"Magyarország szorításban van, Magyarországot sarokba akarják szorítani a jövő héten Brüsszelben" - adta meg a csütörtöki kormányinfó alaphangját Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter persze a kvótákra gondolt. Lázár szerint az Európai Bizottság elszánta magát néhány nagy országgal, például Németországgal közösen, hogy "a kötelező szétosztásról kényszerít ki döntést".
Márpedig Magyarország semmilyen formában nem tudja elfogadni a kötelező betelepítést,
nem létezik ilyen politikai ajánlat
- mondta Lázár a kvótanépszavazás eredményét is emlegetve. A kormány a keddi ülésén részletesen megtárgyalta, hogy a kormány, pontosabban Orbán Viktor a kötelező szétosztás helyett egy "önkéntes mechanizmusra" tesz majd javaslatot az Európai Tanács jövő heti ülésén (ez az európai miniszterelnökök legfőbb döntéshozó szerve).
Lázár ennél a résznél azt is megemlítette, hogy Magyarország már 150 milliárd forintot költött a határvédelemre.
A kormány megvitatta az ülésén az úgynevezett Jó Állam jelentést, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem készített a kormány működéséről. Egy vaskos, több százoldalas kötetről van szó, amelyből Lázár a versenyképességi folyamatokról szóló részt emelte ki.
Lázár szerint a dokumentum megállapítja, hogy az ország versenyképessége nem javult, ami azért furcsa, mert a gazdaság közben növekszik. A kutatások szerint viszont a magyar vállalkozások általában nem elég innovatívak, keveset fordítanak kutatás-fejlesztésre.
Az EU átlagánál többet költ a kormány oktatásra - mondta Lázár, aki természetesen szóba hozta a lesújtó eredményeket mutató PISA-jelentés miatt a magyar oktatás helyzetét is. Balog Zoltán Emmi-miniszter egyeztető tárgyalásokat kezd majd az oktatás tartalmáról a különféle érdekképviseletekkel és szervezetekkel.
Balognak arra kell választ találnia, min kell változtatnia a tanítással kapcsolatban. "A pedagógusok és diákok teljesítményéhez a kormány csak a kereteket tudja megteremteni. Ezt a kormány megteremtette, most a tanárokon és diákokon a sor" - mondta Lázár.
Az, hogy matematikából mit kell megtanulni, nem politikai kérdés.
Lázár hozzátette, hogy egyik kutatás szerint a magyar diákok jó tudással rendelkeznek, de a másik kutatás (PISA) szerint nem tudják ezt a tudást jól használni a mindennapi életben. "De ez nem az eredmény, ami mellett el lehet lépni. Mi nem a pedagógusokon szeretnénk számon kérni az eredményt, de le kell ülni és tárgyalni erről." Később újságírói kérdésre Lázár azt mondta, Balog Zoltán lemondása fel sem merülhet, hisz nem a miniszter áll a katedránál.
Lázár János szerint a módszertani kérdésekhez kell hozzányúlni. A miniszter szerint ma van egy olyan probléma, hogy senki nem mer felelősséget vállalni, hogy mit ne tanuljanak a gyerekek. Például hogy a klasszikus görög irodalmat ne három hónapig, hanem három hétig tanítsák - említett egy példát Lázár.
Lázár kapott egy kérdést a kilencosztályos általános iskola bevezetésének tervéről. Korábban ugyanis volt egy ilyen kormányzati terv. Ám Lázár most azt mondta: a következő három évben biztosan nem vezetik be.
A kistelepülési polgármesterek bére is szóba került a kormányülésen. Ötpárti konszenzus alakult ki ebben a kérdésben, ami még Lázár szerint is "ritka, mint a fehér holló". A kormány azt javasolja, hogy minden polgármester bérét emeljék meg, vagyis nemcsak az 1500 fő alatti települések vezetőinek fizetéséhez nyúlna, hanem mindenkiéhez.
A legmagasabb fizetéssel a főpolgármesterrel kell rendelkeznie, "ez miniszteri fizetés lesz". Ezután jönnek a megyei jogú városok polgármesterei és a kerületi polgármesterek, nekik államtitkári fizetésük lesz. A kormány szerint ha erről konszenzus lesz, január elsejétől bevezetnék az új javadalmazási szabályokat.
Lázár nem felejtette le megemlíteni, hogy a járási hivatalokban július 1-től, míg a kormányhivatalokban január 1-től lesz béremelés.
Lázár újságírói kérdésekre részletesen elmondta, miért akarta azt a kormány, hogy kormányhivatalnokok kézbesítsék a nyugdíjasoknak az 10 ezer forintos Erzsébet-utalványokat. Majd a kormány ugye visszavonta a döntését.
Lázár a következőket mondta: Rogán Antal adott egy tájékoztatót arról, hogy áll a nyugdíjemelés, és felvetődött, hogy van lehetőség 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány átadására. A kormányülésen elhangzott, hogy a Magyar Posta 458 forint plusz áfa összegért tudja vállalni a kézbesítést, és nem is biztos, hogy karácsonyig ki tudja ezt szállítani.
A járási és kormányhivatalokat már felhasználták különböző kormányzati feladatok ellátásra (például a földárverések), és mivel a kormányhivatalok a kormány "leghadrafoghatóbb" szervezete, kézenfekvő volt, hogy bevetik őket az utalványok kézbesítésénél.
Lázár ezután tárgyal a szakszervezet vezetőjével, illetve több kormányhivatal vezetőjével. Itt megtudta, hogy ha 3-4 hét áll rendelkezésre, nincs probléma, ám itt kevesebb idő állt rendelkezésére. Boros Péterné, a szakszervezet vezetője például nem jogi, hanem "emberi" szempontokat fogalmazott meg, amit Lázár akceptált. Például, hogy a kormányhivatalokban nők dolgoznak, akik készülni szeretnének a karácsonyra.
Lázár szerint a Posta ezután új ajánlatot adott, ami olcsóbb. A miniszter hozzátette, hogy ez jobb, mert azt nem akarták, hogy rendőrök hordják ki az utalványokat.
Lázár János ezután újságírói kérdésre megerősítette, hogy Orbán Viktor az Erzsébet-utalványok mellé levelet is mellékel majd. Lázár azt mondta, nem látta a szöveget, nem ő a miniszterelnök, de szerinte nem nehéz kitalálni, mit ír majd Orbán a nyugdíjasoknak. Az utalványok nyomtatásától függ, mikor postázzák ki.
Lázár több kérdés is kapott a metróval kapcsolatos problémákról. A miniszter többször is elismételte, hogy a 3-as metró üzemeltetője dönti el, mikor van krízishelyzet a metró vonalán.
Orbán Viktor felajánlotta Tarlós Istvánnak, hogy a kormány egy ilyen metróleállás esetén segít a fővárosnak akár pénzzel, akár eszközzel. Ez azt jelenti például, hogy akár a katasztrófavédelem is segíteni tud probléma esetén.