Nyár közepén, de akár szeptemberben vagy októberben is lehet a népszavazás a budapesti olimpiáról, ha a Momentum összegyűjti a szükséges aláírásokat. A választási szervek hatékonyságától, a bíróság gyorsaságától és főleg a Fidesz politikai akaratától függ, hogy mikor lesz a szavazás. Nagy a mozgástér, több hónapos. A NOB viszont biztos szeptember 13-án dönt. Íme a forgatókönyv, mi következik az aláírások leadása után.
Péntek délután adja le a Momentum Mozgalom azokat az aláírásokat, amelyeket a budapesti olimpiáról szóló népszavazáshoz gyűjtöttek az elmúlt egy hónapban. Egyelőre kérdés, meglesz-e a szükséges számú aláírás (a Momentum csak a leadáskor közöl újabb adatot), ám fontos tudni, hogy a jelenlegi keretek között mikor is számíthatunk magára a szavazásra, ha összejön a momentumosok által áhított érvényes 138 ezer.
A népszavazási törvény alapján kiszámoltuk, mikorra írhatják ki a referendumot, és arra jutottunk, hogy
Ez utóbbi azért lenne érdekes, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szeptember 13-án dönt a 2024-es olimpia helyszínről. Vagyis könnyen megeshet, hogy a NOB-döntés utánra írják ki a népszavazást, amikor okafogyottá válhat az egész. (Ha például nem Budapest nyeri el a pályázatot.)
Ha viszont Budapest kapná meg a rendezés lehetőségét szeptemberben, még nagyobb téttel bírna a szavazás, hiszen a budapestiek lényegében egy elnyert olimpia visszautasításáról dönthetnének. A kérdés ugyanis érvényes marad a NOB Budapestet esetlegesen kijelölő döntése után is:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?
Az előbb azt írtuk, hogy nyár elején is lehet a népszavazás, de októberi időpont is elképzelhető, és jelenleg kiszámíthatatlan, milyen ütemben követik egymást az események. Ennek az az egyszerű oka, hogy a népszavazási törvény szerint a folyamat több pontján lehet kérni jogorvoslati eljárást (nem tudjuk megjósolni, lesz-e ilyen), illetve az egyes testületek gyorsaságát vagy lassúságát sem lehet megtippelni.
Most bemutatjuk a forgatókönyvet, mi következik az aláírások leadása után, és azért a lehetséges dátumokat is megtippeljük.
A fő kérdés tehát, mikor dönt a fővárosi közgyűlés, majd a Kúria, és mikor tűzheti ki az FVB a szavazást. Ha még az ítélkezési szünet előtt lerendezi a dolgot a Kúria, akkor augusztus végén, esetleg szeptember 3-a és október 8-a között valamelyik vasárnapon rendezhetik a népszavazást.
A folyamat hosszas jogi ecsetelése után még érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon kinek mi a politikai érdeke: a minél korábbi vagy a minél későbbi népszavazás. És itt elsősorban a Fidesz taktikája számít majd, hiszen - mint láttuk - a fővárosi közgyűlés fideszes többsége hetekkel, szélsőséges esetben (nem hajlandó elrendelni a népszavazást, csak a Kúria döntése után) akár hónapokkal tudja befolyásolni a szavazás időpontját.
A NOB szeptember 13-án dönt a 2024-es olimpiáról, és a NOB-tagokat nyilván befolyásolja, ha folyamatban van egy bizonytalan kimenetelű népszavazás, ami alapján akár meghiúsulhat később a budapesti olimpia. (Jelenleg a budapesti szavazók többsége a pályázat visszavonását támogatja.) A Fidesz feltehetően nem akarja, hogy pont emiatt ne ítéljék Budapestnek a rendezvényt.
Legalább 50 százalék + 1 szavazó kell az érvényességhez, akárcsak egy országos népszavazáson.
A nyári szavazás pedig úgy jöhet össze, ha a közgyűlés nem használja ki a rendelkezésére álló időt, hanem villámgyorsan dönt, és emellett a választási szervek és a Kúria is gyorsan határoz. Így az sem elképzelhetetlen, hogy nyár közepén szavazunk majd.
Fideszesektől egyelőre nem hallottunk arról, hogy Orbán Viktor erről döntött volna. Egy fideszes azt mondta, hogy előbb szeretnék megvárni, valójában hány aláírást gyűjtött össze a Momentum, és valóban ki kell-e írni a népszavazást.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)