Három MSZP-s képviselő tette fel ugyanazt a 9 kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek a körözött szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon magyarországi tartózkodásával kapcsolatban. Az ezekre adott válaszokból többek között az derül ki, hogy az üzletembertől 2015-ben próbáltak meg ujjlenyomatot venni, ami azért furcsa, mert a Heti Válasz korábbi információi szerint az üzletember már 2014-ben tartózkodási engedélyt kapott, amit aztán kétszer hosszabbítottak meg.

Amióta októberben kiderült, hogy a terroristák pénzelésével és az USA eddigi legnagyobb pénzügyi csalássorozatában való részvétellel gyanúsított szaúdi olajmilliárdos megvett egy telket a kormányfő szomszédságában, a fél hazai sajtó próbálja megfejteni, hogyan történhetett ez meg. Hogyan került az országba, hányszor járt itt stb. Az elég jól dokumentált és a Belügyminisztérium által is megerősített, hogy Ghaith Pharaon aktív gazdasági tevékenységet folytatott az országban (üzletelt az állammal és Tiborcz Istvánnal is), az azonban kevésbé, hogy hogyan volt ez lehetséges egy nemzetközileg körözött személlyel kapcsolatban. A szaúdi üzletemberrel kapcsolatos cikkeinket ide kattintva érheti el. 

A szocialista képviselők kérdéseire adott belügyminiszteri válaszokat a 444 szúrta ki. Ezekből a következők derültek ki. Pharaontól 2015. március 2-án próbáltak meg ujjlenyomatot venni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal budapesti igazgatóságán. Ez azonban csak kísérlet maradt, mivel „a barázdák nagymértékű sérülései miatt nem volt alkalmas az azonosításra". A belügyminiszter szerint Pharaon nem nyilatkozott vízumkérelmében, hogy Franciaországban kapott-e vízumot korában. Ezt arra a feltételezésre válaszolták, miszerint az üzletember korábban kapott vízumot Franciaországban, ahol tudott ujjlenyomatot adni. 

Pintér azt is leírta, hogy a szaúdi üzletember öt alkalommal lépett Magyarország területére, mind az öt alkalommal Ferihegyre érkezett.

Az, hogy a kormány miniszterei mennyire vannak képben a körözött szaúdi üzletember magyarországi érkezésével kapcsolatban, nagyon szépen mutatja egy korábbi cikkünkben összeállított válogatás a részükről érkezett állításokból Pharaon vízumkérelméről:

• 2014. október 27 -én nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta Lázár János a november 3-i kormányinfón.
• 2014. október 1-jén nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta egy héttel később Lázár, miután hét titkosszolgálati vezetővel beszélt a parlament nemzetbiztonsági bizottság ülésén.
• Pharaon kétszer adott be vízumkérelmet, „2014. október 1-én Bejrútban és 2014. október 24-én Ammánban” – mondta kérdésünkre november 11-én Lázár, aki felvetésünkre azt is hozzátette, hogy az október 27-i dátum „ elszólás vagy elírás lehetett”.
• „Ghaith Pharaon részére Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot 2014 szeptemberében. A vízumeljárás lefolytatását követően a vízumot a bejrúti konzulátus állította ki 2014. október közepén” – írta Szijjártó Péter november 16-én két szocialista képviselő kérdésére. Ebből arra lehetett következtetni, hogy Pharaon nem is adott be vízumkérelmet.
• Pharaon 2014. október 1-én Bejrútban nyújtott be vízumkérelmet, 2014. november 24-én tartózkodási engedély iránti kérelmet adott be Ammánban – írta november 25-én kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya.
• Az üzletember 2014 decemberében adott be tartózkodási engedély iránti kérelmet Ammánban – mondta nekünk személyesen Szijjártó Péter november 28-án.
• Aztán a külügy visszatért az eredeti, november 24-i álláspontjához.