Károlyéknak a gatyájuk is rámegy a villanyszámlára, Anna szobájában nappal is koromsötét van, Gyuláéknak pedig az utcalámpa adja éjszaka a világosságot. Rengeteg szegény családnak jelent problémát a világítás, egy alapítvány azonban kitalálta, hogy napelemmel működő világítótesteket szerel a házukba. Mennyit segíthet egy LED-égőkkel körbetekert műanyagflakon? Az Abcúg riportja.
Feltöltős óránk van, de gyakran elfogy róla a pénz. Ilyenkor gyertyázunk.
Németh Károly feleségével és három gyerekével él Bicske szegényebbik részén, egy háromszobás kis házban. Telente van, hogy tizenötezer forintot is ráköltenek az villanyszámlára, hiszen arról üzemel a bojler, a világítás és a tévé is. Sokszor azonban ez sem elég, a hónap végére elfogynak a wattok a feltöltős villanyórából, a házuk pedig sötétségbe borul.
Háromszáz kilométerrel arrébb, az ország másik felén lévő Bódvalenkén Józsefék még rosszabb helyzetben vannak: két éve tartozás miatt kikötötték a házukból az áramot. A régi tévéjük azóta csupán dísznek áll a szoba sarkában, és sokáig gyertyával világítottak esténként. Pár utcával arrébb, Gyuláknál semmilyen világítás nincs, hozzájuk az utcalámpa fénye szűrődik be esténkét. Egy alapítvány azonban mindegyiküknek napelemet szerelt a házára, és LED-lámpákból álló világítótestet a szobáikba.
Aranyvasárnap előtti csütörtökön teljesen felbolydult Németh Károlyék bicskei háza. Ketten barkácsoltak az előszobában, ketten a tetőn, mások pakoltak, létrát állítottak. A dobozokból LED-fénysorral körbetekert rudak kerültek elő, amelyeket horgász damillal rögzítettek a mennyezethez, a falra kapcsolót szereltek, a hűtő tetejére 12 voltos akkumulátor, a ház tetejére pedig egy napelem került.
A munkások a Romaversitas Alapítvány munkatársai, akik a Fényhozók nevű programjuk keretében szálltak ki Némethékhez, hogy napelemes világítást szereljenek fel a hátrányos helyzetű család házában. “Több százezer olyan roma van ma Magyarországon, akinek a háztartásában napi problémát jelent a világítás, meg úgy általában a rezsi” – mondta az Abcúgnak az alapítvány vezetője, Daróczi Gábor. Vannak olyan háztartások, ahol egyáltalán nincsen bekötve áram, máshol van, de lopják, ez pedig egyrészt veszélyes, másrészt a törvény bünteti.
Az energiaszegénységben élő roma családoknál pedig előfordulhat, hogy a család összbevételének a hatvan százalékát is elviszi a rezsifizetés. Daróczi például ismer egy Dél-Magyarországon élő asszonyt, akinek hat éve kikötötték az áramot a házából, havi 22 800 forintból él, de minden hónapban ötezer forintot költ gyertyára, hogy világítani tudjon este, és elemre, hogy egyetlen szórakozásként egy ósdi Szokol-rádiót hallgathasson.
Mindezek miatt született meg a Fényhozók projekt, amelynek célja, hogy megkönnyítse a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. “Hozunk egy olyan rendszert, ami megoldja, hogy minden szobában legyen világítás, plusz autó-töltő, amivel telefont vagy bármi mást lehet tölteni” – mondta Daróczi Gábor.
A rendszer lényege, hogy az alapítvány munkatársai felszerelnek egy napelemet a ház tetejére, amely feltölt egy akkumulátort, amely aztán ellátja árammal a ház helyiségeibe felszerelt LED-es világítótesteket. “A megújuló energiát szerettük volna hasznosítani” – mondta az Abcúgnak Orsós Mihály, az alapítvány egykori ösztöndíjasa. A 25 éves, fizikus végzettségű fiú ötlete volt, hogy napelemmel oldják meg a hátrányos helyzetű családok áramellátási problémáit.
“Drávaszentesen nőttem fel, ismerős volt nekem ez a helyzet, mi sem bővelkedtünk soha semmiben” – mondta Orsós, mielőtt a munkatársaival felszerelte volna a rudakra erősített fényfűzéreket Németh Károlyék mennyezetére. Kettő került a nappaliba, kettő az ebédlőbe, egy pedig a fürdőszobába. Károly leginkább a mosdó bevilágításának örült, ott ugyanis korábban volt, hogy egész este égették az energiatakarékos égőt, mert mindig volt valakinek dolga a fürdőszobában, így nem érte meg lekapcsolni.
A Romaversitas Alapítvány eddig 40 házat szerelt fel napelemmel hat különböző településen. A legtöbbet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenkén. A csereháti kis faluban szükség is van a segítségre: jórészt mélyszegénységben élő családok lakják, és van, akinek egyáltalán nincs áram a házában. Ráadásul a házak többsége olyan sötét, hogy még nappal is alig látni bennük. Ottjártunkkor még a nap sem bújt elő, a borsodi tájat sűrű, sötét köd takarta be.
József a falu szélén lakik a családjával, és kosárfonásból, illetve szociális segélyből próbál megélni. Két éve 130 ezer forintos villanyszámla-tartozást halmoztak fel, ezért kikapcsolták náluk az áramot. “Szeretném visszakapcsoltatni, de ebből a csöpp pénzből nem megy” – mondta. Inkább ételre vagy a gyereke iskoláztatására költ, lámpa helyett pedig egy ideig gyertyával világítottak. Egészen addig, amíg meg nem jelentek a faluban az alapítvány munkatársai, és fel nem szereltek Józsefeknél három fényfűzért a hozzátartozó napelemmel és akksival együtt.
A fényük ugyancsak pislákolt ottjártunkkor, a háromból egyet pedig le is kellett szerelni, mert a napelem nem bírta mindhármat ellátni energiával, a család azonban még két évvel a felszerelés után is örömmel használta őket. “Ha jobban süt a nap, jobban világít” – mondta Henriett, József lánya, majd hozzátette, hogy főzni és fürdetni is lehet a fényénél. A két éve felszerelt napelemeket és fényfűzéreket a legtöbb házban még ma is használják. Igaz, olyannal is találkoztunk, aki már rég leszerelte, mondván, hogy amikor visszakötötték a házába az áramot, okafogyottá vált. De volt olyan is, aki a pajtáját világította be a fényfűzérekkel, hogy legyen fény, amikor a szamarat és a nyulait eteti.
Mások viszont még azután is ragaszkodtak a napelemes megoldáshoz, miután újra lett áram a házukban. Anna az unokáival lakik egy sötét szobában. Az ő házukban ugyan van áram, de inkább a fényfűzért használják, az olcsóbb. Délután ötig hagyják töltődni az akkut, ami aztán reggelig táplálja energiával a műanyagflakonra tekert világítótestet. “Lefürdenek a gyerekek, beszélgetünk” – mondta Anna, mit csinálnak lefekvés előtt a fényében.
A szembeszomszédaiknál, Gyuláéknál azonban éppen a múlt hónapban romlott el az alapítványtól kapott akkumulátor. Mivel az áramot már évekkel ezelőtt kikapcsolták náluk, így vissza kellett térniük a gyertya-világításhoz. Az akkut kicserélni ugyanis nincsen pénzük, pedig szívesen világítanának újra a fényfüzérrel. Egyedül az a szerencséjük, hogy pont a szobájuk előtt áll egy lámpapózna, amelynek a fénye éjszaka hozzájuk is bevilágít.
“Megrendítő, hogy emberek milyen körülmények között tudnak élni. Mikor hazamentem, egészen átértékeltem, hogy van egy kényelmes ágyam ás melegvizem. Egészen másképp néztem ezekre” – mondta az Abcúgnak Orsós Mihály, miközben Némethék bicskei házában szerelt.
A bicskei házra már nagyobb hatásfokú napelem kerül, mint két éve a bódvalenkei házakra. A teljes rendszer kiépítése közel 35 ezer forintba kerül, a napelem működésére 20 év garancia van, a LED-égősorra öt év. Orsós szerint egyedül az akkumulátor a gyenge pont, annak ugyanis a folyamatos használat miatt csak két év a várható üzemelési ideje. Viszont 15 ezer forintért már ki lehet cserélni.
Délutánra Némethék házában világítottak a LED-izzók, másnap estére pedig már vendégeket is hívtak. Daróczi Gábor szerint legközelebb a Csongrád megyei Bakson akarnak napelemeket szerelni tíz hátrányos helyzetű család házára. Az ehhez szükséges pénzt internetes adománygyűjtésből szedték össze, de kaptak már ígéretet vállalkozóktól is, hogy pénzzel segítik, hogy a szegény családoknak felszerelést vásárolhassanak, és megtanítsák őket a rendszer kiépítésére.
“Szerintem ők nem kifejezetten értik, mi történik velük” – mondta Orsós Mihály arra a kérdésre, milyen visszajelzéseket kapott azoktól, akiknek a házába felszerelték a napelemet. “Beállít 5-6 idegen ember, fúrnak-faragnak, szerelnek, ez egy kicsit meglepő lehet számukra. De amint elmegyünk, este bekapcsolják a világítást, és látják, hogy szép meleg fénye van, annak igazán örülnek” – tette hozzá.