Jelentéktelennek tűnő hír jelent meg az MTI-ben december 10-én arról, hogy Orbán Viktor fogadta az evangélikus egyház elnök-püspökét. A miniszterelnök a jelentés szerint a megbeszélésen megígérte, hogy az állam támogatja az egyház templomépítéseit és hogy kórházat is működtethessen.
A találkozó jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, ha tudjuk, hogy a magyar evangélikus egyház milyen kritikus volt az Orbán-kormány politikájának főbb pontjaival.
Elítélték a menekültek megbélyegzését, a népszavazási propagandát, a korrupciót, a szegények megbélyegzését. Tehát éppen olyasmiket, amelyekre a kormány a propagandáját építette. És itt nem udvarias egyházi megjegyzésekre kell gondolni.
„A tavaly nyári plakátkampánnyal olyan megdolgozása folyt a társadalomnak, ami nem méltó az ügyhöz” – dobott fel magas labdát Fabiny Tamás püspök a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
"Csak annak hiteles a kereszténysége, aki kiáll a menekültek mellett" - mondta a püspök egy menekültügyi megbeszélésen.
Sarkos mondatok ezek, de ilyenkor az ember hitvallásos helyzetbe kerül és inkább kell hallgatnia az erkölcsre, mint a törvényre
– idézte a püspököt a Kötőszó evangélikus blog.
Fabiny Tamás nem rejtegette, hogy egyháza emberbarát megközelítését a politikai verdikt fölé helyezi, amikor példaként megemlítette, hogy "a második világháború idején is szembe kellett menni az államhatalommal.” Szerinte a plakátkampánynak beláthatatlanok a következményei, mivel az ember rosszabbik énjét hozza elő.
Majd odaszúrt a hipokrita híveknek is: nevetségesnek tartotta, hogy “a keresztény Európa fölött azok hullatnak krokodilkönnyeket, akikről tudja, hogy be sem tennék a lábukat a templomba” – idézte a blog a beszélgetést.
És itt nem valamiféle különvéleményről van szó. Prőhle Gergely egy mandineres interjúban szándékosan manipulatív kérdéssornak nevezi a népszavazási kérdéseket, pedig Prőhle nem csak evangélikus egyház országos felügyelője, hanem a közelmúltig államtitkár-helyettes is volt az Emmiben.
Az evangélikusok az átláthatóság területén is az európai normákat követik. Bolba Márta lelkésznő közvetlen stílusban számolt be arról, hogyan próbált pártideológiai utasítást adni Kocsis Máté a kerületéhez tartozó egyházi vezetőknek a népszavazásról. A fideszes politikus arra utasította az egyházi elöljárókat, hogy a szószékről buzdítsák a népszavazáson való részvételre a híveket, írta a lelkésznő.
Bolba a találkozón azzal feszítette a húrt, hogy kérte a jelenlévőket, idézzék a népszavazási kérdéseket:
“Kiderült, hogy senki nem tudja a kérdést. A Fidesz kommunikációs igazgatója, aki 11 megyében kampányolt az ügyben, szintén nem tudta, hogy mi is a kérdés. Arra sem tudott válaszolni jogászként, hogy milyen jogi következményekkel járna az igen vagy a nem válasz.” – írta Borba, ráadásul az erősen kormánykritikus Kettősmérce blogon.
Az egyház egyébként nem ideológiai háborút vív a témában: van olyan programja, amely a magyarországi menekültek beilleszkedésével, támogatásával foglalkozik.
Az evangélikusok bűneit fokozza, hogy nem csak a menekültekért állnak ki.
"A keresztyén embernek tennie kell a korrupció ellen" - érintett egy másik forró témát korábbi interjújában Fabinyi Tamás.
Elfogadhatatlan, hogy ma Magyarországon úgy szülessenek döntések, hogy azok nem transzparensek, vagy csak a gyanú árnyéka vetüljön valakire, mert nem tud elszámolni vele, miként gazdagodott meg.
"Én ezt a mai magyar társadalom legnagyobb nyomorúságának érzem, és erre vonatkozóan teljes mértékben osztom az átlagemberek véleményét. Nincsenek tisztességes gazdasági viszonyok, mert a korrupció átszövi a társadalmat” – fejtette ki a püspök.
Az emberség, és a tiszta gazdálkodás melletti kiállásnak meg is lett az eredménye. Igaz, továbbra is a kelet-európai viszonyok közt.
A kormány leállította az egyháznak szánt támogatásokat, terjedt a szóbeszéd egyházi körökben. Forrásaink különböző mértékű megvonásról, befagyasztásról beszéltek: egyesek szerint az utóbbi évben összesen akár 2,5 milliárd forintnyi támogatást vonhattak meg az egyháztól. Mások szerint a büntetés csupán a 100 millió forintot érte el.
A távolságtartásnak látható jelei is voltak: Lázár János október végén 150 milliárdos egyházi támogatásra tett ígéretet, de csupán a katolikusokat és a reformátusokat említette kedvezményezettként.
A Fidesz honlapján is aránytalanul kevés evangélikusokkal foglalkozó hírt találtunk, miközben egymás után sorakoztak a többi történelmi egyháznak tett felajánlások és találkozók jelentései.
Ebben a helyzetben bibliai csodának tűnt, hogy Orbán Viktor hirtelen fogadta az egyház vezetőjét. A szűkszavú hírügynökségi jelentésből nem derült ki, hogy a kormány mit kért a baráti jobbért cserébe.
Változik a magyar evangélikus egyház européer szerepvállalása? Beáll a többi egyház közé, hogy kiszolgálja a kormány propagandacéljait? Vagy előfordulhat, hogy csupán a hangos véleménynyilvánítástól kell tartózkodniuk?
Kérdéseinkkel megkerestük az egyház vezetőit, akik eddig sajtókapcsolataikban is a nyíltságot képviselték. Ezúttal azonban már a titkáraiknál elakadtunk.
Az elnök püspök titkára válaszában annyit írt: „Orbán Viktor miniszterelnök és Gáncs Péter találkozójának nem a migráció volt témája, hanem az evangélikus egyház sokszínű szolgálatának jelene és jövője. A Magyarországi Evangélikus Egyház – saját diakóniai rendszerében, illetve a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálattal együttműködve – a jövőben is végzi azt a segítő, támogató munkát, amit eddig.”
Fabiny Tamás titkára pedig telefonon utasította el megkeresésünket.
Sikerült viszont megszólaltatnunk a karitatív munka terén aktív lelkészt, Laborczi Gézát, aki tágabb kontextusban beszélt a kérdésről.
A lelkész szerint a probléma oka, hogy az egyházak támogatási szempontból függő viszonyban vannak az államtól. Az államtól átvállalt feladatok finanszírozása megoldott. A rendszerváltás utáni kárpótlás azonban még nem fejeződött be, fejtette ki az Indexnek Laborczi. Azon anyagi javakat, amelyek révén az egyházak saját forrásaikból gazdálkodhatnának, az állam nem adta vissza, és a kártalanítás korszerű formáit sem dolgozta ki.
A lelkész szerint ezen helyzet rendezésével megszűnnének a fenti problémák.
Kérdésünkre, hogy a találkozó után kaptak-e utasítást, hogy az érzékeny kérdéseket másképp kezeljék, Laborczi nemmel válaszolt. A lelkész azt reméli, hogy a kormány túl van a menekültezős propaganda szakaszán, és így a konfliktusok is oldódnak.