A hatvani és rakamazi balhé után gondoltunk egyet, és felkerekedtünk, hogy megnézzük a 300 millió forintnyi EU-s támogatásból épült Szamosi élményteret. A cél a helyi ökoturisztika fejlesztése és fellendítése volt, de nem nagyon sikerült. A télen-nyáron látogatható épületek zárva vannak, a víz szemetes, de úgy, hogy a polgármester sem tudja, mit kéne tenni vele. A keszegsütő soha nem is üzemelt, a korcsolyapálya is azonnal szétfagyott, és azóta sem rakták rendbe.
A Szamos a Tisza bal oldali mellékfolyója, ennek egyik holtágán hozta létre a „Jót s Jól” egyesület és öt település (Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Ököritófülpös, Tunyogmatolcs) a Szamosi élményteret tavaly ősszel. Mivel mostanában a tanösvényes beruházások nem nagyon akarnak balhé nélkül sikerülni, lásd Hatvant és Rakamazt, megnéztük, itt mi a helyzet.
A terület Magyarország legkeletibb csücskén található, a legkönnyebben Budapestről az M3-ason lehet odajutni, de a GPS-szel vigyázzunk, mert amikor az egyik szélső falu érintésével akartunk a központi településre menni, akkor egy kis idő múlva az alábbi látvány tárult elénk. Aztán egy nagy kerülővel, térkép alapján, a navigációra nem hallgatva aszfaltúton jutottunk célba.
A pályázatban részt vevő öt település mindegyike a folyópart mellett fekszik, így adta magát, hogy egy alapvetően vízi élményteret hozzanak létre. Tunyogmatolcsban lehet vízre szállni, innen indulnak a különböző hosszúságú és időtartalmú vízitúrák. A szintén a településen található „Petőfi Kurta Kocsmája” pedig egyfajta túraközpontként funkcionál.
A sorban a következő település Győrtelek, ahol egy keszegsütőt építettek, majd jön Géberjén az úszómalmával. Ide telepítettek még egy korcsolyapályát, és itt van a Sulyom tanösvény is az Ogre-tanyával, mindkét létesítmény – elméletileg és az élménytér weboldala szerint is – télen-nyáron látogatható.
A projektben részt vevő negyedik település Fülpösdaróc, ahol a Szamosi Élménytorony kapott helyet, ami tulajdonképpen egy kvázi kilátó, a vízitúrák utolsó állomása pedig Ököritófülpös, ahol az úszóláp szigeteket nézhetik meg a látogatók.
Ez utóbbiakat nem láttuk, ugyanis november végén minden vízzel kapcsolatos tevékenység szünetel. Így jobb híján a korcsolyapályára, a tanösvényekre és a keszegsütödére koncentráltunk.
Október végétől március 15-ig – érthető módon – nincsenek túrák, nincsenek túravezetők, amit lehet látogatni, azt is legfeljebb saját szervezésben. Viszont hiába néztük volna meg az elvileg bármikor megtekinthető Ogre-tanyát, nem tudtuk, mert zárva volt, a helyszínen pedig nem volt se látogató, se alkalmazott, a Shrek-figurák pedig nem voltak sehol. Bauer Anett, az élménytér szóvivője szerint ez azért van így, mert a felügyelet nélkül kint hagyott figurákat többször is megrongálták. Hasonló okból van bezárva az úszómalom is.
A korcsolyapályával sem volt több szerencsénk, az ugyanis nemcsak hogy nem volt nyitva – a fent látható „magánterület” tábla állta utunkat az elvileg látogatható részen –, de nem is nagyon létezett. Bár felépült, egy telet sem bírt ki, még tavaly felfagyott és szét kellett szedni. Elvileg az építést magára vállaló vállalkozónak kell megoldani a problémát, de a munkálatok legjobb esetben is tavasszal fognak kezdődni. A közbeszerzés szerint egyébként a projekt része volt a korcsolyapálya is, ám a szóvivő Bauer szerint az EU csak a korcsolyákat állta, maga a pálya a géberjéni önkormányzat projektje.
A győrteleki keszegsütöde elméletileg teljesen felszerelt, csak éppen még keszeget nem sikerült sütni.
Ennek oka, hogy a folyóban nem nagyon vannak halak: sem keszeg, sem más. Elég érdekes koncepció egy autentikus halsütödét építeni egy olyan helyen, ahol legjobb esetben is csak importálni tudják a halat.
Maga a sütöde sem a legideálisabb helyen van a megkérdezettek szerint, mert bár a Holt-Szamos partján fekszik, a település leglepukkantabb, legszemetesebb része mellett van. Ráadásul csak úgy be sem lehet menni és enni egy jót (már ha lenne mit), ahhoz ugyanis előbb túrajegyet kell venni Tunyogmatolcsban.
A halhiány egyébként a víz haszonfenntartójának a felelőssége,
Ahogy az is kérdés, hogy mi lesz a vízzel, ami szennyezett és tele van szeméttel. Ez azért sokat ront egy vízitúrás élményen, és fura, hogy ezzel nem kezdtek valamit még azelőtt, hogy 300 milliót költöttek volna rá.
Halmi József szerint ennek ellenére a települések többet kaptak a projekttel, mint amennyit eredetileg reméltek. Tény egyébként, hogy az épületek megépültek, korrekten néznek ki, és fel is vannak szerelve. Csak a körítés veszi el az ember kedvét mindentől, illetve teszi értelmetlenné kis túlzással az egész beruházást.
És nem csak a szemetes víz, a soha nem működő sütöde és társaik. Hanem hogy a Sulyom tanösvényhez és Ogre-tanyához, illetve az amúgy kreatív és jó ötletnek tűnő dzsungelgyümölcsöshöz is a fenti képen látható földút vezet, ami egy kisebb eső után is nagyon kellemetlen tud lenni. Ráadásul hiába néz ki jól maga a tanösvény (megvannak a kiépített utak, van kis faház, táblák stb.), mikor mellette ott rohad a kukorica, illetve az egész környezet.
Hogy eddig hányan látták a 300 milliós beruházást, arról a szóvivő azt mondta, „voltak kisebb-nagyobb csoportok”, de nem árult el konkrét számot. Már csak azért sem, mert hivatalosan csak most szeptemberben zárult le a projekt véglegesen és teljesen. A győrteleki polgármester viszont mondott egy sokat eláruló számot: