"Ismét elhagyott minket egy kolléga, aki ha nem is két lábon, de négy lábon tíz éven keresztül rendíthetetlenül ült a sziréna alatt, és várta, hogy segíthessen" - így búcsúzott a katasztrófavédelem Szikrától, a tűzvizsgáló kutyától.

Szikra a második kutya volt a Mentőkutyás Szolgálatnál megalakulása óta. Feladata a titkok megfejtése volt, az emberi szem vagy orr számára sokszor láthatatlan jelek megtalálása és jelzése.

Keresett benzint, gázolajat, alkoholt, mindent, ami szándékos tűzokozásra alkalmas anyag volt. Számtalan esetben nyújtott nélkülözhetetlen segítséget a tűzoltóság tűzvizsgálóinak, amikor kiégett autók, lakások, házak felderítését végezték.

Szikra igazi profi volt, sose kellett könyörögni neki, hogy végezze a feladatát, éjjel kettőkor is lelkesen ugrott autóba és indult egy újabb feladat felé. Munkája díja egy finom falat vagy egy labda volt, no meg persze egy kis simogatás, amit mindig nagyra értékelt - írják az érzékeny búcsúközleményben kollégái.

Még kölyökként, nyolchetesen került a szolgálat vezetőjéhez, Leczki Sarolta tűzoltó főtörzszászlós, aki otthonában nevelte fel, de az első perctől fogva szolgálatba is elkísérte. Már az alomban, teszteléskor megmutatta kivételes ösztönös szaglási, keresési képességeit. Kiképzése egyéves koráig tartott, ekkor kezdte meg munkáját önállóan, beköltözve a laktanyába.

Minden kollégát elfogadott, az idegenekkel kedves, de közömbös volt, szeretett a feladatra, a keresésre koncentrálni, ösztönös tehetség volt. Szabadidejében, kedvenc programja közé tartozott a sétálás, úszás és a labda után rohangálás, nagyon jó kondícióval rendelkezett. Szikra egy éve nyugdíjba vonult, így a stafétát Kabos, a szintén drótszőrű magyar vizsla vette át tőle.

Szikra január 6-án aludt el örökre.