Valóban összeférhetetlen, hogy egy ügyvéd egy Kft-ben ügyvezetői tisztséget töltsön be, az ilyen összeférhetetlenséget pedig meg kell szüntetni, különben szankciók következnek – válaszolta a Budapesti Ügyvédi Kamara az Index megkeresésére.
Azt követően fordultunk kérdéseinkkel a kamarához, hogy kiderült: Rogán Antal rejtőzködő bizalmasa, Kertész Balázs budapesti ügyvéd az ügyvédi törvényt semmibe véve egyszerre folytat ügyvédi tevékenységet a letelepedési kötvények kapcsán sokat emlegetett Kosik Ügyvédi Irodában, illetve vezeti tulajdonos-ügyvezetőként a Monavis Consulting Kft. nevű cégét. Ez az a cég, melynek Aulich utcai irodájában Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter többször is megfordult.
A találkozókat az Indexnek először letagadta, majd miután előálltunk videóinkkal, azzal magyarázkodott, hogy csupán kávézni ugrott fel régi ismerőséhez. (Érdekesség, hogy egy 2010-es interjúban Rogán még arról beszélt, hogy ő egyébként teázni szokott.)
Az ügyvédekről szóló törvény hatodik paragrafusa így szól: „Az ügyvéd nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,
nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.
Márpedig Kertész Balázs igenis végez ilyen vállalkozói tevékenységet, ami tehát összeférhetetlen, és ami miatt az ügyvédi kamarának eljárást kell indítania.
A Budapesti Ügyvédi Kamaránál az Indexnek elmondták, konkrét fegyelmi ügyekben nem tudnak semmilyen felvilágosítást adni, a törvény szerint ezek az eljárások ugyanis nem nyilvánosak. Így arra a kérdésünkre sem reagálhattak, indult-e végül eljárás Kertész Balázs ellen összeférhetetlenség miatt. Azt ugyanakkor elmondták:
Márpedig a hasonló feljelentéseiről elhíresült Tényi István november 18-án közérdekű bejelentést tett a Budapesti Ügyvédi Kamaránál Kertész ügyében, az erről szóló levelet pedig az Indexnek is elküldte. A fentiek alapján tehát a kamara biztosan megindította az eljárást Kertész ellen – erről ugyanakkor nem adhat ki semmilyen információt, és ennek tényét sem ismerheti el.
A törvény alapján hasonló ügyekben a kamara összeférhetetlenségi bizottsága jár el, melynek önálló hatásköre van. A kamara elnöksége vagy elnöke kezdeményezheti az eljárást, ezt követően a bizottság felderíti a tényállást és ténymegállapításokat tesz. Ha valóban megállapítják az összeférhetetlenséget, első körben felszólítják az ügyvédet, hogy szüntesse azt meg – az összeférhetetlen állapot tehát egy orvosolható probléma, nem főbenjáró bűn.
Ha viszont az ügyvéd nem tesz eleget a felszólításnak, akkor szankciók következnek – erre még visszatérünk.
A budapesti kamaránál elmondták, az Országos Ügyvédi Kamarának van egy általános, elfogadott normája, ami alapján könnyen lehet dönteni az összeférhetetlenség felmerülése esetén. Ez alapján egy ügyvéd nem lehet például ügyvezető egy Kft-ben vagy vezérigazgató egy Rt-ben vagy Zrt-ben, lehet azonban például felügyelőbizottsági tag – tehát az „executive" tisztségek vannak kizárva.
Csakhogy Kertész Balázs a kamarai adatok szerint 2011 óta működik ügyvédként, és 2010 óta ügyvezetője a Monavis Consultingnak – hogyan lehetett akkor mégis kamarai tag? A Budapesti Ügyvédi Kamaránál az Indexnek azt mondták, a nyilatkozat kitöltése nekik elegendő, mélyebben azt nem vizsgálják – kizárólag ott ellenőrzik a nyilatkozatokat, ahol azt előírja a törvény.
Az ügyvédi törvény más típusú összeférhetetlenségekről is rendelkezik. Az ezek mögött meghúzódó logika az, hogy az ügyvédnek függetlennek kell maradnia, ezért nem vállalhat olyan kötelezettségeket, melyek veszélyeztetik a függetlenségét, vagy ahol utasíthatóvá válik.
Ha egy ügyvéd az összeférhetetlenségi bizottság felszólítása után sem szünteti meg az összeférhetetlen állapotot, következhet a büntetés. Ez lehet a kamarai tagságának igazgatási úton történő megszüntetéséről szóló eljárás, de akár komolyabb fegyelmi vizsgálatok is indulhatnak.
Az összeférhetetlen állapot miatt ugyanis előállhatnak súlyosabb, önálló tényállások is. A budapesti kamaránál erre példaként említettek egy olyan esetet, amikor egy, az ügyvédi tevékenységét épp szüneteltető miniszterről kiderült, vezérigazgató volt egy cégnél. A kamarához egy olyan bejelentés érkezett, hogy a miniszter vezérigazgatóként követhetett el valamit – noha a gyanú nem igazolódott be, de emiatt külön belső eljárást kellett indítani, melyben akár szünetelő ügyvédként is felelősségre vonhatták volna az érintettet.
A kamaránál azt is elmondták, hogy összeférhetetlenség esetén fegyelmi vizsgálatok általában olyan esetekben indulnak, ahol az ügyfél sérelmére követtek el szándékos szabálysértést. Ez azt is jelenti, hogy
Legfeljebb fegyelmi felelősséget lehet megállapítani, és azt is csak akkor, hogy egy szerződésben lévő ügyfélt emiatt kár ért. „A súlyos dolgok mindig az ügyfélnek okozott kártételek" – mondták a kamaránál. Mindez azt is jelenti, hogy Kertész Balázsnak valószínűleg nem kell komolyabb következményekkel számolnia.