A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatot írt ki két új Duna-híd tervezésére. A hidakat akkor építik meg a Galvani útnál és a Soroksári útnál, ha Budapest elnyeri jogot az olimpia megrendezésére. A Galvani híd eddig a fővárosi fejlesztési tervekben a 3. helyen állt a tőle délebbre tervezett Albertfalvai és az északi Aquincumi híd mögött. Megépítésével ugyanabba a csapdába léphet a főváros, mint az 1991-ben a tervezett Expo miatt erőltetett Lágymányosi híddal.
A kormány már júliusban határozott arról, hogy legyen tervpályázat a 2024-re tervezett budapesti olimpiához szükséges Galvani hídra, ha lehet, uniós forrásból. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. most ennek a határozatnak az alapján írta ki a pályázatot a kelenföldi Galvani útnál építendő Duna-hídra, valamint folytatására a csepeli szigetcsúcs keleti oldalán a Kis-Dunán. A kapcsolódó úthálózatot is meg kell tervezni a Fehérvári út-Üllői út közötti szakaszra. Ez utóbbival lesz a probléma.
A budai kapcsolódó úthálózat ugyan már kiépült egészen az M7-estől majdnem a majdani hídfőig, csakhogy ez az úthálózat a tervezett Galvani hídtól nem messze álló Rákóczi hidat szolgálja ki. Csak emiatt a budai forgalom miatt most már felesleges hidat építeni a Rákóczi hídtól mindössze két kilométerrel délebbre. A híd nyomvonalában Csepelen most semmi sincs, csak egy árva szennyvíztisztítómű, meg szántóföldek. Nyilvánvaló, hogy krumplibogaraknak hidat építeni szintén fölösleges.
Csepelen jóval délebbre kezdődik a lakóövezet, a városfejlesztési tervekben kitüntetett helyen szereplő Albertfalvai hídnál. Az Albertfalvai híd Pesterzsébet központját kötné össze a csepeli lakótelepeken keresztül az albertfalvi központon át Budafokkal. Az Albertfalvai híd emellett egy régóta tervezett, és hiányzó úthálózati elem, a Körvasútsori körút fontos szakasza lenne az északi Aquincumi híddal. Ennek a két hídnak a megépítése (a körúttal együtt) a Galvani híd előtérbe kerülésével a jövő homályába vész.
A most megpályáztatott Galvani híd nyomvonala a szigetcsúcson át egy újabb, kisebb Duna-híddal folytatódna a ferencvárosi Illatos út felé. Ez a terület ma lepusztult, ipari rozsdazóna, néhány felszámolni kívánt nyomortelepszerű bérházzal. Különösebb forgalom az Illatos úton sincs, amelyről valószínűleg a Határ út venné át az Üllői út felé tartó forgalmat egy nehézkesen megépíthető kereszteződésben. A körirányú forgalom az Üllői útnál megállna, hiszen egyszerűen nincs tovább. Igazán ez az oldal sem indokolna most új hidat.
A Galvani híd megépítés mellett az a legnagyobb érv, hogy vastagon betervezték az olimpiai fejlesztések közé. Az szólhat még mellette, hogy leveheti a forgalom egy részét a Rákóczi hídról, hogy átdübörögtesse az üres csepeli és ferencvárosi telkeken, belevezetve az Üllői útba, ahonnan aztán megint a Hungária gyűrű lenne az irány. A budai részen (a Fehérvári út és a Szerémi út között), valamint a pesti részen (Soroksári út és az Üllői út között) kétszer két sávos út lenne (2,35 km átépítés, 1,5 km új út). A Csepel-szigeten és a hidakon viszont kétszer három sávos lenne a keresztmetszet (0,4 km átépítés, 3,2 km új út), ami nagyon széles, de villamos nincs rá tervezve.
A Galvani híd építése 1980 óta napirenden van, 1991-ben került a legközelebb a megvalósításhoz. Ekkor jelentkezett Budapest a Világkiállítás megrendezésére. A fővárosi önkormányzat először a Galvani hidat szerette volna megépíteni, olyan budai úthálózattal, ami az autópályákról Pesten a Hungária-gyűrűre viszi a forgalmat. A Hungária-gyűrű ma nem igazán kör, hanem délen befelé szűkülő spirál alakú, mert a végső döntés a Lágymányosi (később Rákóczi) híd megépítése lett, ehhez viszont fel kellett egy kissé kanyarítani. A Lágymányosi híd az eredeti tervek szerint nem kapott volna fontos közúthálózati szerepet.
Kormányzati nyomásra végül a Galvani híd helyett a Lágymányosi híd épült meg. Mivel a közvetlen kapcsolatot az M1-M7 bevezetővel lakossági tiltakozás miatt nem lehetett megépíteni, jobb híján megépítették hozzá a Galvani hídra tervezett budai levezető utakat az Egérúttal. Ha a térképet nézzük, mára a következő helyzet állt elő Budán: van egy déli híd (a Rákóczi) közvetlen kapcsolódó úthálózat nélkül, és van egy kapcsolódó úthálózat (Egérút+Andor utca) híd nélkül. A kettőt végül összeerőltették, de mindenki láthatja, hogy nem az ideális megoldás.
Ugyanez készül most Pesten a Galvani híddal. Nincs egyértelmű keleti iránya csak az Üllői útig, és ott vége van. Valószínűleg a közeljövőben a forgalom a Hungária-gyűrűn, egyszer a távoli jövőben pedig a Körvasútsori körúton tör majd utat magának. Annyi változással, hogy ami 1991-ben volt az Expo, az most 2020 környékén az olimpia.
Ezt jól tudták korábban is, ezért a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 2002-ben tervezett egy kompromisszumos pesti kapcsolódó hálózatot (fenti ábra), felismerve azt, hogy a Nagy Lajos király út-Fehér út-Kőrösi Csoma Sándor út-Bihari út-Ecseri útból is kialakítható egy önálló, egységes körút, aminek alapját a Galvani híd - Kis-Duna-hídról levezető, a Kén utcán és a Ferencvárosi pályaudvar sínei alatt alagútban az Ecseri útig átvezetett út adná. Erről most nincs szó.
A Galvani híddal kapcsolatos érdekesség, hogy a tervlap.hu szerint a csepeli önkormányzat 2005-ben véletlenül eladta a híd leendő talpazatát egy spanyol ingatlanfejlesztő cégnek. Az önkormányzat szerencséjére a cég a 2009-es válságban tönkrement, így nem kell majd alkudozni vele a hídhoz szükséges területért.