Hétfőn este az MTI sorban tudósított a tavaszi ülésszak első munkanapján feltett azonnali kérdésekről.
A kérdések és válaszok jelentős részének átolvasása után úgy tűnik, mintha évek óta nem látott politikai küzdelem zajlott volna a parlamentben, és ehhez nemcsak az olimpiai népszavazás adta a alaphangot, hanem a Kiss Szilárd-ügy, a lehallgatások az MTVA-ban és Pharaon-szál.
Emlékeznek még, amikor az új többségű parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök a sitt szócska kreatív használatával évekre elcsendesítette a baloldalt? Nos, úgy tűnik, ennek vége, és bár a kérdések aktualitásával és fontosságával fordított arányban válaszoltak a miniszterelnök, a főügyész és miniszterek helyett azok, akik már nem tudták továbbpasszolni a kérdést, a jövő évi választásokhoz közeledve látványosan felpörgött az országházi munka.
Szót kapott Mesterházy Attila is, aki az említett történelmi események egyik főszereplőjeként az elmúlt években nem sokszor szólalt fel, de most igen, és egyből élesben próbálta a a földművelésügyi tárca vezetőjétől kicsikarni, hogy „miért hagyta figyelmen kívül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal két esetben is súlyos kockázatot tárt fel Kiss Szilárd átvilágításával kapcsolatban?”.
Mi az oka, hogy Kiss Szilárdot kinevezték diplomatának, majd miniszteri biztosi címet kapott, ami nem igényel átvilágítást, kérdezte. Szerinte a minisztert az sem zavarja, hogy Kiss Szilárdot elítélték.
Nem a miniszter, hanem Nagy István, a tárca államtitkára válaszolt, de nem a kérdésre, inkább elgondolkodtatónak nevezte, hogy a sajtó Kiss Szilárd átvilágításának anyagára hivatkozik, holott ilyen titkos dokumentumhoz a tárca sem szokott hozzáférni. A minisztériumok sem adhatnak tájékoztatást a minősített adatokról.
de amíg agrárattasé volt, 25 százalékkal nőtt az ország mezőgazdasági kivitele Oroszországba. Hozzátette: Kiss Szilárd nem miniszteri biztos volt, hanem miniszteri megbízott, tevékenysége pedig azért nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot, mert nem férhetett hozzá minősített adatokhoz.
¯\_(ツ)_/¯
Harangozó Tamás, szocialista képviselő az ügyészség jogértelmezésének mikéntjére kérdezett rá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyik irodájában talált lehallgatókészülékek ügyében.
A rendőrök azonosították az elkövetőt, az ügyészség viszont ahelyett, hogy megvádolta volna őket, megszüntette a nyomozást. Ezzel Harangozó Tamás szerint a Legfőbb Ügyészség azt állítja, hogy
Harangozó azt mondta, 2011-ben még nem így látta az ügyészség, ugyanis egy másik irodai lehallgatási ügyben vádat emeltek. Azt kérdezte: mi az oka a jogértelmezésnek?
A főügyész helyett Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszolt: tiltott adatszerzés bűncselekményét többek között az valósítja meg, aki más lakásban technikai eszközzel megfigyel, vagy adatot rögzít. Ha a Büntető törvénykönyv több tényállásban is használja a fogalmat, akkor
koherenciát csak úgy tudnak biztosítani, ha ugyanannak a fogalomnak ugyanolyan jelentéstartalmat tulajdonítanak
- mondta.
Harangozó szerint ez vicc. Kiszolgáltatják az egész országot annak, hogy bárkit bármikor le lehessen hallgatni. Feltette a kérdést, hogy milyen magasabb célokat szolgál ennek az ügynek az "ilyen típusú kezelése? Meddig alázzák meg a saját kollégáikat, azzal, hogy nyilvánvaló politikai okokból tesznek lépéseket az ügyészségnél? - kérdezte.
Belovics Ervin viszonválaszában azt mondta, a képviselő saját magát alázza meg, mert tudnia kell, hogy az analógiát a büntető törvénykönyvben tilos használni.
¯\_(ツ)_/¯
Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő Ghaith Pharaon üzletember vízumával kapcsolatban kérdezte a honvédelmi minisztert. A képviselő elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnök a Pharaon-ügyben folyamatosan hazudott, a vízumkérelemben benne van, hogy az üzletember a kormányfővel akar találkozni.
Kérdés, hogy ki volt ő valójában, milyen nemzetbiztonsági kockázata volt annak, hogy Magyarországon volt, és az is kérdés, hogy milyen üzleteket bonyolított Orbán Viktorral és családtagjaival.
Simicskó szerint
és senki nem emelt kifogást, még az Interpol sem a beutazással kapcsolatban. Hangsúlyozta: jelenlétének nem volt nemzetbiztonsági kockázata. Szerinte azzal, hogy Pharaon Libanonban elhunyt, a kérdések okafogyottá váltak.
Mirkóczki úgy látja, most sem őszinte a kormány és nehéz minősítenie egy olyan kijelentést, hogy egy pénzmosással, terrorizmus finanszírozásával az Interpol által is körözött személy beengedése ne jelentene nemzetbiztonsági kockázatot.
¯\_(ツ)_/¯
Ikotity István (LMP) a budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatban azt mondta, a kormány megpróbál úgy tenni, mintha semmi köze nem lenne a budapesti olimpiai pályázathoz, és "gerinces módon" a főpolgármesterre tolja az ügyet. Szerinte viszont a kormánynak joga és kötelessége lett volna népszavazást kiírni a kérdésben, de nem ezt tette, e nélkül kezdtek el milliárdokat költeni az ötkarikás játékok előkészületeire.
A kormányfő helyett Simicskó István honvédelmi miniszter válaszolt, Budapest közgyűlése 93 százalékos, az Országgyűlés 80 százalékos többséggel támogatta a pályázat beadását, nagy lehetőség előtt áll az ország, mert most vált lehetségessé a rendezés akkora városok számára, mint Budapest, mondta.
Ikotity szerint a Fidesz eddig a nemzetinek nevezett ügyek előtt konzultációt indított és népszavazást kezdeményezett, ezért újra megkérdezte: miért nem tette mindezt a Fidesz az olimpiával kapcsolatban is? Megkérdezte azt is, hogy mennyit költöttek az előkészületekre?
Simicskó István viszonválaszában azt mondta, evidens, hogy nemzeti ügyről van szó, és szomorú, hogy pártpolitikai kérdéssé vált.
¯\_(ツ)_/¯