A Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és a Transparency International azok a szervezetek, amelyeket az Orbán-kormány el akar takarítani az útból. Ez derült ki az ATV szerda reggeli műsorában, Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ott úgy fogalmazott: konkrétan a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és a Transparency International azok a szervezetek, amelyeket vissza kell szorítani Magyarországon, mert „mindenféle legimitációs részvétel nélkül akarnak beleszólni a nagypolitikába."
A TASZ megtámadása azért is különösen érdekes, mert 2007-ben, amikor a Fidesz ellenzékben volt, éppen ez a szervezet védte őt meg. Orbán Viktor ellen ugyanis akkor személyiségi jogi pert indítottak. Első fokon nem volt védője, maga járt el az ügyében, és bár a bíróság neki adott igazat, perlője fellebbezett. Másodfokon azonban már nem bízta a véletlenre és a TASZ-hoz fordult.
A Transparency International pedig egy olyan civil szervezet, amely a korrupció feltárásában és kimutatásában érdekelt, de úgy tűnik, ez is nagyon zavarja a kormányt. A TI évente közzéteszi a korrupcióérzékelési indexét, amely az országokban tapasztalható korrupció szintjét mutatja meg szakértők becslése és közvélemény-kutatások alapján. Az érték általában a politikai korrupciót mutatja be. Ezen kívül a TI az oknyomozó újságírást is támogatja. Az Index Rogán Antal jobbkezének, Kertész Balázsnak a portréjáról közölt cikkének elkészültében például a TI is nyújtott segítséget a Független Médiaközponttal közösen.
A Helsinki Bizottság pedig egy jogvédő szervezet. Az a szervezet, amely szerint például indokolatlan volt a Kossuth téri kordon fenntartása. Annak a kordonnak a fenntartása, amelyet még a szocialista rezsim rendelt el. A kordon ellen anno a Fidesz is fellépett, az ellenzéki pártnak akkor nem volt semmi baja a Helsinki Bizottsággal. Ellenben most, hogy a Helsinki Bizottság emberjogi szempontból bírálta a kormány menekültpolitikáját, ellenséggé vált.
„A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket
minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani.
És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége” – nyilatkozta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, frakcióvezető-helyettese.
Németh néhány órával azután közölte ezt egy sajtótájékoztatón, hogy a részben a Soros-alapítvány által támogatott civilek borúlátó jövőt vizionáltak a brit Guardiannak nyilatkozva. Ezeknek a szervezeteknek a képviselői attól tartanak, hogy Donald Trump győzelmével Orbán Viktor elől elhárult az akadály az elől, hogy leszámoljon velük.
A magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott izraeli "civil átláthatósági törvény" bevezetésénél bábáskodó konzervatív amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár el azokkal a civil szervezetekkel szemben, amelyek Soros György alapítványától kapnak pénzt - írja az Átlátszó , amely egyébként szintén ezen szervezetek közé tartozik.
A februárban ismét Magyarországra látogató Putyin 2003 óta harcol a civilek ellen . Először csak adminisztratív eszközökkel nehezítette a dolgukat, aztán nemkívánatosak lettek , végül tavaly év végén eljutott odáig, hogy gyakorlatilag betiltotta az Open Societyt. Ahogy arról korábban írtunk , a posztszovjet államokban is hasonló folyamat játszódott le, egyik autokrácia sem tűrte a kritikus hangot. Üzbegisztán 2004-ben záratta be a helyi Soros Alapítványt, miután hozott egy olyan törvényt, hogy a civil szervezeteknek újra kell regisztrálniuk magukat, a kormánynak pedig vétójoga van a működésüket illetően. Kazahsztán adóelkerüléssel vádolta ugyanabban az időszakban a Soros Alapítványt, Türkmenisztán 2010-ben tette feketelistára Sorost, ami azt jelenti, hogy a szervezeteinek képviselői nem léphetnek be az országba.