A pénzmosás és terrorszervezetek finanszírozása miatt körözött szaúdi olajmilliárdos története hónapok óta téma a hazai közéletben. Bár látszólag ismerjük a részleteket, például, hogy azért nem tudtak ujjlenyomatot venni Ghaith Pharaontól, mert az üzletember ujjbegyein sérültek a barázdák, valójában a legalapvetőbb kérdésekben sem világos minden. Azért, mert a kormányfő sajtófőnöke, a belügyminiszter, a kancelláriaminiszter és a jordán tiszteletbeli konzul hónapok óta nem tud vagy nem akar válaszolni a kérdéseinkre.
Tavaly októberben derült ki , hogy az FBI és az Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta a miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Azóta a fél magyar sajtó és több ellenzéki politikus próbálja kideríteni, hogyan történhetett meg ilyesmi, éppen akkoriban, amikor Orbán Viktor hetente elmondja, hogy meg kell védeni az országot a bevándorlóktól és a terroristáktól.
A Pharaon-ügynek több hónap elteltével sincs vége, leginkább azért, mert a történet szereplői és az érintett magyar hatóságok vagy összevissza beszélnek (még a miniszteri szinteken is), vagy nem mondanak semmit.
Ebben a cikkben azt szedtük össze, hogy
nem válaszolnak.
2015. november 3-án emailben kérdeztük meg Havasi Bertalantól, hogy a miniszterelnök miért nevezte professzornak Ghaith Pharant az Országgyűlésben, valamint hogy mikor találkozott a kormányfő és a körözött olajmilliárdos.
Orbán sajtófőnöke azt írta, hogy a kormányfő a parlamentben „részletesen válaszolt az ebben a témában hozzá intézett kérdésekre”. Az ironikusan részletesnek nevezett kormányfői megszólalás egyébként egyetlen konkrétumot tartalmazott: Orbán részt vett a jordán nagykövetség díszvacsoráján, ahol arab diplomaták és üzletemberek mellett Pharaon „professzor” is ott volt.
Ezután kétszer megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökétől, hogy Orbán miért professzorozta Pharaont, de nem reagált. (Ebben a cikkünkben egyébként leírtuk, hogy mi lehet a magyarázat.) De hogy mikor találkozott Orbán és Pharaon, arra Havasi több mint két hónapja nem válaszol.
Ehhez kapcsolódik, hogy ugyan Nagy István svájci nagykövet elismerte az Indexnek, hogy 2015-ben egy fogadáson „futólag találkozott” Pharaonnal, arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy hol volt ez a fogadás. Így azt sem lehet tudhatjuk, hogy a svájci sajtóban Orbán bankárának nevezett nagykövet ugyanott és ugyanakkor találkozott-e Pharaonnal, mint a miniszterelnök, vagy sem.
A Heti Válasz (HV) tavaly novemberben írt arról, hogy Pharaon először 2014 elején kapott tartózkodási engedélyt üzleti-befektetői tevékenységre. Ezt az információt hivatalosan nem cáfolták és nem is erősítették meg, csak annyit árultak el, hogy a körözött milliárdosnak 2016. november 1-ig volt érvényes tartózkodási engedélye.
November 24-én megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy Pharaon mikor és hol igényelt tartózkodási engedélyt, mikor kapta meg, milyen típusú tartózkodásra feljogosító engedélyt kapott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH), illetve meghosszabbították-e az üzletember tartózkodási engedélyét.
Nagyon nem lenne mindegy, hogy mit válaszol ezekre Pintér Sándor minisztériuma, ugyanis még mindig zavaros, hogy pontosan mennyi ideig tartózkodott Pharaon jogszerűen Magyarországon.
A két információ közti eltérés elég lényeges, pláne egy olyan ügyben, ahol Lázár János szavaival élve minden kifejezésnek, apró részletnek jelentősége van. A Belügyminisztérium könnyen tisztázhatná a Pharaon tartózkodási engedélye körüli ellentmondást, azonban
Ugyanez igaz a BÁH-ra is, akiknek szintén november 24-én küldtük el ugyanezeket a kérdéseket. (A tartózkodási engedélyeket BÁH-nál lehet benyújtani, és ők is adják ki ezeket, a BÁH pedig a BM alá tartozik.)
A feltett kérdéseinkre a válaszok egyébként nem derülnek ki Pintér Sándor szocialista képviselőknek küldött válaszaiból, tehát továbbra sem tudni, hogy Pharaon melyik évben jött először Magyarországra, csak annyit, hogy Pintér szerint ötször landolt a gépe Ferihegyen.
A december 1-ji kormányinfón Lázár Jánostól is megkérdeztük, hogy mikor kapott Pharaon tartózkodási engedélyt. A miniszter nem tudott fejből válaszolni, de azt ígérte, utánanéz, és még aznap megpróbálja megmondani. Délután a Miniszterelnökség sajtóosztálya annyit közölt velünk telefonon, hogy Pharaon 2014. november 24-én adott be tartózkodási engedély iránti kérelmet Ammánban. Legalábbis ők így tudják, de ebben a kérdésben a Belügyminisztériumnak kellene igazságot tennie.
Bár a miniszterelnök és a kormányközeli pénzekből kitartott sajtó előszeretettel emleget amerikai titkosszolgálati játszmát Pharaon-ügyben, nem az USA diplomatái kezdeményezték, hogy a körözött üzletember jöjjön Magyarországra, hanem Zaid Naffa tiszteletbeli jordán nagykövet.
Pharaon magyarországi érdekeltségei 2016. szeptember közepéig a budapesti jordán konzulátus címén voltak bejegyezve, Orbán a jordán követség díszvacsoráján találkozott az olajmilliárdossal, és a jordán konzul volt az, aki 2014. szeptember 30-án szóbeli jegyzékben jelezte a magyar külügynek, hogy Pharaon vízumot fog igényelni, figyeljenek oda rá, mert fontos.
Tavaly november 25-én felkerestük Zaid Naffát a konzulátus fogadóóráján, de azt mondták, nincs ott, keressük emailen. A kérdéseinket elküldtük a megadott címre, azóta sem reagáltak, többek között arra, hogy Naffa miért tartotta fontosnak, hogy Pharaon Magyarországra jöjjön üzletelni.
A már említett kormányinfón megkérdeztük Lázártól (a videón 3:45-től), a kormány érdeklődött-e Naffánál, hogy miért kért vízumot egy FBI által körözött üzletembernek.
Én nem beszéltem vele ilyesmiről. Életemben egyszer találkoztam vele, két nappal ezelőtt odalépett hozzám a Gresham-palotában. Akkor tudtam meg, hogy ő kicsoda
– válaszolta a miniszter.