Boros Péterné, az MKKSZ elnöke vállalható kompromisszumnak nevezte a megállapodást, és azt is közölte az MTI-vel, hogy nem tartják meg a december 5-ére meghirdetett sztrájkot, mert valószínűleg azzal sem tudnának több eredményt elérni.

Mintegy 5000 dolgozó jelezte, hogy támogatja a sztrájkot. Ez is jelzi, hogy itt volt az ideje egy komoly bérfelzárkóztatási lépés első részének - tette hozzá Boros Péterné, aki elmondta, értékelték azt is, hogy a szociális munka napja munkaszüneti nappá nyilvánítására vonatkozó törvényjavaslatot benyújtották.

Boros Péterné szerint érzékelték, hogy a kormányzatnak a korábbi időszakhoz képest jelentős keresetnövelési ígérvénye a szociális ágazatban meglévő feszültséget az MKKSZ sztrájkköveteléséhez képest is jelentősen tudja orvosolni.

Az MKKSZ november 10-én jelentett be országos sztrájkot december 5-ére. A szervezet 30 százalékos keresetnövekedést követel az ágazatban dolgozóknak, valamint azt, hogy november 12-e legyen munkaszüneti nap az ágazatban dolgozók számára.

Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón elmondta: a kompromisszumos megállapodás egyik alapvetése, hogy 2018. január elsejére az ágazatban az átlagkeresetek a mostanihoz képest 33 százalékkal emelkednek. A szakma gerincét jelentő munkakörökben már jövőre megvalósul a 30 százalék körüli béremelés - közölte.

Nyitrai Imre szerint az ágazatban diplomával rendelkezők, illetve hosszabb szolgálati idővel rendelkező munkatársak eláramlását szeretnék megállítani. Az emelkedés egyik alapja a kormány és a szociális partnerek között létrejött megállapodásnak megfelelő 15, illetve 25 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, majd 2018-ban további 8, illetve 12 százalékos emelés - mondta.

Nyitrai Imre kitért arra is, hogy a garantált bérminimum emelkedése nem érint mindenkit az ágazatban, és a megállapodás részét képezi az is, hogy a jövő évi forrásbővítési lehetőség - 9 milliárd forintos többletet már elfogadott a kormányzat az ágazati bérpótlék-emelésre - elsősorban azokra a munkakörökre koncentrál, amelyek esetében nem hatna a garantált bérminimum növekedése.

Az életpályamodell kapcsán megjegyezte az is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése új helyzetet teremtett, és ebben a helyzetben a szociális partnereik többségének azt volt a kérése, hogy először egy bérfelzárkóztatási programmal álljon elő az ágazat, mert a munkaerőhiány egyes területeken "már veszélyeztetné" az ellátás biztonságát.

Nagy valószínűséggel a kormányzat elfogadja ezt a javaslatot, hogy egy erőteljesebb bérfelzárkózása koncentráljanak - fogalmazott Nyitrai Imre, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló többletforrásokat elsősorban a munkaerő megtartására, és a szociális ágazat szakdolgozói bérezésének javítására kívánják fordítani.

Kijelentette, valamennyi olyan követelést, amit érdeminek és kiemeltnek tartottak a szakszervezetek, a kormány teljesítette. Tehát nincs olyan sztrájkkövetelés, ami kielégítetlen lenne - fűzte hozzá Nyitrai Imre.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy most az ágazatban az átlagkereset bruttó 175 ezer 232 forint, ez az intézkedéseknek köszönhetően a jövő évben 208 ezer 300 forintra emelkedik.