Hétfőn írtunk annak a két lánynak a történetéről, akiket elmondásuk szerint cigány származásuk miatt csak kísérettel engedtek át a Gozsdu-udvar biztonsági őrei az épületegyüttes Madách Imre úti átjáró részén. A Gozsdu üzemeltetője kételkedik a történetben, a két sértett viszont bejelentést tett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. De mit keresnek egyáltalán biztonsági őrök közterületen, és mi az a bulinegyedadó? A Gozsdu üzemeltetőjével és bérlőkkel beszéltünk.
Két beszámoló is megjelent vasárnap a Facebookon arról, hogy két fiatal lányt cigány származásuk miatt nem engedtek át a Gozsdu-udvar Madách Imre úti szakaszán.
Amikor az inzultált lányok felfogták, hogy mi történt velük, az őrök felettesét kérték, aki legnagyobb meglepetésükre maga is roma származású volt. A férfi azt mondta, hogy felsőbb utasításra történik a kísérgetés, és ők csak végrehajtják, amit kérnek tőlük.
Beszéltünk a Gozsdu-udvar üzemeltetéséért felelős közös képviselővel. Ők alkalmazzák azt a céget, aminek az emberei az említett területet őrzik. A képviselő tagadta, hogy ők ilyen utasítást adtak volna ki, a vádakat határozottan visszautasította. Az őrszolgálatot ellátó cégtől azonnal írásos tájékoztatást kértek, és kezdeményezték, hogy vizsgálják ki az esetet, ami szerintük elszigetelt lehetett.
Hétfő délutáni levelük rámutat: „A Gozsdu-udvar a város legszínesebb területeinek egyike. A Gozsdu-udvar naponta százával, időnként ezrével fogad vendégeket a világ szinte minden részéről. Ezek a vendégek szó szoros értelmében sokszínűek és sokfélék, mind emberileg, mind kulturálisan. Ha ebben a városban valamelyik helyre el lehet mondani, hogy a sokszínűséget tolerálja, akkor ez biztosan a Gozsdu-udvar. A biztonsági szolgálat embereinek az a feladata, hogy az udvar rendjét és békéjét biztosítsák, különös tekintettel a hétvégi bulizós időszakra.”
A Gozsdu-udvar üzlethelyiségeit bérlők közül is elértünk párat. Elmondásuk szerint a jelenleg szolgálatot teljesítő őrök nagyjából egy éve dolgoznak a területen. Az alkalmazott biztonsági cég embereire többször is érkezett panasz, és az üzlethelyiségek bérlői között nagy az egyetértés abban, hogy a biztonsági őrök nem a legmegfelelőbb szakemberek. Ahogy egyikük fogalmazott: „Érdemes megnézni, hogy milyen alakokat állítanak be dolgozni, és utána érdemes elgondolkodni, hogy nekik kellene tudni felmérniük, hogy valaki fázik és azért van kapucni a fején, vagy díler, vagy hogy egy szórakozó hölgy halad el mellettük, aki kiöltözött a hétvégére, vagy pedig egy prostituált.”
Az őrzés költségét egyébként az üzlethelyiségek bérlőivel fizettetik ki, viszont állításuk szerint nincs beleszólásuk abba, hogy kit alkalmaznak a feladatra – igazából azt se tudják, hogy hivatalosan melyik cég látja el ezt a feladatot, mivel a helyek közötti kommunikáció során is csak Gozsdu staffként vannak említve.
Abban egyetértettek az üzlet bérlői és a Gozsdu üzemeltetése, hogy már tarthatatlan volt az állapot, ami uralkodott. Hétvégenként elképesztő mennyiségben özönlötték el az üzletek környékét a zsebesek, dílerek és prostituáltak, és úgy érezték, hogy valamit tenni kell.
Az egyik hely üzletvezetője azt mondta: úgy érzik, a mostani biztonsági cég többé-kevésbé megoldja a feladatot, de sok a konfliktusuk, és a vendégeik gyakran panaszkodnak a cég embereinek túlkapásaira.
A Gozsdu üzemeltetője szerint „aki egy kicsit is tájékozott a belváros éjszakai életében, az tudja, hogy sajnos ezeken a szórakozóhelyekkel jól ellátott gócpontokon megjelennek az éjszakai élet »haszonélvezői« is. Azaz sajnos előfordulnak prostituáltak és futtatóik, drognepperek és egyéb balhés emberek. A biztonsági szolgálat feladata az ezen személyekkel kapcsolatos problémák kulturált kezelése.”
Olvasóink közül többen nem értették, mi a probléma azzal, hogy a biztonsági emberek az úgynevezett face controlt használják, azaz külső alapján szűrnek embereket. A probléma elsősorban ott van, hogy az említett szakasz nem egy szórakozóhely vagy bérlemény része, hanem közterületnek minősül, attól függetlenül, hogy a Gozsdu-udvar két oldalról közrefogja. Itt a hatóságon kívül csak akkor lehet biztonsági őr, ha mondjuk egy szórakozóhely teraszengedéllyel rendelkezik, és területét kiterjeszti az egyébként közterületre vonatkozó részre. Ennek hiányában az emberek szabad mozgásának a korlátozása abszolút jogszerűtlen, és a folyamatos átjárást mindenhogyan biztosítani kell, olvasóink pedig többen kivétel nélkül arra panaszkodnak, hogy noha nem is a Gozsduba mentek volna, minden ok nélkül nem engedték őket áthaladni ezen a szakaszon.
Az üzlet bérlői és a Gozsdu üzemeltetése kiemelte, hogy hiába növekedett meg drasztikusan a Gozsdu-udvar látogatóinak száma,
pedig utóbbiak állíthatnák elő a dílereket, a prostituáltakat és futtatóikat, míg a biztonsági őrök hatásköre sokkal szűkebb, nagyjából az elzavarásra korlátozódik.
Az önkormányzat 2013. október 1-jétől szed pénzt a kerület körúton belül eső részére felügyeleti díj néven, amire csak bulinegyedadóként hivatkoznak a vendéglátósok. Az erről szóló önkormányzati rendelet szerint ez azokra a vendéglátóhelyekre vonatkozik, amelyek 24 és 6 óra között is nyitva vannak, és szeszes italt árusítanak. A felügyeleti díj mértékét úgy állapítják meg, hogy a hely hivatalos befogadóképességet megszorozzák az éjszakai nyitvatartási napokkal, majd azt beszorozzák 20 forinttal, az összege viszont nem haladhatja meg az üzlet éves korrigált iparűzési adóalap 0,5 százalékát.
A felügyeleti díj fizetésére kötelezett üzletek ezzel fizetik meg az éjszakai nyitvatartással együtt járó járulékos közbiztonsági és köztisztasági költségeket. Az üzletek tulajdonosai és az üzemeltetők szerint viszont azon túl, hogy ezt fizetik, semmi nem történt. A fokozott rendőri jelenlétnek nem látják nyomát: a takarítást az üzemeltetés intézi, és a biztonsági őröket is azért kellett alkalmazni, mert tarthatatlan volt az állapot az udvar területén.
A hétfői cikkünk után jelentkezett nálunk egy cigány család, amelynek tagjait rendszeresen érte inzultus a biztonsági őrök részéről. A család vidéken él, egyik lányuk viszont Budapesten dolgozik, és a Király utca környékén lakik. Mivel a köztéri parkolás nehezen megoldható, a lányuk lakásához legközelebb eső, Holló utcáról nyíló parkolóházba szoktak beállni.
A férfi elmondása szerint nem egyszer fordult elő, hogy inzultálták őket. Egy alkalommal a feleségét a vállánál fogva tolták ki a Király utca felőli bejáratnál Gozsdu feliratú kabátot viselő rendezők. Hiába mondták, hogy csak az autójukhoz akarnak menni, és az se nagyon érdekelte az őröket, hogy két kisebb lányuk is velük volt; amikor pedig megkérdezték, hogy amúgy miért nem engedik be őket, a klasszikus érvet hozták fel, ami több beszámolóban is megjelent: azért, mert én azt mondtam.
Legutóbb épp pénteken, a Holló utca felől nyíló játéktermen keresztül mentek a parkolóházhoz vezető lifthez, ami közel esik a játékterem Gozsdu-udvar felőli bejáratához. Az őrök nem tudhatták, hogy nem az udvar területére igyekeznek, és eléjük siettek, hogy nem mehetnek be. Amikor a férfi megkérdezte, hogy miért, az egyik őr elszólta magát, hogy cigányok, és azt az utasítást kapták, hogy ne engedjék be őket.
Próbáltuk megszólaltani a területen dolgozó biztonsági céget, amiről annyit tudtunk meg, hogy az Iman-Sec nevű vállalkozásról van szó, megkeresésünkre azonban a cikk megírásáig nem reagáltak. Ami egyelőre biztos, hogy a Gozsdu-udvar tagadja, hogy részükről ilyen utasítás lett volna kiadva, és erősen kételkednek a két lány történetében, a tegnap jelentkező család története viszont több ponton is egybecseng a lányok történetével. És az is biztos, hogy a két sértett hétfőn bejelentést tett az Egyenlő Bánásmód Hatóságánál, amit a szervezet is megerősített.