A Jobbik kész a néppárti kormányzásra, amely az elszámoltatással kezdődik; a Fidesz ettől fél nagyon, azért támadja a pártot - erről beszélt Vona Gábor, a Jobbik elnöke évértékelő beszédében. Szerinte a Jobbik küldetése, hogy a magyarokat képviselje, és véghez vigye az "új reformkort" az Orbán-féle földesurak és a Gyurcsány-féle helytartók ellen.
Nincs nehéz dolgunk, ha egy mondatban akarjuk összefoglalni Vona Gábor évértékelő beszédét. A Jobbik elnöke a majdnem egyórás szónoklatában lényegében a következőt üzente: azért támadja egyre vehemensebben a Fidesz a Jobbikot, mert a pártja készen áll a néppárti kormányzásra, minden magyar ember képviseletére, és Orbán a "földesuraival" együtt fél az elszámoltatástól.
Vona a Jobbik apró tüntetéssel tarkított évadnyitóján persze elég részletesen kifejtette, cifrázta, miért is kell harcolni a jelenlegi kormányzás ellen, és miért változtatott a Jobbik a korábbi radikális, szélsőjobboldali politikáján. A következőkben tíz pontban összefoglaljuk az évértékelőben kifejtett lényegesebb gondolatokat:
Magyarország fullasztó ország - így kezdte Vona a kormány kritizálást, ám először történelmi kontextusba ágyazta a jelenlegi sikertelenség okait. Szerinte az elmúlt évszázadokban felváltva következtek sikeres és sikertelen korszakok: A sikertelen 18 századot a reformkornak, a forradalom és dualizmusnak köszönhetően sikeres 19. század követte, majd jött a traumákkal terhelt sikertelen 20. század. "Ha van ritmusa a magyar történelemnek, akkor a 21. század sikeres lesz, ám Magyarország politikai értelemben sajnos még nem lépett át a 21. századba."
Vona persze arra célzott, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc a 20. századhoz tartozik, így meg is van a Jobbik feladata: "egy dolgot tehetünk, a vállainkra vesszük Magyarországot és átcipeljük a 21. századba". Vagyis Vona szerint "új reformkorra van szükség".
Vona szerint a történelmünk megmutatta: szabadságra és biztonságra van szükség. "Ha ez a kettő megvan, szárnyalunk, ha nincs, sorvadunk". A magyar nép történelme pedig egy permanens harc a földesurakkal és a helytartókkal szemben.
Ez a kép többször előkerült a beszédben, ami nem véletlen: Vona szerint Gyurcsány kormányzása idején külföldi érdekeket szolgáló helytartók kormányoztak, jelenleg pedig Orbán Viktor és a földesurai irányítanak. Néhány párhuzammal szórakoztatta a közönségét, például szerinte ha a Lánchíd ma épülne, az arra kiírt tendert Mészáros Lőrinc nyerné, és minden darabját szétlopná. Illetve a reformkorhoz hasonlóan ma is fejlesztik a vasutat, "a miniszterelnök magán-kisvasútját".
Ellenük kell harcolnia mindenkinek Vona szerint, és megüzenni nekik a régi jobbikos szlogent:
Magyarország nem a tiétek, Magyarország a magyaroké.
Ez pedig Vona értelmezésében egyenlő az általa vezetett "néppárti kormányzással".
A Jobbik elnöke ennél a pontnál reagált a kormánypárti médiában őt ért sorozatos támadásokra (például melegnek is kikiáltották több lapban.) Szerinte "a teljes megsemmisítésünkre, elpusztításunkra törekszenek", a fideszesek kívülről, belülről bomlasztják őket, megpróbálják őket egymással szembefordítani.
Vona viccesen megjegyezte, hogy a Fidesz majd nyilván létrehoz egy életpálya-modellt, amely szerint "aki fröcsög a Jobbikra, sokat szerepel a médiában, jól meg fog élni belőle". Vona szerint a jobbikosok számára "brutális időszak jön", de ne ne ijedjen meg senki azért.
Vona számított is a támadásokra: "mennyire rosszul esne, ha nem engem támadna a kormány sajtója, hanem Molná Gyulát vagy Botka Lászlót". "Megtiszteltetés, milyen jó érzés, hogy ennyire fájok nekik" - jelentette ki Vona, majd hozzátette:
aki fél, nem mi vagyunk, hanem a Fidesz!
Vona szerint ahogy erősödik a Jobbik, úgy fogják őket egyre jobban támadni. "Ez azt jelenti, hogy nagyon erősödünk, nagyon félnek tőlünk, minden a terv szerint halad."
Vona szerint ez világítja meg a néppártosodásuk lényegét is. Ha nem viszik véghez, rétegpárt maradnak, és persze a Fidesz nem is törődne velük. Most viszont "kihívók vagyunk, ezért fél a kormány, a kormányváltást akaróknak viszont az utolsó remény.
Vona elismerte, hogy megváltozott a Jobbik. De szerinte erősebbé vált, "közelebb került az alapító nyilatkozatához", amelynek lényege, hogy hazafiak. Vagyis a nemzet egészét, minden magyar embert képviselni akarnak a már említett földesurakkal és helytartókkal szemben.
Vona maga tette fel az elmúlt hetekben a sajtóban már pedzegetett kérdést: baloldali embereket is képviseli kíván? Majd megválaszolta, igen, "hoppá, mintha ez egy szörnyűség lenne". De szerinte egy munkásember is ugyanolyan magyar. Szerinte pedig már "nincs jobb- és baloldal, magyar emberek vannak, akik építeni vagy nem építeni akarják a hazájukat, előbbieket képviseljük".
Vona később megemlítette, hogy a rendszerváltás óta minden politikus a megosztottságra építette a politikát: "Orbán, Gyurcsány és én is". Itt megfagyott pillanatra a levegő, de Vona gyorsan mentett, szerinte ő kijött ebből az erőtérből, mert elege lett, és most már összefogna minden magyarral "hovatartozástól, státusztól, vallástól függetlenül".
Vona szónoklatának egyik csúcspontja volt, amikor párba állította a Jobbikot és a Fideszt és egy-egy fogalommal világította meg a különbséget. Vona szerint a választásokig hátralévő időszak kérdése ugyanis erre egyszerűsödött le: Jobbik vagy Fidesz.
Aztán sorolta: "21. vagy 20. század, változás vagy megrekedés, szárnyalás vagy sorvadás, siker vagy sikertelenség, szabadság vagy szolgaság, biztonság vagy bizonytalanság, megélhetés vagy elvándorlás, a nép, nemzet vagy a földesurak és a helytartók, Jobbik vagy Fidesz".
Vona a beszédében rátért arra, mit csinálna, ha kormányra kerülne 2018-ban. Szerinte a kormányzás előtt a nulladik lépés az elszámoltatás lesz. Belátja, erre már sokan csak legyintenek, de szerinte nagy meglepetés lesz, mert komolyan végre fogja hajtani.
A konkrét ígéretek: feloldják a titkosításokat az egyes beruházásokkal kapcsolatban, a politikusok által elkövetett bűncselekményeknél dupla büntetés lesz, kötelező vagyonosodási vizsgálat lesz a vagyonnyilatkozati rendszer helyett, "amiből mindenki kifelejt valamit, Orbán Viktor például évről évre kifelejti belőle Mészáros Lőrincet.
A néppárti kormányzásnak három alapelve van: a szabadság, a biztonság és a szolgálat. Ezekről részletesen beszélt Vona, sőt, közben - a korábbi beszédékben elképzelhetetlen lett volna. Bibó Istvánt és József Attilát idézett.
Néhány konkrétum: dinamikus, aktív, bátor külpolitikát és nemzetpolitikát szeretne, amely a határon túli magyarság önrendelkezését is felveti (az autonómia támogatásáról van szó). A migrációval kapcsolatban továbbra is érvényes, hogy nem akar se gazdags, se szegény migránst az országban látni.
És néhány kevésbé konkrét ígéret, mondhatni közhely, amit minden politikus megígér: harcolni fog, hogy a magyar emberek tisztességes bért és nyugdíjt kapjanak, és hogy jó legyen az egészségügy és az oktatás.
Vona beszédének végén még egy konkrétumot említett, amely a politikusokra ró majd kötelezettséget. Mivel számára nagyon hasznos volt az álruhás országjárás, ezért majd kötelezővé tenné a politikusok számára, hogy havonta legalább egyszer dolgozzanak az emberek között, lássák, hogy nem statisztikákról, hanem hús-vér emberekről van szó.
Vona hosszú beszédét azzal zárta, hogy eljutott addig, a Jobbiknak nem feladata, hanem küldetése van. "Most világossá vált, mi a történelmi küldetésünk: minden magyar embert képviselni, ez a Jobbik valódi lelke". Vona pedig büszkén tartozik ide.