Petíciót indítottak civilek azért, hogy Majtényi László legyen a köztársasági elnök. A kezdeményezést máris több baloldali értelmiségi aláírta, például Bitó László író, Bródy János zenész, Heller Ágnes filozófus, Kéri László politológus, Göncz Kinga volt külügyminiszter, illetve Parti-Nagy Lajos író. Itt megtalálja az eddigi aláírók névsorát.
A jelölést Székely Sándor fővárosi képviselő jelentette be. De természetesen Facebook-csoport is indult az ügy érdekében, Dr. Majtényi Lászlót köztársasági elnöknek címmel, ahol a kezdeményezők azt írták: ma "fékevesztett a hatalom, mert nincs ellensúlya, ezért mindennél fontosabbnak tartjuk, hogy legalább a köztársasági elnök ellensúlyt jelentsen".
A szervezők szerint Áder János jelenlegi elnök "nem követte Göncz Árpád mindenkire nyitott, emberséges stílusát, sem Sólyom László ellensúlyra törekvését". Utódjának Majtényi Lászlót tartják a legalkalmasabbnak.
Majtényi az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, korábban az Alkotmánybíróság tanácsosa, főtanácsosa, 1995-2001 között a Magyar Köztársaság első adatvédelmi biztosa, majd 20 hónapig az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke volt.
Jogi szempontból persze mindegy, hány aláírás gyűlik össze, ugyanis az államfőt a parlament választja, vagyis a képviselőkön múlik a jelölés is. Az aláírók ezért kérik a parlamenti képviselőket, hogy jelöljék Majtényit. "A titkos parlamenti szavazás során pedig reméljük olyan képviselők is megszavazzák lelkiismereti alapon, akik nem mernek nyíltan ellentmondani a hatalomnak" - vélik a szervezők.
Az alaptörvény szerint a képviselők ötöde, vagyis 40 képviselő kell a jelöléshez, ami azt jelenti, hogy a jelölés sem egyszerű, mert ehhez az összes baloldali párt, vagyis MSZP-s, DK-s és független képviselő aláírása kell, és még LMP-seket is meg kell nyerni a dologhoz. További probléma, hogy Majtényi egyelőre gondolkodik, hogy egyáltalán elvállalja-e a jelölést. Ezt a Népszaván keresztül üzente meg.
A Majtényit jelölő "Elnököt a köztársaságnak" csoport képviselőjeként Székely Sándor azt nyilatkozta az Indexnek, hogy ők is tisztában vannak azzal, hogy "a jelölésnek nincs közhatalmi tétje", de azt szeretnék, hogy "az ellenzék mutasson alternatívát, ne csak tétlenül nézze a pártkatona Áder újabb kinevezését". Ez az ideiglenes ellenzéki összefogás akár az újabb választási szövetség alapja is lehetne, mondta Székely.
A civil csoport tervei szerint pár héten belül, legkésőbb január végére mindegyik ellenzéki párt dönt arról, hogy támogatja-e a közös jelöltet, februárban egy "civil évértékelő" keretében hivatalosan is bejelenti, hogy indul a pozícióért, március 15-én pedig egy közös ellenzéki pártok és civilek részételével közösen szervezett utcai demonstráción beszédet mond, hogy felvázolja, ő milyen köztársasági elnök lenne.
Orbán Viktor és a Fidesz vezetése már döntött arról, hogy Áder Jánost jelölik a kormánypártok köztársasági elnöknek. Áder pedig jelezte, vállalja az újabb ciklust. Ahhoz, hogy elnök legyen újra, a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges, de a második fordulóban elég a feles többség is.
A baloldali pártok közül az MSZP már jelezte is hétfőn este, hogy Majtényi László "olyan ember, aki államfőként nemcsak egyetlen párt szavazóit, hanem az egész országot tudná képviselni, ezért az MSZP által kialakított feltételeknek Majtényi László megfelel".
A párt közölte, hogy amennyiben Majtényi László vállalja a jelölést, fontos, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező demokratikus ellenzéki pártok egységesen felsorakozzanak mögötte. "Az MSZP ebben az esetben a lehető legrövidebb időn belül, a szükséges egyeztetések után kialakítja végső álláspontját" - írta a párt. Vagyis az MSZP-n nem fog múlni a dolog.