Drámai ágyi poloska-helyzetet festett le lapunknak egy pesti kollégium lakója. „Este félve fekszünk le és minden reggel újabb és újabb csípésekkel ébredünk. Mind lelkileg, mind testileg megviselt bennünket ez a probléma, a legtöbbünk hónapok óta nem tud aludni, és rettegve megy haza” – írta levelében egy egyetemista, nem az amazonasi dzsungelből, hanem az ELTE Ajtósi Dürer sori kollégiumából.
A diák szerint nem a vérszívó állatok jelentik egyedül a problémát, hanem a vezetőség hozzáállása, és a nem túl hatékonyan működő poloskairtó cég is.
"Amikor jelezzük a problémát lekezelően és elutasítóan bánnak velünk és csak abban az esetben hívnak irtást, ha kifejlet példányt viszünk a gondnokságra. Na, már most köztudott, hogy az ágyi poloskákat nehéz észrevenni, mert nagyon kicsik és csak éjszaka jönnek elő, ezért a rengeteg csípésnek elég bizonyítéknak kellene lennie egy irtáshoz, de nem így történik."
A diák szerint már a kollégium szobáinak közel felében a poloskák uralkodnak, miközben az irtócég nem mindig végzi el a munkát. A derék egyetemisták pedig csak a beköltözés után szembesülnek a helyzettel, előre ugyanis nem figyelmezteti őket a kollégium, hogy szobájukban poloskákra is számíthatnak.
A kollégium szerint a helyzet koránt sem ilyen drámai, habár poloskák vannak, csípnek, és tényleg nehéz őket kiirtani. De mielőtt a kollégiumi vezetők oldaláról is bemutatnánk a helyzetet, röviden ismerkedjenek meg cikkünk főszereplőjével: az ágyi poloskával.
Az ágyi poloska (Cimex lecturalius) megjelenését nehéz észrevenni, az állat csak akkor bújik elő, ha az ember már alszik. Akkor viszont nagyon is, mert emberi vérrel táplálkozik. A fertőzést is a csípése által okozott kiütések alapján a legkönnyebb észrevenni.
A kiütés főleg a kéz- és lábfejen, az arcon, a testhajlatokban jelenik meg, általában reggelre vagy délelőttre, és a szúnyogcsípéshez hasonlóan viszket is, viszont annál hosszabb ideig, akár egy hétig is.
Gyorsan szaporodik, napi 2-3 petét rak, és akár másfél évig is életben marad. Átlagosan csak 30 nappal a poloskák megjelenése után szokták észrevenni a fertőzést, addigra már több tucat példány is kikelhet, ezért az irtásuk se könnyű feladat. Egy rovarirtócég által üzemeltetett fővárosi poloskatérkép szerint 2008 óta gyorsan nő a fertőzések száma.
A poloskák szaporodásáról beszélt a kollégiumi központ vezetője, dr. Babos János. "A poloska nem kizárólag kollégiumi probléma. Mintegy 10 éve kezdődött országosan is a poloskafertőzések emelkedése. 2016-ban pedig országosan kiemelkedően sok poloska volt."
135 szobájukból átmeneti időszakokban összesen 20-25 szoba volt érintett. Az ELTE egyéb kollégiumaiban ilyen problémák csak szórványosan fordultak elő.
Babos arra nem válaszolt, hogy valóban kérték-e a diákokat, hogy kifejlett poloskákra vadásszanak. Azt azonban hangsúlyozta, hogy akkor is megrendelik a poloskairtást, ha sem poloskát, sem csípést nem mutatnak be.
A kétségbeesett diákok szerint a panasz azonban nem mindig vezet akcióhoz. "Az irtók megnézik az érintett szobát, amiben saját véleményük szerint nem található ágyi poloska (annak ellenére, hogy a lakók tele vannak csípéssekkel) nem irtanak le."
Babos János hangsúlyozta, hogy az irtás komoly költséget jelent a kollégiumnak, ezért indokolatlanul nem veszik igénybe a szolgáltatást. Évente négyszer végeznek általános rovarirtást, de ha a hallgatók kérik, akkor külön is irtatnak. "Előfordulnak téves riasztások is, amikor a cég még a nyomát sem találja poloskának vagy petének a szobában. Ha azonban szükségesnek látszik, nem csak a vizsgált szobában, hanem a környezőkben is dolgoznak."
Az, hogy egy szobában többször is irtanak, nem a hanyagság jele, magyarázta. A vegyszer ugyanis csak a kifejlett ágyi poloskát pusztítja el, a később kikelő peték miatt a beavatkozást akár háromszor is meg kell ismételni.
A már kezelt szobákba költözőket egyébként a poloskairtás sikerébe vetett hit miatt nem értesítik az esetleges kellemetlenségről. Babos elmondta, hogy a korábban poloskás szobákba csak akkor költöztetnek új hallgatót, ha már teljesen meggyőződtek a szoba poloskamentességéről. Szerintük emiatt nem is szükséges a tájékoztatás.
Megjegyezte azt is, hogy a poloskás esetek száma csökken, míg augusztusban 14 alkalommal kértek irtást, januárban már csak 2-3 riasztás volt. Igaz, januárból még csak hat nap telt el cikkünk írásakor.
A poloska elleni küzdelem közös feladat, derült ki interjúnkból. A vezetőség előadásokat is szervezett a diákoknak, hogy megismerjék a poloskát és az ellene való védekezés módozatait. Sajnálattal látták, hogy az előadásokon csupán 10-15-en vettek részt.
Ha nincs szándék a segítség befogadására, akkor nehéz a vezetőség helyzete
– mutatott rá Babos – ezért a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzattal együttműködésben tesznek lépéseket a hallgatók tájékoztatására.
A poloskák elleni hosszú távú harc jegyében az ELTE országos kollégium-felújítási programot tervez, nyilatkozták az Indexnek. 2018 végéig 1700 kollégiumi férőhelyet szeretnének felújítani.
A közelmúltban komoly lépéseket kellett tenni a poloskák miatt a Dél-pesti kórházban is.
Ahogy megírtuk, ágyi poloskákat találtak a Jahn Ferenc kórház szemészeti osztályán, ezért azt le is kellett zárni. A betegeket elköltöztették az osztályról, és teljes fertőtlenítést végeztek.
Ne maradjon le semmiről!