Nem volt vallásgyalázó a bíróság szerint az a férfi, aki áprilisban püspöki jelmezben álmisét celebrált a lengyel nagykövetség előtt, majd ál-abortusztablettát rakott úrvacsorát imitálva a tüntetők szájába. Első fokon a bíróság elutasította a keresetet, amit többek között a tatai aljegyző és egy volt alkotmánybíró nyújtott be. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete nem jogerős, a felperesek fellebbeznek ellene.
Püspöki jelmezben áll egy férfi, latin halandzsa után keresztet vet, az abortusz-ellenességet kifigurázó beszédet mond, majd felemel egy dobozt, amin tollal firkantva a szent ostya felirat látható és keksz van benne. Ezt követően odalép hozzá egy nő, aki a dobozt egy abortusztabletta feliratú másik zacskóra cseréli, amelyből a férfi a pár tucat jelenlévő közül néhány nő szájába „Krisztus teste” felkiáltással egy fehér cukorkának kinéző tablettát helyez.
Az alábbi videón is látható előadás idén áprilisban, a lengyel nagykövetség előtt történt, nem sokkal azután, hogy Beata Szydlo lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy katolikusként aláveti magát a püspökök által megfogalmazott egyházi tanításnak, és meg fogja szavazni az abortusz totális betiltásáról szóló Stop aborcji (Leállítani az abortuszt) nevű törvényjavaslatot.
Szydlo szavai miatt Lengyelországban számos tüntetés történt, Magyarországon a lengyel tervezetet elutasítva Az én testem, az én választásom nevű csoport szervezett megmozdulást a követség elé. A néhány tucat tüntető és egyetlen ellentüntető előtt előadott performansz álpapjának megformálására Türei Dénes biológust kérték fel.
Türei beszédét Bajusz Orsolya, Fero Dalma és Básthy Ágnes írták, többekkel együtt ők szervezték az eseményt is. „A lengyel katolikus egyháznak komoly szerepe volt ebben a történetben, ezért választottuk ezt az előadásmódot. A beszédben elhangzó idézeteket abortusz-ellenes weboldalak és videók szövegeiből ollóztuk össze, tehát az abortuszt ellenzők saját mondatait használtuk fel” - mondta az Indexnek Fero Dalma. Bajusz Orsolya szerint "aki bele akar szólni a nők testi önrendelkezésébe, az erőszakoskodik és a nők életével játszik. Az, hogy az élet a fogantatáskor kezdődik egy mesterségesen életben tartott világnézeti dogma, a megfogant terhességek 50-70%-a magától véget ér, sok nő volt úgy terhes, hogy nem is tudott róla. A magzat nevében azok ellen a nők ellen fellépni, akiknek a teste nélkül a magzat életképtelen lenne álságos, azaz nem a magzatot védi, hanem a nők teste feletti és azon keresztül az erőforrások feletti kontrollt valósítja meg."
Míg a szervezők és beszédírók ellen semmilyen eljárás nem indult, a papot megszemélyesítő Türei Dénest különböző jogcímeken többen is feljelentették. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Magyar Idők újságírója vallásgyalázással kapcsolatos feljelentését, illetve egy garázdasággal kapcsolatos másik eljárást az illetékes hatóságok már korábban megszüntették.
December közepén pedig a Fővárosi Törvényszék elutasította azt a harmadik keresetet, ami szerint a performansz megsértette volna a katolikus vallási közösséghez tartozó felperesek emberi méltóságát és a vallás szabad gyakorlásához, a vallásszabadsághoz fűződő jogát. A végül elutasított keresetet benyújtó felperesek között volt Zarka Rozina mellett a vasárnapi boltbezárásokat is szorgalmazó tatai aljegyző, dr. Frivaldszky Gáspár, illetve dr. Lábady Tamás, volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója is.
Dr. Szabó Csilla bíró szerint a tüntetésen előadott színjáték „nem pusztán valláskritikát fejezett ki, hanem egy olyan társadalmi, politikai, ideológiai vitában fejtett ki álláspontot, amelynek a közéleti érintettsége jelentős és aktuális, ez pedig a véleménynyilvánítást még fokozottabb védelem alá helyezi.” A bíróság emellett kiemeli, hogy
A bírói indoklás szerint az álpapi performansz nem tekinthető súlyosan sértőnek vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántónak, így belefér az Alaptörvény által kimondott véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez való jog gyakorlásába. „A bíróság álláspontja szerint megállapítható, hogy az alperesek szándéka nem a katolikus hit meggyalázása, hanem a katolikus egyháznak és a hívők közösségének az abortuszvitában elfoglalt álláspontja éles, gúnyos kritikája volt, amely pedig a véleménynyilvánítási jog által védett magatartásforma” - fogalmaz az ítélet.
Dr. Frivaldszky felperest megkérdeztük, mit szól az ítélethez. Kérésének megfelelően válaszát változtatás nélkül közöljük: „A keresztények hitének középpontjában az a Jézus áll, akinek a születését Karácsonykor ünnepeljük. Jézus számunkra maga az élet. Az abortusztabletta egy ártatlan emberi élet kioltására alkalmas szer. Ilyen módon a halált jelképezi. Püspöki ruhában egy olyan zacskóból, amire jól láthatóan az van írva, hogy "abortusztabletta" "megáldoztatni" másokat azzal, hogy "Krisztus teste" nem más mint a kereszténység meggyalázása. Mindez anélkül történik, hogy a jelenet bármilyen vitára lehetőséget adó üzenetet hordozna. A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet addig, hogy egy társadalmi csoportnak, jelen esetben a keresztényeknek a legmélyebb hitét, mindenféle cél és mondanivaló nélkül meggyalázzák. A hívők körében elemi felháborodást érzünk. Természetes, hogy az ítéletet megfellebbezzük.”
Az ítélet egyébként azt írja, hogy habár a felperesek az abortusztablettát az öléssel azonosítják, azonban az nem mindenkinek és nem minden kontextusban negatív tartalmú szer.
A tüntetést kiváltó lengyel törvénytervezet szerint az abortusz akkor sem lenne engedélyezhető, ha az anya élete veszélyben forog, ha a terhesség nemi erőszak következménye, vagy a magzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedett. Szydlo miniszterelnök bejelentését Lengyelországban hatalmas tiltakozáshullám követte, az áprilisi bejelentést követően még októberben is Lengyelországszerte tüntettek koromfekete ruházatban a tervezetet ellenzők. A tiltakozási hullám azonban gondolkodásra késztette a konzervatív kormányt és Szydlo kormányfő maga állt ki, hogy elmondja, a kormánya nem dolgozik az abortusztörvény módosításán.