Azbesztrost-koncentrációt mértek az Emberi Erőforrások Minisztériumának Arany János utcai épületében, és a vizsgálat nem hozott teljesen megnyugtató eredményt. A koncentráció az egészségügyi határértéket nem lépi át, de egyes helyeken a tisztasági szint határértékét igen. A mérésnek híre ment a dolgozók körében, bizonytalanságot és aggodalmat okozott. A minisztérium szerint nincs ok félni, a napi irodai munka során a munkatársak nincsenek kitéve az azbesztszennyezés kockázatának.
Bizonytalanságot és aggodalmat keltett információink szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) dolgozói között, amikor híre ment, hogy a munkahelyükön azbeszt van. Az azbesztet, amelyről ma már tudni, hogy súlyosan rákkeltő anyag, pár évtizede – főleg a hetvenes-nyolcvanas években – még különösebb aggodalom nélkül használták Magyarországon. Például az Emmi műemléki jelentőségűnek számító, Arany János utca 6–8. szám alatti épületében, ami 1966–68-ban épült Hóka László tervei alapján.
A minisztérium otthonának üzemeltetője és vagyonkezelője a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). A KEF-től megtudtuk, hogy 2013 elején, belső átalakítási munkálatok során merült fel, hogy azbeszttartalmú építőanyagok találhatóak az épületben. Ennek ellenőrzésére a KEF 2013 márciusában végeztetett el először a teljes épületre vonatkozóan azbesztfeltáró vizsgálatot. Abban maradtak, hogy amíg az azbesztmentesítés nem történik meg, 1-3 éven belül indokolt egy felülvizsgálat.
Így készült 2016. január 19-én az a teljes épületet érintő levegőtisztasági mérés, amelynek az eredményeiről szóló részinformációk elterjedtek és aggodalmat okoztak a minisztériumban.
A megkapott válasz szerint
Az egészségügyi határérték a magyar rendeletben annak az uniós irányelvnek megfelelően szerepel, amely szerint egyetlen munkavállaló sem lehet 0,1 rost/köbcentinél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve. Az irányelv azt mondja ki, hogy az egészségügyi határérték túllépése esetén a munkálatokat le kell állítani, amíg meg nem hozzá a szükséges intézkedéseket az érintett munkavállalók védelmére.
Az Emmi a válaszában hangsúlyozta, hogy a minisztérium dolgozói által használt területen nemhogy az egészségügyi, hanem még a tisztasági szint határértékét sem lépte át az azbesztrost koncentráció. Ilyen kizárólag üzemi területeken fordult elő, ahol ők nem végeznek munkát. Úgy tudjuk, üzemi területnek az épületnek az a földszinti, alagsori része számít, ahol a kazánház és a fűtésrendszer van.
„A mérési eredményekből látható, hogy az épület légterében az azbesztrost-koncentráció a tisztasági szint határértéket nem közelíti meg, továbbá az egészségügyi határérték tekintetében jelentéktelen, tehát
az Emmi-dolgozók napi irodai munkavégzésük során nincsenek kitéve azbesztszennyezés egészségkárosító hatásának
– írta a minisztérium.
Azokon a helyeken, ahol a tisztasági szint feletti koncentrációt mértek, az üzemeltetőnek évente meg kell ismételnie a mérést. A következő mérés lassan aktuális, a KEF szerint 2017 első negyedévében el is végzik majd.
Megkérdeztük az üzemeltetőtől, tervben van-e az épület felújítása, az azbesztrost-koncentráció tisztasági határérték alá szorítása az épület valamennyi területén. A KEF azt válaszolta: „Az épület átfogó energiahatékonysági felújítása során kerül sor a teljes azbesztmentesítésre. Hangsúlyozandó, hogy nincs egészségügyi kockázat, mivel az azbeszt az épületben kötött állapotban van.”