Tízmillió eurót fordít az Európai Bizottság (EB) a nemi alapú erőszak megelőzésére és az áldozatok támogatására 2017-ben, jelentette be a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.

A világnapon közölték azt is: bár az európaiak 96 százaléka szerint elfogadhatatlan a családon belüli erőszak, az Eurobarometer idei felmérésében a megkérdezettek több mint negyede úgy nyilatkozott, hogy bizonyos körülmények között a nemi érintkezés a másik fél beleegyezése nélkül is elfogadható. Ilyen választ Magyarországon csaknem kétszer ennyien adtak:

ha az egyik fél részeg vagy drogos állapotban van, kihívó, szexi ruhát visel, nem közli egyértelműen, hogy „nem”, vagy nem vág vissza fizikailag, vagy esetleg azért, mert önkéntesen hazament valakivel egy parti vagy randi után. Atavalyi felmérés pontos eredményeis elérhető; akkor a férfiak és nők véleménye között csak egészen kis különbség volt, azaz mindezzel majdnem ugyanilyen arányban egyetértettek a magyar nők is.

A felmérés számai megdöbbentőek: az Európai Unióban minden harmadik nő átélt már szexuális és/vagy fizikai, és ugyanennyien lelki bántalmazást, gyalázkodást. Ötből egy nő élte már át, hogy akarata ellenére követik, megfigyelik (stalking), és több mint a nők fele (55%) szenvedett már el szexuális zaklatást, de ez a vezető beosztású nők háromnegyedére igaz. Minden huszadik nőt erőszakoltak már meg.

„Még napjainkban is sok lányt és asszonyt vernek meg otthona falai között, zsákmányolnak ki szexuálisan és gazdaságilag, zaklatnak az utcán, a munkahelyén, az interneten és sportolás közben, erőszakolnak meg, csonkítanak meg és kényszerítenek házasságra világszerte. Ez felmérhetetlen következményekkel jár a családokra, a közösségekre, a társadalomra és a gazdaságra nézve” – írja az EB.

És mindennek valóban nemcsak lelki és szociológiai értelemben vannak súlyos következményei: a felmérés szerint a nők elleni erőszak 226 milliárd eurós (több mint 70 ezer milliárd forintos) kárt okoz az Európai Unióban, ha összeadjuk a munkában részt venni képtelen nők kiesése miatti gazdasági kiesést, az egészségügyi ellátás, a segélyek és az igazságügyi eljárások költségeit.

Az európaiak több mint egyötöde ugyanakkor azt gondolja, hogy a nők gyakran csak kitalálják a bántalmazást és a nemi erőszakot, vagy legalábbis eltúlozzák a velük történteket. Az áldozatok gyakran nem jelentik az ellenük elkövetett erőszakos bűncselekményeket, és sokszor a környezetük is nehezen szánja rá magát, hogy megtegye a szükséges lépéseket.

„Ez ellen együtt kell fellépnünk: le kell küzdenünk a nők érdekérvényesítését gyengítő sztereotípiákat, és meg kell mutatnunk, hogy a nőkkel szembeni erőszak nem elfogadható, és azt senki nem tolerálhatja” – fogalmaz az EB közleménye.