Ásotthalom polgármestere a Magyar Időnek azt nyilatkozta, hogy nem tart attól, hogy a kormányhivatal megsemmisítené azt az önkormányzati rendeletet, amelyben megtiltották a mecsetépítést, a burka, burkini és csador viselését, továbbá a melegházasság melletti propagandát.

Mint mi is megírtuk, a jobbikos vezetésű Ásotthalmon három napja szavazta meg a képviselőtestület a rendeletet, ami súlyosan alkotmánysértő, mivel a vallás-, illetve a szólásszabadsághoz fűződő alapjogokat korlátoz. Ráadásul az Alaptörvény értelmében alapjogokat csak törvénnyel lehet szabályozni: önkormányzati rendelettel nem.

Toroczkai a lapnak azt nyilatkozta, hogy a rendelet kizárólag a közterületre vonatkozik, összhangban van az alaptörvényben foglaltakkal, az otthonában mindenki azt tesz, amit akar. Mint mondta, az alaptörvény családról szóló passzusát szó szerint emelték be a szövegbe, amelyet megszavazott a testület. Szerinte a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sem veszélyezteti a helyben alkotott rendelet, mivel azt is az alaptörvényben foglaltakhoz kötötték.

A Jobbik szóvivője Ásotthalom belügyének tartja a határozatot. Jakab Péter szerint a település megválasztotta vezetőjét és önkormányzati képviselőit, akik rájuk bízták a döntéseket, és ezt a párt tiszteletben tartja. Staudt Gábor ország­gyűlési képviselő ugyanakkor pénteki sajtótájékoztatóján az ügyben személyes véleményeként úgy fogalmazott: az ásotthalmi rendelet nem feltétlenül szerencsés irány.

Harrach Péter KDNP-frakcióvezető a mecsetépítési tilalomra úgy reagált: Magyarországon vallásszabadság van, és nem tartja szerencsésnek, ha bármilyen vallás szabad gyakorlásának lehetőségét megtiltják, de ez a szabad vallásgyakorlás nincs feltétlenül építményhez kötve.

Soltész Miklós, az Emmi államtitkára szerint keresztény Magyarországot, keresztény Európát szeretnénk, és nem szeretnénk, ha a muszlimok elözönlenék Európát és Magyarországot. Mint mondta, a Jobbik nem járult hozzá az ennek érdekében javasolt védelmi intézkedésekhez - vagyis nem szavazta meg a kormány kvótákról szóló törvényjavaslatát.

Az LMP és Magyar Liberális Párt elítélte az ásotthalmi határozatot, a Magyarországi Iszlám Jogvédő Egyesület pedig arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja ki az ügyet. A Magyar LMBTQ szövetség pedig a kormányhivatalhoz fordult, hogy vizsgálják felül a határozatot.