„A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket

minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani.

És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége” – nyilatkozta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, frakcióvezető-helyettese.

Németh néhány órával azután közölte ezt egy sajtótájékoztatón, hogy a részben a Soros-alapítvány által támogatott civilek borúlátó jövőt vizionáltak a brit Guardiannak nyilatkozva. Ezeknek a szervezeteknek a képviselői attól tartanak, hogy Donald Trump győzelmével Orbán Viktor elől elhárult az akadály az elől, hogy leszámoljon velük. Úgy tűnik, igazuk lett.

A kormányzat azt szeretné, ha a civil szervezetekről szóló 2011-es törvényt módosítanák, egyebek mellett úgy, hogy a vezetőinek vagyonnyilatkozatot kellene tenniük – az erről szóló módosító javaslat a tervek szerint még április előtt a parlament elé kerülne. A Guardian szerint ez a lépés a „megfélemlítés” része, bár az nem derül ki a cikkből, hogy a kötelező vagyonnyilatkozatot a civil szervezetek vezetői miért tartanák megfélemlítőnek. Megkérdeztük erről Kapronczay Stefániát, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója szerint ők a politikusokkal ellentétben nem kapnak közpénzt, ráadásul a közhasznúsági beszámolójukban közzéteszik, hogy a vezetők mennyi pénzt kaptak a szervezetektől, ez tehát nyilvános adat. Mint mondta, attól tartanak, hogy a vagyonnyilatkozatban szereplő információkat a kormányzati sajtó a lejáratásukra akarja majd felhasználni.

Arra a felvetésünkre, hogy ha ugyan közpénzt nem is kaphatnak, de a közéletet befolyásoló szervezetek vezetőiként akár korrumpálhatóak is, ezért indokolt lehet a vagyonnyilatkozat, azt felelte: valóban, ilyen értelemben indokolt is lehet akár, viszont ez esetben szerinte sokkal inkább arról van szó, hogy ez az egyik lépcsője annak, hogy őket ugyanúgy kezeljék, ahogy Oroszországban. Külföldi ügynökökként tartsák nyilván őket, így próbálva hitelteleníteni a munkájukat. 

Az a stílus, ahogyan Németh kedden nyilatkozott, egyértelmű: a kormánypárt most már nyíltan vállalja, hogy ezeket a szervezeteket „el akarja takarítani”, fel akarja számolni.

A Guardian cikke emlékeztet arra, hogy Orbán nyíltan egy sajátos stílusú, a demokratikus intézményeket leépítő, a kormánykritikus sajtót gyengítő illiberális államot épít, ebbe a koncepcióba illeszkedik be a civil szervezetek meggyengítése is. Ezeket a civil szervezeteket a kormányfő külföldről fizetett ügynököknek tartja, amelyek külföldi érdekeket képviselnek.

Olyannyira így gondolja ezt a kormányzat, hogy Soros Györgyöt is nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti. A kormány a Soros-féle szervezeteket, valamint a Norvégia támogatását élvező civileket rendre támadta, olyannyira, hogy a civileknek korábban kifejezetten Orbán kérésére estek neki a hatóságok. Ezeket a lépéseket ugyanakkor az Egyesült Államok eddig rossz szemmel nézte, 2014-ben Barack Obama is felszólalt ellene.

Emlékezetes, 2014 áprilisában indult egy nyomozás: Orbán személyes utasítására két év alatt 62 civil szervezetet vizsgált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, négy alapítvány adószámát próbálták meg felfüggeszteni, a rendőrség 16 hónapon át nyomozott, hét szervezetet ellenőrzött az ügyészség. A civilek elleni kampányba beszállt a teljes kormánypárti sajtó. A vége az lett, hogy egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, viszont legalább egy esetben a bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt. 

Trump győzelme azonban a civilek bedarálásában fordulatot hozhat, a Guardian szerint a civilek attól tartanak, hogy ezúttal az ellenük intézett támadásokat Washington már nem fogja bírálni. Azaz Orbán terve zöld utat kaphat. Erről beszélt a brit lapnak Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke is. Szerinte Orbánnak nagyobb tere lesz arra, hogy végrehajtsa azokat az intézkedéseket, amik szembemennek a demokráciával és a jogállammal. Chris Stone, az Open Society Foundations elnöke pedig a lapnak azt mondta, ez egyben egy európai teszt is lesz, mert most dőlhet el, mit lép minderre Európa.

Bár a civilek félelme sipákolásnak tűnhet, az a trend, hogy a kormány erővel és a nemzet biztonságára való hivatkozással el akarja lehetetleníteni a civileket, nagyon is érezhető és látható a közéletben. Ráadásul a módszer már kipróbált, hiszen amivel Orbán egy ideje próbálkozik, az Oroszországban már működik.

Oroszországban minden olyan szervezet, amely külföldről kap támogatást, külföldi ügynöknek van titulálva hivatalosan is. A módszer végtelenül egyszerű és roppant hatásos: ha például a demokratikus jogokat vagy emberi jogokat védelmező civil szervezet kritizálja a kormányt, amiért az antidemokratikus lépéseket tesz, esetleg korrupt, akkor a kormány visszavághat azzal, hogy a bíráló nem is független, hanem egy külföldi ügynök, egy ellenség. Ezzel nem csak hitelteleníteni tudja az adott szervezetet, de semlegesíteni a kritikákat. Mindeközben közpénzből felépítheti a saját „civil szervezeteit” is, amelynek vezetői abszolút kormánybarátok és a szintén közpénzből felpumpált közmédiában és kormánypárti médiában a kormány álláspontját hangoztathatják. Ez a jelenség már Magyarországon is megfigyelhető.  

A februárban ismét Magyarországra látogató Putyin 2003 óta harcol a civilek ellen. Először csak adminisztratív eszközökkel nehezítette a dolgukat, aztán nemkívánatosak lettek, végül tavaly év végén eljutott odáig, hogy gyakorlatilag betiltotta az Open Societyt. Ahogy arról korábban írtunk, a posztszovjet államokban is hasonló folyamat játszódott le, egyik autokrácia sem tűrte a kritikus hangot. Üzbegisztán 2004-ben záratta be a helyi Soros Alapítványt, miután hozott egy olyan törvényt, hogy a civil szervezeteknek újra kell regisztrálniuk magukat, a kormánynak pedig vétójoga van a működésüket illetően. Kazahsztán adóelkerüléssel vádolta ugyanabban az időszakban a Soros Alapítványt, Türkmenisztán 2010-ben tette feketelistára Sorost, ami azt jelenti, hogy a szervezeteinek képviselői nem léphetnek be az országba.