozódáshoz, illetve a döntések fellebbezéséhez. Alternatív fejlesztési tervek is készüljenek. Minden változatnál mutassák be azok várható környezeti hatásait és valódi (externáliákat is tartalmazó) költségeit

„A 21. században többé nem tekinthetünk úgy a zöldterületekre, mint üresen álló építési telkekre. Ahogy azt sem tehetjük meg, hogy nem vonjuk be a lakosságot és a szakmát a zöldterületek felszámolásával, átalakításával kapcsolatos tervekbe és döntésekbe. Változtatásra van szükség, aminek irányát és kívánatos tartalmát a ma nyilvánosságra hozott kiáltványban fogalmaztuk meg” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

A kezdeményezők célja a kiáltvánnyal, hogy a zöldfelületek pusztítását megállítsák és a városi zöldterületek megóvására egy széleskörű szakmai és civil összefogással létrejött megoldást találjanak. A kiáltványhoz már megindult a csatlakozás, itt lehet aláírni.